Informatika és az Új Széchenyi Terv

Megtalálhatók bizonyos informatikai fejlesztések az új kormányzat gazdasági stratégiáját összegző Új Széchenyi Tervben, de keresni kell őket. Tervek szerint a jelenleg vitairat formájában a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható, egyeztetés alatt álló Új Széchenyi Terv végrehajtása 2011 elején kezdődik meg. A stratégia legfőbb célja a foglalkoztatás dinamikus bővítése (tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozása). Forrás: IT Business

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Nem önálló program

A vitairat szerint a magyar gazdaság legfőbb kihívásait a pénzügyi stabilitás megőrzése, a versenyképességi hátrányok megszüntetése és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése jelentik. A stratégia hét fő beavatkozási területet (programot) jelöl ki: egészségipar; megújuló Magyarország (azaz zöldgazdaság, energiahatékonyság, megújuló energiák); otthonteremtés és lakásprogram; vállalkozásfejlesztés; tudomány-innováció-növekedés hármasa; foglalkoztatás; valamint közlekedés-tranzitgazdaság.

Mint látszik, az informatika önálló programként nem szerepel az Új Széchenyi Terv jelenlegi formájában: alaposabban el kell mélyedni az egyes programokban, hogy találjunk informatikai fejlesztéseket. Megtalálható a tudásgazdaság fejlesztési területei között, a kutatási-fejlesztési területen (külön ágazati kutatási-fejlesztési prioritásként emelik ki a tervben). Egy esetben konkrét (ha nem is túl közeli) időpont is kapcsolódik informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez, a közlekedés-tranzitgazdaság programban vállalásként szerepel, hogy 2030-ra megvalósul az elektronikus díjfizetési rendszer.

Mi lesz az ÚMFT-vel?

Kiemelten fontos, hogy a jövőben véglegessé váló terv programjait, intézkedéseit milyen forrásokból lehet majd finanszírozni. Az eddig elhangzott nyilatkozatok szerint a fejlesztéseket alapvetően uniós forrásokból, uniós társfinanszírozással tervezik megvalósítani, hiszen a magyar gazdaság és költségvetés jelenlegi helyzete aligha ad lehetőséget arra, hogy hasonló mértékű fejlesztéseket kizárólag hazai forrásokból hajtsanak végre.

Amennyiben az Új Széchenyi Terv célkitűzéseit az Európai Unió forrásainak felhasználásával kívánják elérni, úgy nem kerülhető meg a korábban elfogadtatott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és ennek 14 operatív programja. A korábban kialakított intézményi és programstruktúra viszonya az Új Széchenyi Tervhez abból a szempontból is érdekes, hogy a vitairat komoly bírálatokat tartalmaz az uniós források felhasználására vonatkozóan, sőt az uniós támogatások eddigi felhasználását súlyos kudarcnak nevezi és jelentős változtatásokat tart szükségesnek. A változtatások egyik eleme, a kis- és középvállalkozások számára eljuttatott források növelése már hivatalos formát is öltött, a 1160/2010. számú kormányhatározat konkrét feladatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott legfontosabb beavatkozási pontok (prioritások) céljai feltűnnek az Új Széchenyi Terv programjaiban is, de nyilvánvalóan vannak eltérések is.

Vannak párhuzamok

A két dokumentum egymáshoz illeszkedése vagy eltérése az informatikai beruházások szempontjából is érdekes. Az ÚMFT esetében az informatika voltaképpen minden operatív programban helyet kapott, vagy támogatható tevékenységek, vagy kimondottan informatikai fejlesztéseket támogató pályázati kiírás formájában. Ennyire konkrétan az Új Széchenyi Terv nem említi ezeket a célokat.

Fel lehet lelni bizonyos párhuzamot például a közigazgatás elektronizálása kapcsán. Ez önálló operatív program az ÚMFT-ben, míg az Új Széchenyi Terv versenyhátrányt okozó tényezőként említi az állam működésével kapcsolatos problémákat. Ugyanígy megemlíthetőek a jelenleg is futó (esetenként kimondottan informatikai célú) vállalkozásfejlesztési pályázatok is; a kis- és középvállalatok fejlesztésének a tervek szerint a jövőben is fontos eleme lesz a működés modernizációja az informatika alkalmazásával.