Játékgép a felhőben, sárgacsekk a postaládában

2022. május 17. kedd, 10:00
Digitális rezsi sorozatunkat a videojátékokkal zárjuk, amelyeket meg lehet venni, ki lehet bérelni, sőt elő lehet rájuk fizetni játékgéppel együtt is. Ha valahol, itt kísérleteznek az üzleti modellekkel.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Soha nem volt kérdés, hogy a videojáték azt valamiféle fizetős terméknek szánták. Amatőr fejlesztők, kalózok, ingyen elérhető bemutatórészek és nem hivatalos másolatok a műfaj kezdete óta léteznek, de egyik sem rengette meg a játékok termékenységét. A két rendszer egymás mellett tudott működni. A fiatalok nagyban cserélgették a játékokat a legendás Csokonai Művelődési Ház számítógépes klubjában, de közben lehetett venni "műsoros" kazettán és lemezen fizetős programokat is a Novotrade-nél.

Ez a logika sokáig változatlan is maradt. Először akkor jelent meg új üzleti modell, amikor a kilencvenes évek végén az otthoni szélessávú internet elterjedésével megjelentek az első többszereplős szerepjátékok (MMORPG), mint például World of Warcraft. Ezekért a játékosok már az alapszoftver megvásárlása mellett havi díjat is fizettek. Nem a World of Warcraft volt az első ilyen. E a legismertebb ebben a ligában, amelynek a mai napig is jönnek ki frissítései.

Havi díjért orknak lenni

Az MMO-kkal megjelent a digitális rezsi, sokkal hamarabb, mint más területeken. Már akkor volt előfizetős játék, amikor a zeneipar még a kalózokkal küzdött, és még szó sem volt arról, hogy egy kis startup postán küldene ki műsoros DVD-ket, nem hogy ugyanez a startup - a Netflix - streaming szolgáltatást indítana.

Az előfizetős programok mellett bőven voltak még internetet és folyamatos kapcsolatot nem igénylő, nagy stúdióktól származó játékok (ezeket hívja a szakma AAA-játéknak) bőven. A két modell megélt egymás mellett.

Játékbolt, digitális verzióban

A következő izgalmas lépést a digitális játékboltok megjelenése hozta, amelyekbe ingyen regisztrálhattak a felhasználók. A játékgyártók, legyen szó kis cégekről vagy nagy stúdiókról, elérhetővé tehették itt a programjaikat. Azzal, hogy a terjesztés problémája és a fizetési rendszer üzemeltetésének a gondja lekerült a csapatok válláról, forradalmi változás történt. Hirtelen megérte közepes méretű, közepes árazású kísérleti játékokat gyártani. Ezek nem rendelkeztek olyan hosszú történettel - vagy egyáltalán nem rendelkeztek történettel, mint ahogy a sakk sem mond el semmit - viszont bátrabban próbálkoztak új ötletekkel. A független (indie) programozók életét az tette még egyszerűbbé, hogy nem csak a PC-ken, de a konzolokon is nyílt olyan boltfelület, ahol a kisebb stúdiók munkái bemutatkozhattak.

A következő lépést, ami továbbra sem az előfizetés felé visz közvetlenül, a mobilos appboltok megjelenése jelentette. Ezekben először ötletes kis játékokat lehetett venni többnyire kis stúdióktól, majd megjelentek a nagyobb cégek és a klóngyártók is. Az ideális állapotok nem tartottak sokáig. Egy kisebb stúdió a játékokért 1-2 dollárt kérhetett, ha a játék ezerszámra fogyott, ez még jó bevételnek számított, de a mobilplatformok tulajdonosai az alacsonyabb árak felé terelték őket, a klónozócégek pedig az ötlet tesztelésébe és fejlesztésbe fektetett idő megtérülését rontották el. Csupán néhány év kellett ahhoz, hogy virágzó, izgalmas hely helyett unalmassá váljanak a mobilos appboltok.

Így lesz piac újra a turkálóból

A helyzet odáig romlott, hogy a 2010-es évek végére a két nagy mobilos platformon megjelentek az előfizetéses játékkönyvtárak. Ezeket nem az Apple vagy a Google találta fel, az ötletet kölcsönvették a korábban ébredő Microsofttól és Sonytól. Mindkét cég konzoljai mellé vásárolható olyan havidíjas csomag, amivel jár egy, az előfizetés élettartama alatt ingyenesen játszható játékokból álló könyvtár. Ezek annyira hasonlítanak a valós könyvtári élményre, hogy még frissül is a kínálat, így az ügyfél érdekelt abban, hogy az "olvasójegyét" folyamatosan érvényesen tartsa.

Az Apple Arcade nevű szolgáltatása havi 5 dollárba kerül, vagy ingyenesen jár, ha az ember egy-két egyéb szolgáltatást is vásárol a cégtől. Szóval létezik csomagajánlat zene-, film- és játékelőfizetésből, még akkor is, ha a korábbi digitális rezsi cikkekből tudjuk is, hogy önmagában az Apple filmes szolgáltatásából egy hónap alatt meg lehet nézni mindent. A Google Play Pass nevű 1900 forintos előfizetése is ugyanarra utazik: reklámmentes, jó minőségű, az ügyfelek adatait el nem lopó játékokat kínál az előfizetőknek. Ráadásul ez elérhető a családi csoport részére is, így viszont már évi 11500 forintért öt ember havi játékigényét fedi le a szolgáltatás. Feltételezve, hogy a család minden tagja Android platformon van. Az ötlet megtetszett a Netflixnek is, így a házi videotékához is járnak már Android játékok. Nem bonyolultak, nem ismertek, de arra megfelelőek, hogy az ember a villamosra várva ne a kígyós játékot nyomogassa.

A terület két erős játékosa természetesen a Sony és a Microsoft. A Playstation Plus-ban hétszáz játékot kapnak az előfizetők havi kilenc euróért. Ráadásul ezek nem csak olcsó vagy ismeretlen címek, bőven akadnak köztük ismert sorozatok korábbi epizódjai is. Igaz, a csomag igénybe vételéhez meg kell vásárolni egy Playstation konzolt, amiből a legújabb ötös verzió 190 ezer forintba kerül, ha az ember a távoli jövőben, az ellátási láncok helyreállásakor szeretné birtokba venni a játékgépet, ha pedig azonnal hazavinné a konzolt, akkor akár 280 ezer forintot is fizethet.

A Microsoft Game Passból van drágább és olcsóbb verzió is, de még a drágább se kerül 15 dollárnál (durván 5400 forint) többe havonta. Ez ráadásul elérhető PC-s ügyfelek számára is és több mint száz játékot kínál számukra. A lista pedig a Microsoftnál is havonta bővül. Az ajánlat közvetlenül nem hasonlítható össze a Sonyéval, mert merőben más programokat tartalmaz a két könyvtár. A vásárlónak magának kell eldöntenie, hogy milyen konzolt tervez, melyik játékgépre érhetők el a kedvenc játékai. Legalább ennyire befolyásolhatja a döntést, hogy az ember baráti köre melyik platformot választotta: senki nem akar az egyetlen playstation-os lenni egy csapat xboxos között, mert ez jelentősen csökkenti a közös játéklehetőségek számát.

Béreljen felhőt játszani

Az utolsó logikus lépés alig egy-két éve következett be a területen. Ahogy filmet és zenét is streamelünk, úgy megjelent a piacon a játék streaming. Ennek köszönhetően olyan gépeken is lehet profi grafikájú játékokat futtatni, amelyeknek a hardvere ezt nem tenné lehetővé. Az Xbox Game Pass Ultimate havi 15 dollárért (5400 forint)  teszi lehetővé ezt. Ehhez a fent emlegetett játékkönyvtár és az Android eszközökön való játékfuttatás is jár egyszerre.

Az Nvidia videokártya-gyártó GeForce Now szolgáltatás havi 5 dollárról (1800 forint) indul, de ha komolyabb grafikai teljesítményre vágyunk, akkor havi 20 dollárra (7200 forint)  is felmehet. A csomag trükkje, hogy csak nyolcvan játék jár hozzá, ellenben olyan programokkal is bővíthető, amiket az ember különböző digitális játékboltokban (Steam, Epic, UPlay) megvásárol.