Magyarország jobban teljesít az uniós országjelentésben foglaltaknál

2015. április 15. szerda, 09:20 • www.kormany.hu
Pozitív hangulatú megbeszélést folytatott Jonathan Hill az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap késő délután Brüsszelben. A találkozón három témáról folytattak egyeztetéseket: a közeljövőben megjelenő uniós országjelentésről, az EBRD és Erste megállapodásról és az EU közös tőkepiaci kezdeményezéséről szóló Zöldkönyvről.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A Magyarországról szóló országjelentés kapcsán a kormány képviseletében a nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy az abban megfogalmazott állításokat vitatjuk, mivel az nem veszi figyelembe kellően az elért gazdasági eredményeket.

Az ország erőfeszítéseit támasztják alá és az unió által sorozatosan megfogalmazott állításokra cáfolnak rá azok az adatok, amelyek Magyarország gazdasági teljesítményét a valóságban tükrözik. Ezek között említhetjük egyebek mellett az unió élmezőnyébe tartozó 3,6 százalékos gazdasági növekedést, amellyel a hazai GDP 2014 végén elérte a válság előtti szintet; a fegyelmezett fiskális politikát, amelynek eredményeként Magyarország 2013-ban kikerült a 2004 óta fennálló túlzott deficiteljárás alól; a rekordszintű foglalkoztatást és beruházás bővülést; vagy a folyamatosan erősödő külkereskedelmet, belső fogyasztást és ipari termelést. Varga Mihály álláspontja szerint "jobban teljesítünk annál, ahogy a Bizottság most fogalmaz a jelentésében".

A tárgyaláson Varga Mihály tájékoztatta az EBRD megállapodásról az uniós biztost. Részletesen beszámolt arról, hogy Magyarország mit vár a megállapodástól, miért kötötte azt meg. Ennek egyik fő oka  a banki hitelezésen keresztül hazánk gazdasági növekedésének további ösztönzése.

Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy sajnálatos módon ezt a törekvésünket nem vették figyelembe a mostani országjelentés készítői. A megállapodással kapcsolatban a miniszter kitért arra, hogy annak pozitív hatásaival az országjelentésben számolni kellene, különösen azért, mert választ ad a Bizottság eddig visszatérő - a magyar pénzügyi szektor túlzott terhelését célzó - kritikájára.

A megbeszélés utolsó pontjaként az Európai Unió közös tőkepiaci kezdeményezéséről egyeztettek. Az úgynevezett Zöldkönyvben fogalmaznák meg azokat a lépéseket, lehetőségeket, amelyek az unión belül például a kkv-ék tőkehiányos helyzetén segítenének. A javaslat a kevésbé tőkeerős cégek forráshoz jutását segítené nem banki hitelezéssel.

Varga Mihály a megbeszélésen elmondta: „A kezdeményezést helyesnek tartjuk, de csak akkor tudjuk támogatni, ha a javaslat figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat és a kisebb piacú országok sem kerülnek hátrányos helyzetbe a többi nagyobb piacú országokkal szemben”.