Médiatörvény: válaszolt a kormány az Európai Bizottság levelére

Válaszolt a kormány Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének a médiatörvénnyel kapcsolatban írt levelére, és a három érintő uniós jogharmonizációt érintő észrevételeire – jelentette be Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn. A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által küldött válaszlevél rögzíti, hogy a magyar kormány elkötelezett azt illetően, hogy a magyar médiaszabályozás, és ezen belül az AMSz irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek, és amennyiben szükséges kéri a Bizottságtól a szakértői szintű egyeztetés lehetőségét.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A kormány a válaszlevélen túl, arra kéri a Bizottságot, hogy amennyiben ezt szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a médiatörvény kifogásolt rendelkezéseiről szakértői egyeztetetés legyen a Bizottság tisztségviselőivel. Amennyiben a Bizottság továbbra is szükségesnek ítéli a magyar szabályozás módosítását a felvetett kérdések tekintetében, úgy a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását a jelen levélben jelzett irányokban megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a Bizottság számára folyamatosan beszámoljon.

A kiegyensúlyozottság elvével kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett, hogy ez az elv már 1996. óta létezik a magyar jogrendben. Az új médiatörvény kiterjesztette az audiovizuális médiaszolgáltatók hírközlési és tájékoztatási műsorszámaira, azonban a magánjelleggel bíró sajtótermékekre, így a blogokra nem terjed ki. Az elv megsértése nem von maga után büntetést, azonban arra lehet kötelezni a szolgáltatókat, hogy a törvénysértés tényét hozzák nyilvánosságra.

A kormány kész arra, hogy – amennyiben ezt a Bizottság továbbra is szükségesnek látja – a médiatörvény módosítása révén pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja. A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető.

A szabályozás esetleges pontosító jellegű módosításának előkészítése során a Bizottság által megjelölt szempontok (méret, piaci részesedés, a megcélzott közönség stb.) jó kiindulási alapot jelenthetnek annak meghatározásához, hogy pontosan milyen kritériumok meghatározása révén biztosítható, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a lekérhető médiaszolgáltatásoknál minden kétséget kizáróan a polgárok tájékozódáshoz való joga szempontjából releváns körre szorítkozzon. Megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását. Bár a levélben erre nem tett utalást, de szintén elképzelhetőnek tartjuk, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség (míg a közszolgálati médiaszolgáltatók, a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók, a közösségi valamint a helyi médiaszolgáltatások esetében továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott tájékoztatás előírását).

A származási ország elvével kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az uniós szabályozás nem terjed ki konkrétumokra, a magyar törvény azonban igen. A szabályozás lényege szerint az anyaország léphet fel két ízben, amennyiben azonban ez a fórum hatástalan marad, akkor a fogadó ország jogában áll a törvénysértés ellen fellépni. Amennyiben az Európai Bizottság további módosítást igényel e kérdésben, akkor a kormány kész a további módosításokra, a cél a teljes összhang megteremtése az uniós és magyar jogszabályok között.

A magyar kormány álláspontja szerint az AMSz irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig. Amennyiben a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az AMSz irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Ezzel kapcsolatban a kormány arra kéri a Bizottságot, hogy szakértői konzultáció keretében biztosítson lehetőséget annak tisztázására, hogy a más tagállamokban letelepedett médiaszolgáltatók vonatkozásában az AMSz irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések körében bírság kiszabását minden esetben az uniós joggal ellentétes, aránytalan intézkedésnek tekinti-e. A kormány álláspontja szerint ez az AMSz irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik. A kormány határozott szándéka ugyanakkor, hogy e tekintetben is az Unió jogának mindenben megfelelő és a Bizottság jogértelmezésével maradéktalan összhangban álló jogi megoldást intézményesítse.

A bejelentési kötelezettség és nyilvántartásba vétellel kapcsolatban tett észrevételt a kormány és a szakértők úgy ítélik meg, hogy e pontban nem megalapozott az Európai Bizottság felvetése. A regisztráció formális jelleggel bír, célja a szolgáltatók könnyebb azonosítása, a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját. Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat. A regisztráció nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének. Kártérítési igények esetén a regisztráció segít abban, hogy az érintettek pontosan kivel szemben érvényesíthetik jogaikat. A bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények (személyhez fűződő jogok, szerzői jogok megsértése) esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

Szintén megjegyzendő, hogy a nyilvántartásba vétel előírása semmilyen módon nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra, azok terjesztése a Magyar Köztársaság területén természetesen megengedett, így e szabály nem képezi az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának korlátját.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére.

Kapcsolódó dokumentumok:

Válasz Neelie Kroes Asszonynak

Answer to Mme Neelie Kroes

Forrás: KIM