Megszületett az egyezség a médiatörvény módosításáról

A múlt hét hétfő (február 7.) óta tartó egyeztetések eredményeként az Európai Bizottság és a Magyar Kormány szakértői megállapodtak Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének december 23-án írt levelében megfogalmazott felvetésekkel, kérdésekkel kapcsolatban, így a mai napon megszületett a megállapodás a médiatörvény javasolt módosításáról – ismertette Kovács Zoltán, a KIM kormányzati kommunikációért felelős államtitkára mai sajtótájékoztatóján.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az államtitkár tájékoztatása szerint: a szövegpontosítások, illetve módosítások az Európai Bizottság és a Magyar Kormány véleménye szerint is minden olyan kérdésre választ adnak, melyekre az Európai Unó médiaügyekért is felelős biztosa levelében felhívta a figyelmet. A szövegszerű módosítási javaslat a következő kormányülésen a Kormány elé kerül. Ezt követően a Kormány a lehető legrövidebb határidőn belül benyújtja a törvény módosítására irányuló javaslatát a Parlamentnek.

A megállapodás tárgyát képező módosítások a Neelie Kroes januári levelében foglalt mindhárom felvetést a Bizottság által is elfogadott módon kezelik. Figyelemmel vannak e mellett arra a negyedik pontra (csoportok burkolt megsértésének tilalma) is, amelyet a Bizottság a február 7-ei brüsszeli tárgyaláson szóban vetett fel.

A módosító javaslatok a Kroes-levélben megemlített valamennyi szempontot, így áttételesen az EU Alapjogi Chartájának 11. cikkére utalást is figyelembe veszik. A módosítás összesen négy kérdést érint: a kiegyensúlyozottság kérdését, a származási ország elvét, a lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációját és a csoportok megsértését.

A kiegyensúlyozottság kérdésével kapcsolatban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek („hiteles, gyors, pontos”) a médiarendszer egészének tekintetében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában. (Ez az eredeti jogalkotói szándék szerint is így volt.) A kiegyensúlyozottság követelményét emellett a javaslat a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában megszünteti, és a továbbiakban is csak a televíziók és a rádiók tekintetében tartja fenn. Ezzel a javaslat a Kroes-levélben szereplő kívánalomnak a legtágabb értelemben felel meg.

A származási ország elvével kapcsolatban a javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben (egyébként az AMSz irányelvben meghatározott, annak megfelelő eljárásban) alkalmazható szankciók közül, és – szintén az eredeti jogalkotói szándékot világossá tévő rendelkezéssel – egyértelműen utal arra, hogy a médiahatóság kizárólag a magyarországi terjesztés vonatkozásában jár el. A változtatás pontosan megfelel a Kroes-levélben kérteknek.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy e szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja. A szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat az eredeti jogalkotói szándékot egyértelművé téve ésa törvény normatív tartalmát nem változtatvakifejezetten utal a „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” definíciójában arra, hogy csak a „rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett”, tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá. A módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.

Csoportok megsértésével kapcsolatban a módosítás a Bizottság a múlt hét hétfői brüsszeli tárgyaláson megfogalmazott felvetésének megfelelően hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltotta személyek, csoportok „nyílt vagy burkolt megsértését” --; a kirekesztés tilalma ugyanezen a ponton megmarad.