Milyen lesz az eMagyar pontok jövője?

2011. május 24. kedd, 02:41 • http://www.emagyar.net
– A válság miatt munkanélkülivé vált egyén nem tud visszamenni a munkaerőpiacra informatikai tudás nélkül – ezzel a gondolattal is jól érzékeltette szombaton Szabadkán dr. Mlinarics József , a Magyar Tartalomipari Szövetség ügyvezető elnöke, hogy számítógép- és internethasználat nélkül nehezen boldogul a ma embere. Magyarországi, erdélyi, horvátországi, szlovákiai és vajdasági szakemberek jöttek össze a Tudástranszfer elnevezésű szabadkai workshopon, amelynek alcíme: Határon átívelő kapcsolatok építése informatikai tudás alkalmazásával.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Józsa László , a Szekeres Alapítvány elnöke arról szólt, hogy a magyar közösségeknek olyan modernizációs folyamat megindítására van szükségük, amely egyik motorja az informatikai tudás és annak fejlesztése. A tudásátadás iránti igény létezik, ám a legfontosabb kérdés az, hogy van-e anyagi és szervezeti háttér ehhez. Mint mondta, jó, hogy erre a véleménycserére most kerül sor, mert a különböző támogatáspolitikai szinteken még ezután születnek a döntések, és van esély, hogy e tevékenységet támogatásra érdemesnek találják. Józsa Péter , a Magyar Emberi Jogok Alapítványának budapesti irodavezetője és az eKözösségek Fejlesztéséért Alapítvány (eKFA) titkára elmondta: a Kárpát-medencében 2003/4-ben mintegy 350 közösségi internet-hozzáférési hely, tehát ennyi eMagyar pont jött létre. Amikor megszűnt a magyar gazdasági minisztérium, a program légüres térbe került. Mivel a kormányzattól nem várhatnak ,,megváltást”, igyekeznek saját lábon állva a működési forrásokat megtalálni, ennek az útnak az első lépése volt az eKözösségek Fejlesztéséért Alapítvány és a Szekeres László Alapítvány által szervezett összejövetel. Csanádi Attila, a workshop egyik szervezője lényegesnek tartja, hogy létrejött a Kárpát-medencei szintű eKözösségek Fejlesztéséért Alapítvány. Együttgondolkodással kell megoldani, hogy az eMagyar pontok új funkcióját – köztük a 36 vajdaságiét – megtalálják, tehát azt, hogy tartalmilag ezek mit tudnak nyújtani egy város, falu lakosságának, például a vállalkozóknak, földműveseknek.

Forrás: www.emagyar.net