Mire jó fejenként majdnem félmillió forint?

2021. december 20. hétfő, 09:00
Forintban számolva billiós, azaz ezermilliárdos összeget költhet Magyarország többek között digitális fejlesztésekre. Erre szükség is van, mivel a digitális uniós index szerint Magyarország egyelőre nem áll túl jól. A mostani cél az, hogy a uniós és állami források segítségével Magyarország a legélhetőbb országok közé kerüljön 2030-ra.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Ipar 4.0, digitalizáció, mesterséges intelligencia - sorjáznak a mindennapokban az ezekről szóló hírek, de nem mindenkinek könnyű átlátnia, pontosan miről van szó az Európai Unióban és Magyarországon, melyek a konkrét célok és miből lesz a fejlesztésekre pénz. Kicsit tisztult a kép az Infotér Egyesület által októberben rendezett konferencián.

Az uniós célok mindenképp ambiciózusnak mondhatók, 2030-ra

  • teljesen digitalizáltak lennének a közszolgáltatások,
  • mindenhol elérhetővé válik a jelenleg leggyorsabb mobil-adatkommunikációs megoldás, az 5G
  • a kis- és középvállalkozások közül legalább 10-ből 9-nek készségszinten alkalmaznia kell a digitális eszközöket, 75 százalékuknak pedig “hadrendbe” kell állítaniuk a mesterséges intelligenciát (MI) és az egyébként egyre jobban terjedő felhőszolgáltatásokat.

Magyarország számos területen - például  az oktatásban, egészségügyben, munkaerőpiacon - tervez kiemelt digitális fejlesztéseket, a fő cél, hogy 2030-ban az EU öt legélhetőbb állama közé kerüljön Magyarország.

Meglehetősen drága fejlesztésekről van szó, de  Vartus Gergely, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár előadása szerint komoly forrás áll Magyarország rendelkezésére a “legélhetőbb országok” tábora felé vezető úton.

 2 026 000 000 000 forint

azaz több mint 2 billió forint gazdaság- és infokommunikációs fejlesztésekre. Ez első látásra felfoghatatlan összeg. Kézzelfoghatóbbá teszi a nagyságrendet, ha ezt az összeget szétosztanák a 4,1 millió magyar háztartások között, akkor egyenként 491 748 forint jutna rájuk. Természetesen ez nem így működik - még egyszer kiemelendő, hogy az előbbi kalkuláció csak az összeg mérete miatt érdekes.

A digitális előrelépésre kell is a pénz, mert Magyarország több szempontból lemaradásban van - legalábbis az uniós digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő - úgynevezett DESI - index alapján.

Magyarország az EU-s rangsor alsó felében szerepel, a 28 tagállam közül összesítésben a 21. helyen volt 2020-ban. A különböző területek közül az infrastruktúra fejlettségét nézve állt a legjobb helyen, a 7-iken.

Ugyanakkor a

  • a digitális készségek terén 19.,
  •  a digitális technológiák integráltságában már csak a 26.,
  • míg a digitális közszolgáltatásokban a 24. helyet szerezte meg Magyarország.

A viszonylag gyenge eredmények miatt hazánk célja, hogy

  • A gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot.
  • A digitális készséggel nem rendelkezők aránya a 16-74 éves korosztályokban csökkenjen 2 százalék alá.
  • Az integrált (digitalizált) vállalati folyamatokkal (lényegében ERP szoftvert használó) rendelkező vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot.
  • Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak (az űrlapokat interneten benyújtók) aránya érje el a 90 százalékot.

A lemaradásra utalnak további - a KSH alábbi inforgafikáján - látható adatok is. Például az, hogy bár szintén mindegyik vállalkozás használja az internetet, de honlapjaikon keresztül nyújtott szolgáltatásokat nézve már kedvezőtlenebb a helyzet.

____________
Forrás:
https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=66944

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/2020/02/index.html