Műsorfigyelők nemzetközi konferenciája a NMHH-ban

2011. április 21. csütörtök, 02:48 • http://www.nmhh.hu/?id=hir&cid=14146
Cseh, lengyel, román, szerb és szlovák szakemberek is részt vettek a múlt héten az NMHH nemzetközi konferenciáján, melynek témája az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazása és a közös együttműködés lehetősége volt. A résztvevők kiemelten kezelték a kiskorúak védelmét, a termékelhelyezést és a reklámhangerő kérdését.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Mádl András, a Monitoring Igazgatóság vezetője egyebek mellett a magyarországi tévénézési szokásokat elemezte. Előadásából kiderült, hogy a magyarok 280 percet tévéznek naponta, ami azt jelenti, hogy az emberek szabadidejük 60 százalékát töltik a készülékek előtt.  A tinédzserek médiafogyasztásáról szólva kiemelte, hogy ez a korosztály egyre kevesebbet tévézik, azonban egyre több időt tölt internetezéssel.

A gyermekvédelem volt a témája a kerekasztal-beszélgetéseknek is. Kozma Krisztina, a Műsorelemző Osztály munkatársa emlékeztetett arra, hogy az NMHH 2008 januárjától megkülönböztetett figyelmet fordít a bemutatott filmek esetleges téves korhatári besorolásának ellenőrzésére. Gyermekvédelmi szempontból az egyik kiemelten fontos időszak a hétvégi délelőtti.

A műsoridőn túl nagy figyelmet kell fordítani a megváltozott gyermekműsorok típusára. Korábban ugyanis a rajzfilmek egyértelműen gyerekműsorok voltak, ez mára megváltozott. Különösen a japán rajzfilmek egy fajtája, az anime okoz sok fejtörést a hatóságnak. Ezek ellenőrzése a gyermekek megóvása szempontjából elsőrendű feladat - mondta Kozma Krisztina.

A termékelhelyezésről szóló előadásában Éles Gabriella, a műsorfigyelő osztály vezetője arra emlékeztetett, hogy a termékelhelyezés mint reklámtípus már az audiovizuális médiaszolgáltatások elfogadása előtt is megjelent Magyarországon. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I törvény értelmében azonban nem volt megengedett, hanem burkolt reklámnak minősült. Az új médiatörvény hatálybalépését követően már kereskedelmi közleményként definiálhatók ezek a megjelentetések. A mostani szabályozás szerint kétféle tiltás létezik. Az egyik tiltás meghatározza azoknak a műsorszámoknak a jellegét, amelyeknél nem megengedett a termékelhelyezés (ilyenek a vallási, a hír, a politikai és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó műsorok). A másik tiltás bizonyos termékek tilalmát állítja fel, mint például a dohányáruk, vényköteles gyógyszerek.

A másik kiemelt téma a reklámok hangerejének kezelése volt. Erről Jó Balázs, a Műsorfigyelő- és Elemző Főosztály főosztályvezető-helyettese elmondta: kifejlesztettek egy szoftvert, amely a reklámhangerő változásokat objektíven tudja mérni és diagnosztizálni. Most ennek tesztelési fázisa zajlik, igen jó eredményeket, pontos méréseket produkálva. A reklámhangerő megváltoztatását a médiatörvény 33. paragrafusa egyébiránt tiltja, de ezt a médiaszolgáltatók nem mindig tartják be. A szoftver munkába állításával azonban megkezdődhetnek a bizonyított tényekre alapuló szankcionálások – tette hozzá. 

A tanácskozást követően a résztvevők egyhangúlag kijelentették, hogy a konferencia komoly előrelépést jelentett a két- és többoldalú partnerkapcsolatok továbbfejlesztésében.