Neelie Kroes: „e-kormányzat vízióm és annak megvalósítása”

Neelie Kroes az Európa Bizottság Digitális Menetrendért felelős alelnökének 10/752-es beszéde a 2010. december 15-i „Lift-Off towards Open Government” konferenciáról. Az e-Kormányzat lehetőségei a gazdaság és a társadalom számára: Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági válság és a demográfiai változások arra kényszerítették a kormányzatokat, hogy újragondolják működésüket. Eközben több százmillió ember nem csak rá van utalva a közszolgáltatásokra, hanem újfajta interaktív kapcsolatot szeretne kialakítani a kormányzattal. E kettős nyomásra a kormányoknak okosabban kell az info-kommunikációs technológiát (IKT ) használniuk. A nagy kérdés az az, hogy hogyan és mikor?

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Feladatunk, hogy tudassuk az emberekben, hogy az átgondoltabb pénzköltés nem feltétlenül jelent kevesebbet. Az IKT javíthatja a közszolgáltatás minőségét, hatékonyságát, valamint csökkentheti a kormányzatok adósságterheit is. A Digitális Menetrend szerepe abban áll, hogy a korlátok feloldásával sikeres elektronikus kormányzatot képes teremteni.

Valójában a Digitális Menetrend e-Kormányzat céljait és feladatait az alsó faágakon található gyümölcsök között kellene megtalálnunk. Kellene, mert az e-Kormányzatban a kormányok és a köztisztviselők valójában kontroll alatt állnak. A kormányok döntésein múlik, hogy hogyan alakítják politikáikat. Belgiumban a Miniszter megmutatta, hogy mit jelent a politikai akarat. A belga e-személyazonossági (eID) projekt nehéz, mégis előremutató. Csak akkor lehet sikeres, ha olyan ember, mint a miniszter veszi kezébe az irányítást.

Ez többet jelent, mint jó kormányzás.  A hatásos és hatékony közigazgatás a széles értelembe vett versenyképesség első pillére, amelyet Európa igényel. Ld. a versenyképesség mérőkártyát, amely azokat az országokat sorolja előre, amelyek jól teljesítenek olyan szempontokat, mint a közszektor nyitottsága, hatékonysága és az e-közigazgatásban való felkészültség.

Ez a szint Európában jelentősen nőtt. Világszinten tagállamaink az első tíz között szerepelnek. Ennyi vajon elegendő? Hiszen Európa e-közigazgatásban való vezető szerepe is relatív.

Tennivalónk van még a technológiák jobb kihasználása tekintetében, mert különben a kihasználatlan lehetőségek bajt okozhatnak. Hadd mondjak erre két példát:

Elsőként: az e-beszerzés és e-azonosító rendszerek koordináció nélküli fejlesztése értelmetlen akadályt gördít a digitális egységes piac elé. Problémát jelenthet, ha egy cég az ország határain túl szeretne kereskedni, vagy engedélyekért folyamodni, adót fizetni vagy leányvállalatot alapítani. Teljesítési nehézségekről beszélek. és egymással nem kompatibilis nemzeti rendszerekről. Gyakran találkoznak duplikált digitális rendszerekkel azok, akik más országban szeretnének tanulni, egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, letelepedni vagy nyugdíjba vonulni. Ezeket a rendszereket sokszor nehezebb összhangba hozni, mint a papír-alapú eljárásokat. Abszurdnak találom.

Minden állampolgár és vállalkozás országától függetlenül élvezhesse az on-line szolgáltatások előnyeit bárhol Európában.
Másodikként, amennyiben az államigazgatások vonakodnak a haladó technológiáktól, azzal elidegeníthetik a fiatalabb generációkat, akik valójában a digitális kor szülöttei. Ez sem a kormányzati demokráciának, sem pedig az innovációnak nem kedvez. Ha a közigazgatások nem tudják tartani az iramot, lényegtelennek tekintik a haladást, evvel kockáztatják, hogy a versenyképesség a társadalom közös célpontjává váljon. Evvel hatalmas tudás és képességeket mulaszthatunk el, amely fejleszthetné a szolgáltatások módját és mikéntjét.

Az új eKözigazgatás akciótervünk

Örömmel indítom ma útjára az e-közigazgatás akciótervet, amely biztosítja a szükséges keretet a rendelkezésünkre álló technológia felhasználására és európai szakembereink foglalkoztatására.

A javaslat egyszerű: azok a kormányok, amelyek az állampolgáraikat kívánják megfelelő szolgáltatásokkal ellátni, tegyék azt hatékonyan. Térüljön meg a lehető legjobban minden egyes euró, amit befektettünk.

Akciótervünk nem hatalmas változásokról szól, hanem inkább roppant mód gyakorlatias. Célja, jelentősen javítani az európai közigazgatás minőségét, stabilitását és hatékonyságát.

Ha meg akarjuk érteni az akcióterv szerepét és európai szinten közösen szeretnénk tenni, nem szabad elfelejtenünk, hogy az e-közigazgatás nem egy zárt tér, hanem az elkövetkező években a közszolgáltatások fő játéktere.

Akciótervünk konkrét javaslatokat tesz a 2009 Malmői miniszteri deklaráció 4 politikai prioritásának elérése érdekében.

Az ideális e-közigazgatás az, ahol az állampolgárok és a vállalkozások állnak a szolgáltatások központjában, akár vezető szerepet vállalva.

Az eGov weGov-vá nő, azaz e-közigazgatásból mi-közigazgatásunk

Az e-közigazgatás szolgáltatások és alkalmazások második generációja Európa nagy esélye a szociálisan, gazdaságilag és környezetileg fenntartható közszektor kialakítására.

Lássuk a közszektor információ példáját, amely előreláthatólag 30 milliárd eurós piac Európában. Továbbra is azt mondom: mondjuk igent a nyílt adatokra!  Szeretnék több állampolgárt és vállalkozást látni, amely és a nyitott, - akár elektronikusan leolvasható – adatokkal. Harmadik felek bevonásával javíthatjuk és átláthatóvá is tehetjük a szolgáltatásokat. Ez jelenti a Mi-közigazgatást!

Ezt példázza Vivek Kundra úr is, az Egyesült Államok Open Gov kezdeményezés közigazgatásra gyakorolt hatásával. Vagy olyan egyszerű alkalmazások, mint a Buitenbeter  Hollandiában, ahol az állampolgárok kezdeményezése mozgatta meg a kormányt. Ez az igazi kihívás: Megváltoztatni a közhivatalnokok gondolkodását, ösztönözni, hogy igenis „lovagolják meg” a digitális hullámokat.

Hatásvizsgálat

Miközben mindenkit arra biztatunk, hogy gyorsan és progresszívan cselekedjen, aközben a Bizottság mostanáig igen lassú adoptáló volt. Elhivatottságom szerint és Maros Sefcovic alelnökkel úgy döntöttünk, hogy nem fogjuk megkérdezni a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságokat arról, hogy mire nem vagyunk felkészülve.

Ennek megfelelően a Bizottság a jövőben

-          e-beszerzést használ

-          ésszerűsíti a netes jelenlétet és az IKT back office-t

-          elfogadja a nyílt adat stratégiát, portált készít az európai nyílt adatokra

-          papír-mentességre biztat.

Segíteni fogjuk a tagállamokat átfogó e-azonosító rendszerekre vonatkozó politika kidolgozásában a jelenleg futó projektek eredményeire és tapasztalataira alapozva. Ez az Európai Unió lényege is, hogy a határok ne jelentsenek akadályt. Az on-line közigazgatási szolgáltatások határoktól független hozzáféréséhez azonban digitális azonosításra van szükség.

A nagy pilot projektek valós határmenti szolgáltatásokat teremtenek. Előfeltételeket fogalmaznak meg, melyek újabb szolgáltatásokat teremthetnek. Amennyiben pilot projektjeink sikerrel fejeződnek be, rengeteg további átjárhatóságot biztosító sikereket tapasztalhatunk meg. Múlt héten láttam a német nemzeti IT csúcson a fejlesztés eredményeinek előrelépéseit Drezdában. A német személyi igazolvánnyal hozzáférhetőek a kormányzati portálok és közszolgáltatásai – esetemben akár Észtországé.

Egy másik mintaprojekt kapcsán hamarosan az e-beszerzés is működni fog, amely által akár egy olasz kézműves is jelentkezhet szerződéskötésre az amszterdami önkormányzatnál, nem több, mint néhány gombnyomással. Ezen sikereket új, pl. e-igazságszolgáltatás vagy e-részvétel0 területeken is bevezethetjük, miközben nem felejtkezünk meg az említett projektek követéséről sem.

Ezekben a projektekben a tagállamok demonstrálták akaratukat és képességüket, hogy meg lehet törni még a legnehezebb átjárhatósági problémákat is. Ezúton gratulálok a résztvevő tagállamoknak az elért eredményeikhez.

Végezetül, alig várom, hogy az asztalomon találjam az első egész Európai Uniót lefedő IKT támogatott petíciót. A Lisszaboni Szerződés alapján ez fog igazi változást jelenteni az Unió és állampolgárai kapcsolatában.

Következtetések

Befejezésül, Európa kellene, hogy a közszektor innovációs laboratóriuma legyen a világban. Rendelkezünk a szükséges adottságokkal, tehetségekkel, valamint technológiákkal. Nagyon szilárdnak kell lennünk. Meg kell találjuk az igazi problémákat a pilotjaink és tapasztalataink kapcsán és meg is kell oldanunk azokat. Ez által érhetjük el, hogy minden európai „digitális” legyen.

Fordította: Takács Emőke