„Ösztönözni szeretnénk a bankokat a zöld hitelezésre”

Interjú Gyura Gáborral, az MNB Zöld Programjáról

2021. május 21. péntek, 08:30
Május 27-én, „Digitalizációval a fenntarthatóságért” címmel tartja következő online konferenciáját a Modern Vállalkozások Programja. Az előadók között a Magyar Nemzeti Bank egyik szakmai vezetője is képviselteti magát. Gyura Gáborral, az MNB Fenntartható Pénzügyek osztályának főosztályvezetőjével beszélgettünk a zöld pénzügyekről.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Infotér: Korábbi beszélgetéseink alapján bátran ki merem jelenteni, hogy a hazai pénzügyi szektor élen jár az újdonságok bevezetésében, gondoljunk csak a digitális megoldásokra. Hogyan állnak a környezetvédelem kérdéséhez? Van helye ennek az egyre inkább felértékelődő területnek a bankok világában? Ha igen, akkor milyen formában?

- Gyura Gábor: A Magyar Nemzeti Banknál két éve indult el a Zöld Program, amelynek célja, hogy a bankrendszer, a bankok, a hitelezők és általában a pénzügyi rendszer, a tőkepiacok, biztosítók, közvetítők és a pénztári szektor működésükben jobban vegyék figyelembe a környezeti tényezőket, főként a klímaváltozást. Azt szeretnénk, hogy amikor a bankok kialakítják a hiteltermékeiket, hitelezési politikájukat, akkor a portfóliójukban legyen ott a környezeti fenntarthatóság, mint szempont, akár mint támogatandó terület. Ez azért fontos, mert ha egy ügyfél nem fenntarthatóan működik, az kockázatot jelenthet számára és így a finanszírozónak. Ebben akarunk segíteni, és tegyük hozzá, hogy ez üzleti lehetőség is a bankok számára. A fenntartható üzleti megoldásokhoz sok esetben a vállalkozásoknak hitelre van szükségük. A célunk az, hogy a bankok ezekben minél jobb partnerek legyenek.

- Infotér: Hogyan tudják ösztönözni a bankokat arra, hogy gondolkodjanak zöld programokban?

- Gyura Gábor: Az MNB néhány hete kiadott egy úgynevezett Zöld Ajánlást, amiben számos fontos irányra és elvre hívjuk fel a bankok figyelmét. A kkv-k szempontjából a legrelevánsabb az az, hogy bátorítjuk a pénzintézeteket arra, hogy alakítsanak ki zöld hitelezési megoldásokat, termékeket.

Azt látjuk, hogy a külföldi, fejlettebb piacokon, akár Nyugat- Európában, akár Ázsiában a nagyobb bankoknak már vannak kkv-knak dedikált zöld hitelezési termékeik, termékcsaládjaik, hitelezési megoldásaik. Itthon is léteznek már ilyen hitelek persze, de azt gondoljuk, hogy ezt a kört lehetne bővíteni, lehetne a környezeti fenntarthatóságot, mint fejlesztési fókuszt, még jobban hangsúlyozni. Ilyen konkrétumokra gondolok, mint hogy egy kkv megújuló energiával akarja biztosítani a saját energiafogyasztását, például egy kisebb naperőmű felállításával, de termelhet ezzel akár áramot a piacra is. 

Ide tartoznak az energiahatékonysági korszerűsítések is. A cég ebben az esetben olyan beavatkozásokat végez, amelynek eredményeképp az épület, amelyben működik, kevesebb rezsit fogyaszt, vagy  termelési folyamata  energiahatékonyságát növeli. Ez meg is fog látszani az energiaszámlán, azaz ebben az esetben a vállalkozás folyó kiadásai is csökkenhetnek, miközben a klímavédelmet is segítjük.

Ma már egyre többet beszélünk a körkörös gazdaság fogalmáról. Ebben az esetben a kkv azt segíti elő egy beruházással, hogy adott termék előállítására kevesebb anyagot használjon fel, vagy kevesebb hulladék keletkezzen, vagy a termék nagyobb mértékben legyen újra felhasználható. Sokféleképpen lehet körkörössé tenni egy cég működését. Ehhez a legtöbb esetben szükség van valamilyen beruházásra, fejlesztésre, ami persze nem megy forrás nélkül. A forrás jöhet akár pályázati pénzből, akár önerőből, akár hitelből. Látni kell, hogy az Európai Unió egyre több pályázatot ír ki zöld célokra, de sokszor marad egy olyan finanszírozási hányad, ahol szükség van a kereskedelmi bankokra is, mondjuk, hogy saját erőt „tegyen” a vállalkozó a pályázati pénz mellé, vagy esetleg az előfinanszírozásnál. A hazai bankok ezért tudnának még aktívabban megjelenni ezen a piacon.

A fent említett Zöld Ajánlás mellett bevezettünk egy olyan szabályozói kedvezményt is, amelynek az a lényege, hogy ha a bankok zöld célú hitelt nyújtanak, szemben egy normál hitellel, akkor  kedvezőbb szabályozói elbírálás alá kerülnek a tartalékolandó tőkét illetően. A kkv-k ezt jelenleg csak megújuló energia beruházásokra adott hiteleknél tudják érvényesíteni, de dolgozunk a lehetőség kiterjesztésén, például, hogy agrárvállalkozások is tudjanak fölvenni hitelt zöld beruházásokra. Bízunk benne, hogy ha egy bankot az MNB ösztönzi a folyamat során, akkor egyre jobb ajánlatokat tud adni a vállalkozások, akár a kis- és középvállalatok felé is.

- Infotér: A Modern Vállalkozások Programja a kkv-k digitalizációját támogatja. Adódik a kérdés, hogy hogyan lehet összekapcsolni a digitalizációt, a zöld elvekkel és a pénzügyi szektorral?

- Gyura Gábor: Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a digitalizációnak lehet egy magától értetődő pozitív hatása környezeti szempontból, mégpedig, hogy kevesebb papírt használunk fel. Ez azonban még önmagában kevés.

A zöld finanszírozás alapja, hogy adatokkal kell rendelkezni a vállalatok működéséről. Nagyvállalati körben egyre több európai uniós kötelesség lesz környezeti adatok gyűjtése és akár publikálása, és hasonló elvárások (még ha nem is kötelességek) lesznek a kkv-k felé is. Bármilyen ágazatban is tevékenykedjen egy kkv, egyre inkább alapvető lesz, hogy tudja mérni az ökológiai lábnyomát, vagy éppen, egy tervezett zöld beruházás hatásait  - és itt akár pályázatokra, akár zöld hitelekre egyaránt gondolhatunk. Márpedig a mérés és az adatok rögzítése nem megy digitalizáció nélkül. Okos és költséghatékony megoldásokra lesz szükség!

- Infotér: Milyen érdeklődésre számítanak a bankok részéről?

- Gyura Gábor: Nyugat-Európához képest hazánkban van egyfajta lemaradás a klímatudatosság, környezetvédelem kérdésben, de láthatjuk a felzárkózást, azt, hogy a lakosság egyre komolyabban veszi a témát. Egyre jobban megjelenik mindez a bankok saját stratégiájában és a vállalatok irányításában is.

Nagyon fontosnak tartjuk a szemléletformálást. Az olyan rendezvények, mint a Modern Vállalkozások Programja segítik azt, hogy a vállalkozások egyre inkább felismerjék, hogy muszáj cselekedni ezen a területen, mert ez társadalmi felelősségvállalást is jelent. Mindenkinek van ökológiai lábnyoma, amit csökkenteni kellene.

Másrészt pedig azt is látni kell, hogy nagyon sok forrás nyílik meg az elkövetkező időszakban. Az uniós források kb. 30%-át klímavédelmi célokra kell fordítani – ez az arány magasabb minden korábbinál. Ez már konkrét lehetőségeket jelent majd a kkv-knak is.

A már említett zöld ajánlásunkban azt várjuk el a bankoktól, hogy szeptember 30-ig készítsenek egy-egy akciótervet. Ezekben az akciótervekben mindenkinek meg kell fogalmazni, hogy hogyan tudja beépíteni a zöld szempontokat a saját üzletpolitikájába, hol értékeli zöld törekvéseit. Ezek után pontosabban fogjuk tudni, hogy melyek azok az ügyfélcsoportok, amelyek esetében egy-egy bank látja a kitörési pontokat a zöld területeken belül.

www.vallakozzdigitalisan.hu