Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

1. és 2. prioritások (társadalmi felzárkózás, egészségügy):

Az EFOP szövegének tartalma az indokoltságnál, illetve az ágazati vetületek, szükségletek leírásánál (lásd 6-8. oldal) infokommunikációs szempontból hiányos. Nem vagy kevés esik szó arról, hogy az infokommunikációs eszközök és megoldások használata a hazai egészségügyi ellátórendszerben, intézményeknél nemzetközi összehasonlításban sem kielégítő, illetve nem térnek ki arra, hogy az IKT fokozottabb alkalmazásával milyen eredmények, pozitív hatások lennének elérhetők az egészségügyi ellátásban és intézményrendszeri működésben.

A hiányos szükséglet leírásra (is) visszavezethetően az 1. és 2. prioritások egészségügyet érintő specifikus céljainak és intézkedéseinek kifejtésénél csak részben és kis mértékben (pl. az 52. és 55. oldalakon) utalnak e-Health fejlesztésekre, úgy hogy azok nem koncentrálódnak, csak kiegészítő szereppel bírnak, holott az IKT már jóval túlmutat ezen. Szükségesnek tartanánk az 1. prioritásban önálló specifikus cél, intézkedés, művelet felállítását az E-Egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére (Lásd Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, Digitális állam pillér releváns intézkedések) annak érdekében, hogy a jövőben integráltan valósulhassanak meg az e-Health programok (lásd külön, TIOP 2.3 intézkedés, de a TÁMOP-ban is voltak / vannak (tisztán) egészségügy informatikai projektek). Lényeges lenne a célra dedikált forráskeret és vonatkozó (E-egészségügyi jellegű) output és eredményindikátorok beépítése (ez utóbbi akkor is fontos lenne, ha nem lesz külön intézkedés) az OP-ba.

3. és 4. prioritások (oktatás)

Az egészségügyhöz hasonlóan IKT tartalom is bővíthető lenne az oktatás, képzés minden területén. Itt sem látható megfelelő kifejtése az infokommunikáció ágazati fontosságának, kiegészítő az egyes informatikai részfejlesztések összhangja nem látható, itt is szükség lenne a koncentrálásra, releváns (oktatási informatikai témájú) indikátorok, vállalások feltüntetésére. A két oktatási prioritás alulinformatizáltsága abból is látszik, hogy a 148. oldalon található táblázat alapján mindössze 12 millió euró (mintegy 3,6 milliárd Ft-nyi) EU támogatás jutna (7 év alatt!) a 4. prioritásban a „080. Az e-inklúzióval, e-hozzáféréssel, e-tanulással és e-oktatással kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások, digitális jártasság” témára.
A 3. prioritásban nem jelennek meg a 2012-es UNESCO által elfogadott nyílt oktatási forrásokra (OER) vonatkozó Párizsi dekrétum irányelvei.
A Life Long Learningben nincs viszonyítási alapunk, szükség van tényekre alapozott helyzet elemzésre amihez képest ki tudjuk jelölni a célokat úgy hogy mérhetővé váljanak. Fájó a hiánya a felnőtt kori kompetenciák mérését szolgáló PIAAC (http://www.oecd.org/site/piaac/) felmérésnek.