Egyes állami, kormányzati informatikai témák, területek nincsenek feltüntetve a vonatkozó (NIS Digitális Állam) résznél (8. oldal).
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014-2020 mellett a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) számít a KÖFOP fő alapozó stratégiájának. Ugyanakkor a NIS Digitális állam pillérrel kapcsolatos részéből (lásd pl. SWOT) csak pár dolog van kiragadva a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának szükségessége kapcsán (KÖFOP 8. oldal), így a kép nem teljes, több lényeges téma, terület nincs taglalva, így pl. nincs utalás a központi G2G, G2C, G2B e-szolgáltatások bővítési szükségességére vagy az önkormányzatok gyenge IKT ellátottságára, ezeket szükséges lenne pótolni.
A beavatkozási logikák és intézkedések kifejtése során látszik, hogy hiányoznak fontos fejlesztési tématerületek (egész anyag).
A KÖFOP jelenlegi tervezete nem tartalmazza azokat az állami és kormányzati IKT tématerületeket, beavatkozásokat, amelyeket a Kormány által elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS)Digitális Állam pillére fogalmaz meg (a NIS csak hivatkozás szintjén jelenik meg, tartalomban csak részben).
Így a KÖFOP-ban egyelőre nem kerültek beépítésre a következő a digitális állami intézkedések:
- egyes (nem KAB célú) központi kormányzati informatikai
- nem humán ágazati (nem KAB alapú pl. adóügyi, rendészeti, foglalkoztatási, igazságszolgáltatási) informatikai
- önkormányzati IT (bár már az ASP megjelenik) és
- állami IT biztonsági fejlesztések
- intelligens városi / önkormányzati szolgáltatások
A központi szolgáltatásoknál csak a Kormányablakokon keresztül elérhetőket tervezik fejleszteni KÖFOP-ból ez egyelőre csak szűkebb köre az intézmények közötti G2G és állam oldaláról az ügyfelek felé irányuló G2C, G2B folyamatoknak. Ezen fejlesztéseket szintén meg kell valósítani2014 és 2020 között, amelyek forrásvonzata több tízmilliárd Ft-os nagyságrendű lehet.
A program pozitívuma, hogy kellő hangsúlyt fektet az interoperabilitás széleskörű megvalósítására, nem említi azonban az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényt, továbbá a Ket.-re több ízben hivatkozik, de nem jelöli ki stratégiai célként a szeüszök továbbfejlesztését, valamint a Ket. azon logikáját, amely szerint az állami infrastruktúra mellett elfogadott a piaci szolgáltatások használata is.
E program esetében is elmondható, hogy nem fekteti le viszonyát az EKOP megvalósult fejlesztéseihez, nem szól a továbbfejlesztések irányairól.
Az e-közigazgatás szolgáltatásai kapcsán nagyobb hangsúlyt kell adni a többplatformos megvalósításnak és a költséghatékony, felhőalapú infrastruktúrának.
1. prioritási tengelyhez kapcsolódó észrevétel:
Ha az állam célja, hogy a lakosság széles körben használja az e-ügyintézési szolgáltatásokat akkor figyelmet kell fordítani a szoftverergonómiára. Szükség lenne a felhasználóbarátság eléréséhez szükséges fejlesztési módszerek és eszközök elterjesztésére a közigazgatásban, hasznos lenne egy kompetencia központ is létrehozni, amely a szemléletformáló tevékenységet végezne a közigazgatási dolgozók körében valamint szakmai háttértámogatást nyújtana szoftver ergonómiai kérdésekben. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia E4. pontjában az alábbi olvasható:
„ A „Jó állam” koncepcióval összhangban olyan felhasználóbarát, gyors és kényelmes elektronikus
(G2B, G2C) szolgáltatások bevezetése szükséges, amelyek révén lehetővé válik a közigazgatási
ügyintézési időnek, illetve az ügyintézési folyamatban szereplők számának a csökkentése, a folyamatok elektronizáltságának növelése. A fejlesztések eredményeképpen egységes, minden digitális platformon hozzáférhető e-közigazgatási szolgáltatásoknak kell létrejönniük (önkormányzati szinten is), amelyek számottevően csökkentik az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheit.”
E cél elérése érdekében az államnak komoly hangsúlyt kell helyeznie a felhasználóbarátságra, hiszen egy nehezen kezelhető rendszerrel az elektronikus szolgáltatások hatékonysága nem növekedhet. Az Operatív Programban az elektronikus szolgáltatások fejlesztése mellett a szoftver ergonómiai törekvéseknek is fontos szerepet kell szánni, hogy a létrejövő szolgáltatásokat az állampolgárok a mindennapok során egyszerűen tudják használni.