DG/E1/A1,A2, A3, A4 Az IKT-képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása a szakemberhiánymérséklése érdekében elképzelhetetlen megfelelő minőségű nyílt oktatási források nélkül. |
|
DK/E3/ A2, a3 és DG/E1 A pedagógus továbbképzések szükségletének további hangsúlyozása mindenképpen alapvető fontosságú, hogy az IKT-ra ne mint cél hanem mint eszköz tekintsen az oktatási rendszer. DK/E3/A3: „A digitális pedagógia eszközrendszerének széles körű elterjesztése, pedagógusok továbbképzése, pedagógushallgatók erős IKT képzése” mint operatív teendő, nem értelmezhető. |
|
DK/E3/A2 A2 - A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók (pedagógusok, felsőoktatásban dolgozó oktatók) körében az alap-, közép- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátításának támogatása, valamint speciális infokommunikációs módszertani ismereteket nyújtó képzési programok indítása;
|
|
DK/E3/A1 Operatív teendők közül hiányzik az eTananyag fejlesztés |
Minőségi eTananyagok fejlesztése |
DK/E1/A4 „Online oktatási, képzési formák elterjedésének elősegítése, közoktatás és közösségi internet szolgáltató helyek kapcsolatának erősítése” Célok, tartalom nincs összhangban a címmel. Nem a közoktatással való kapcsolatot kell kihangsúlyozni, hanem az Élethosszig Tanulással való kapcsolatot. EMOP-ok kiválóan alkalmasak az LLL disszeminációjára, akár képzés szervezési, vizsga (akár auditált eVizsga) helyként történő kihasználására. |
EMOP-okon dolgozó eTanácsadók képzési tanácsadóvá képzése ezáltal képzésszervezési helyszínként történő kiaknázása. Az elsődleges digitális szakadék csökkentése az eTanácsadók IKT 01- (IKER 1) szintű képzőkké való képzéssel. |
DK/E1/A3 „Állampolgárok életminőségének javítása az IKT segítségével” Hiányzik a releváns tartalom. |
Digitálisan elérhető hiteles tartalmak biztosításának beépítése. |
DK/E1/A2 A2 - Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése. Társadalmi szinten ugyanolyan fontos az eTanuláshoz való hozzáférés biztosítása is. |
Nemzeti OER program elindítása. |
DK/E1/A1 „Digitális szakadék csökkentése a társadalom egyes rétegei között.” viszonyítási alapja nincs meghatározva. |
a., Ki kell dolgozni egy egységes Infokommunikációs Referenciakeret az idegen nyelvi mintájára (CEF/KER) b., Érdemes megvizsgálni a PIAAC OECD felmérés technikáját és azt alkalmazni a pedagógusokra is. |
A1 - Gyakorlatias e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú) programokba a közszolgálati alkalmazottak és a közszférában dolgozók körében (40. oldal)
|
UX képzés beépítése a programba. Az e-ügyintézési szolgáltatások és a közigazgatás által használt szoftverek felhasználó barátsága (amely jelenleg igen gyatra) akkor javítható ha a közigazgatásban dolgozók döntéshozók és szakemberek képesek számon tisztában vannak a használhatósági alapelvekkel. Csak az alapvető szoftverergonómiai, SEO, analatika, webszövegírás, online marketing ismeretek birtokában képesek elfogadható színvonalat megkövetelni a szoftverszállítóktól. |
Az állami e-szolgáltatások népszerűsítése, használatukra való ösztönzés, kistelepüléseken, hátrányos helyzetű csoportok körében az e-szolgáltatások elérésének biztosítása (33. oldal) |
A 1. operatív teendőként említett szolgáltatásfelmérés-be bele kellene venni a szolgáltatások felhasználóbarátsági értékelését. Sok szolgáltatást (ÁNYK, MVH Egységes Kérelem) használatánál a legerősebb demotiváló erő a felületek ésszerűtlen bonyolultsága, alacsony szintű felhasználóbarátsága. Lásd pl: |
A1 - Gyakorlatias e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú) programokba a közszolgálati alkalmazottak és a közszférában dolgozók körében, A2 - A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók (pedagógusok, felsőoktatásban dolgozó oktatók) körében az alap-, közép- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátításának támogatása, valamint speciális infokommunikációs módszertani ismereteket nyújtó képzési programok indítása; |
Mindkét programba be kellene építeni a szabad szoftverekkel kapcsolatos ismereteket is. A szabad szoftverek használatával csökkenthető a külföldi szoftvercégektől való függés, a licenszekre fordított (sokszor fölösleges) pénzkiáramlás a magyar gazdaságból. Elterjedésekhez tömeges szemléletformálásra van szükség, ebben az oktatásnak és a közigazgatásnak kell elől járnia. |
Digitális Infrastruktúra
DI/E1/A1 Az NMHH projekt nem csak a szélessávú infrastruktúrát vizsgálja, hanem az egész infokommunikációs infrastruktúrát. Az egész szöveg ellenőrzendő, de az Outputindikátor kiegészítése feltétlenül javasolt. Jelenleg: Szélessávú infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül Eredményindikátor: 100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető szélessávú távközlési hálózatokról |
Tekintettel arra, hogy a II, fázis komplex, mindenre kiterjedő hírközlési nyilvántartást hoz létre, nem csak a szélessávú infrastruktúra, hanem a teljes infokom infrastruktúra (mobil, KTV, telefon és szélessávú adatátvitel, benne Internet hozzáférés) adatai lesznek hozzáférhetők. Javasolt szöveg: Infokommunikációs infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül Eredményindikátor: 100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető infokommunikációs infrastruktúráról |
DI/E1/A2 Tekintettel a program futamidejére, az új EU irányelvek figyelembevétele indokolt. |
Javasoljuk az Európai Parlament és a tanács 2014/61/EU irányelvére is hivatkozni (2014. május 15.), mert ez a már hatályos irányelv rendelkezik a közös infrastruktúra használatokról (út, csatorna, víz stb.). |
DI/E1/A3 A program tartalmazza a hatékony frekvencia gazdálkodás célkitűzését és output indikátorként:NGA (min. 30 Mpbs sávszélességre alkalmas) hálózattal lefedett magyarországi háztartások arányát jelöli meg. Ha itt szerepel a „min.” kifejezés, úgy az azt az érzetet kelti, mintha a hatékony frekvenciagazdálkodással javítani lehetne a mobil szolgáltatók által garantált sávszélesség mutatót. Tekintve, hogy a mobil szolgáltatások nem alkalmasak a garantált letöltési sávszélesség nyújtására, az output indikátor finomítását javasoljuk. |
Javaslatunk csak példa. Eredményindikátor: a mobil szolgáltatásokkal lefedett területek növekedése és a 30 Mbps névleges letöltési sebesség biztosítása az ország lakosságának 95%-a részére. Felmerülhet indikátorként az NMHH új spektrum stratégiájának elkészülése is (pl. 2016). |
DI/E1/A4 A programban a 30 Mbps sebesség szerepel, összhangban a Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozatával Azonban az EU 2020 program a háztartások 50%-a számára lehetőséget kíván adni a 100 Mbps sebesség elérésére is. |
Ezért a hálózatok fejlesztésénél ezt a 100 Mbps-oscélt is indokolt figyelembe venni. |
DI/E5/A1 Célszerű lenne az NTG fejlesztéssel kapcsolatban külön is nevesíteni a járási székhelyek optikai összeköttetésekkel történő csatlakoztatását. Ez biztosítaná, hogy az önkormányzati intézmények mind a járási székhelyeken, mind fokozatosan a járások többi településén is valódi szélessávú hozzáférést kaphassanak és nagy ebességgel csatlakozzanak az NTG-hez. |
|
DI/E1/A1 Az NMHH projekt nem csak a szélessávú infrastruktúrát vizsgálja, hanem az egész infokommunikációs infrastruktúrát. Az egész szöveg ellenőrzendő, de az Outputindikátor kiegészítése feltétlenül javasolt. Jelenleg: Szélessávú infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül Eredményindikátor: 100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető szélessávú távközlési hálózatokról |
Tekintettel arra, hogy a II, fázis komplex, mindenre kiterjedő hírközlési nyilvántartást hoz létre, nem csak a szélessávú infrastruktúra, hanem a teljes infokom infrastruktúra (mobil, KTV, telefon és szélessávú adatátvitel, benne Internet hozzáférés) adatai lesznek hozzáférhetők. Javasolt szöveg: Infokommunikációs infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül Eredményindikátor: 100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető infokommunikációs infrastruktúráról |
DI/E1/A2 Tekintettel a program futamidejére, az új EU irányelvek figyelembevétele indokolt. |
Javasoljuk az Európai Parlament és a tanács 2014/61/EU irányelvére is hivatkozni (2014. május 15.), mert ez a már hatályos irányelv rendelkezik a közös infrastruktúra használatokról (út, csatorna, víz stb.). |
DI/E1/A3 A program tartalmazza a hatékony frekvencia gazdálkodás célkitűzését és output indikátorként: NGA (min. 30 Mpbs sávszélességre alkalmas) hálózattal lefedett magyarországi háztartások arányát jelöli meg. Ha itt szerepel a „min.” kifejezés, úgy az azt az érzetet kelti, mintha a hatékony frekvenciagazdálkodással javítani lehetne a mobil szolgáltatók által garantált sávszélesség mutatót. Tekintve, hogy a mobil szolgáltatások nem alkalmasak a garantált letöltési sávszélesség nyújtására, az output indikátor finomítását javasoljuk. |
Javaslatunk csak példa. Eredményindikátor: a mobil szolgáltatásokkal lefedett területek növekedése és a 30 Mbpsnévleges letöltési sebesség biztosítása az ország lakosságának 95%-a részére. Felmerülhet indikátorként az NMHH új spektrum stratégiájának elkészülése is (pl. 2016). |
DI/E1/A4 A programban a 30 Mbps sebesség szerepel, összhangban a Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozatával Azonban az EU 2020 program a háztartások 50%-a számára lehetőséget kíván adni a 100 Mbps sebesség elérésére is. |
Ezért a hálózatok fejlesztésénél ezt a 100 Mbps-os célt is indokolt figyelembe venni. |
DI/E5/A1 Célszerű lenne az NTG fejlesztéssel kapcsolatban külön is nevesíteni a járási székhelyek optikai összeköttetésekkel történő csatlakoztatását. Ez biztosítaná, hogy az önkormányzati intézmények mind a járási székhelyeken, mind fokozatosan a járások többi településén is valódi szélessávú hozzáférést kaphassanak és nagy ebességgel csatlakozzanak az NTG-hez. |
|
Digitális Állam
Vélemény(ek) |
Javaslat(ok) |
DÁ E1 A2 államigazgatási és önkormányzati szerveknek céloz ASP szolgáltatásokat nyújtani. A DÁ E2 A+ viszont kifejezetten önkormányzati fókuszú ASP kiterjesztés irányoz elő. |
Tisztázni a két tervezett akció hatókörét. |
DÁ E1 A3 a korábbi EKOP „ágazati pályázatok” folytatásának tűnik, amely sikerességéről megoszlanak a vélemények. |
Túl általános akció, érdemes lenne a hangsúlyokat meghatározni. Így minden ágazati szerv gyakorlatilag forráshoz jut, tekintet nélkül annak tényleges hasznosságára, fenntarthatóságára, a megfelelő összhangra. |
DÁ E2 A1 A papírmentessé tétel egy demagóg maradvány, a legtöbb fejlett e-közigazgatási eredménnyel bíró országban is nőtt a papírfelhasználás. Ezen túl az EKEIDR egy sikertelen projekt, kiterjesztése nem javasolt. |
A DÁ pillér akciói között több helyen is szerepel az iratkezelés, pl. E1 A2 valamint E1 A4, stb. Legyen egységes elképzelés a kormányzatban az iratkezelés jövőjéről! |
DÁ E2 A2 célja a szeüsz-ök bevezetéséhez kapcsolódó háttérfejleszések összehangolása, viszont várható eredménynek „költséghatékony elektronikus fizetési elszámolási rendszert” említenek. |
Létrejött szeüsz az E-fizetés Magyaroszágon. Ide írjanak be egy tényleges új, várható eredményt. |
DÁ E3 A2 E-hitelesítési rendszerek határon átnyúló interoperabilitása nem ország-specifikus, hanem páneurópai kérdés. |
A kérdéssel európai uniós szinten hosszú ideje foglalkoznak, nem |
DÁ E3 A5 nyílt forráskódú szoftverekre épülő fejlesztések ösztönzése – az akcióban keveredik a nyílt forráskód, valamint a szabad szoftver fogalma. |
Szükséges a terminológiát valamilyen szinten egységesíteni, egyértelművé tenni. A célok ne legyenek átfedésben a már lezárt projekt a Szabad Szoftver Kompetencia Központ megvalósult eredményeivel. |
DÁ E4 A1 „Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása” akció általános, megfoghatatlan és teljes átfedésben van több, a pillérben felsorolt akcióval. |
A pont törlése, vagy konkretizálása javasolt (utóbbi esetben elhatárolás a többi akciótól.) |