A 14. Infotér Konferencia két, manapság igencsak forró topikkal indult: az űriparról és a honvédelemről hallhattak érdekességeket a résztvevők. Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: a pandémia után a fegyveres konfliktusok kapcsán kell új kontextusban értelmeznünk a nehézségeket. Mindez arra ösztönözte a konferencia szervezőit, hogy újragondolják a védelmi tematikát.
A technológiai fejlesztéseket emberi intelligenciával kell vegyíteni
Talán nem meglepetés, hogy bekúszott a témák közé a mesterséges intelligencia is, melynek felsőoktatásra és szakképzésre tett hatásáról Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára beszélt. Szerinte a legfontosabb kérdés, hogy az MI által előidézett változásokra miként készülhet fel a képzési struktúra és a munkaerőpiac. „Nem az MI-nek kell minket használnia, hanem nekünk kell abba az irányba terelni az MI-t, ami minket előre visz.” Izgalmas felvetése mentén a hallgatók a jövőben nem lehetnek pusztán passzív tudásbefogadók: alkotóvá kell válniuk. Az oktatóknak pedig a mentorálást és a közösségformáló erőt is előtérbe kell helyezniük.
Gion Gábor a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: a világ legszörnyűbb dolga a háború, de ha már itt van a nyakunkon, le kell vonnunk belőle a megfelelő tanulságokat. „Az egyik ilyen, hogy az innováció nem mindig párosul csúcstechnológiával. Az olcsó drónok tömeges használata képes túlterhelni a méregdrága védelmi rendszereket is, és erre egyelőre nincs hatékony válasz.” Szerinte a megszokott doktrínák átírásában az egyik legfontosabb szerepet az űr tudja játszani, viszont az űrkutatás iránti kiemelt érdeklődés a Holdra szállásig tartott, azóta még a döntéshozók részéről is jelentősen csökkent. „A most dúló háborúk és a lelkes magánvállalatok viszont újra előtérbe tolják az iparágat. Nem az a kérdés, hogy kis országként kell-e az űrrel foglalkoznunk, hanem az, hogy miként foglalkozunk vele, és hogyan legyünk meg ezzel tegnapra.”
.jpg)
Porkoláb Imre dandártábornok az előző két témát vegyítette előadásában. Elsőként beavatta a közönséget az ukrán-orosz háborúban is szerepet kapó adatelemző vállalat, a Palantir példájába, akik szoftver megoldásuk segítségével támogatják Ukrajna hadi lépéseit. Ennek a szoftvernek a továbbfejlesztett változatát mutatta be a cég 2 hónapja: akár a mobiltelefonunkon is képes futni a rendszer, amelynek demójában mesterséges intelligencia kínál opciókat egy hadi helyzetre. Porkoláb szerint a hasonló szoftverek létezése szuper, de amikor az ellenség is bír döntéshozatali folyamattal, akkor nem elégséges. A technológiai fejlesztéseket muszáj mixelni az emberi intelligenciával. „Az innováció ma már több, mint eszközök fejlesztése. Már nem elég a gyors prototípus készítés, az adaptációnak is gyorsnak kell lennie.” A NATO és az EU is azt várják, hogy a tagországok dolgozzák ki innovációs stratégiáikat, és végül közösen hangoljuk össze a technológiai fejlesztéseket a szövetségek javára. Sőt, a NATO már az űrstratégia szükségességét is előtérbe helyezi, Magyarország pedig nem maradt le ebben a tárgykörben. Már hazánkban is megszületett az űrstratégia, melynek fő pillérei az űrszektorban rejlő innovációs lehetőségek kiaknázása, az ország nemzetközi szerepének erősítése és a tudásalapú gazdasági, társadalmi és infrastrukturális háttér fejlesztése. Porkoláb így fejezte be tartalmas beszédét: „Mindennél nagyobb szükségünk van a változtatásokra jelenleg, és a korábbiaknál sokkal gyorsabban kell alkalmaznunk ezeket a technológiákat. Mindez elsősorban humán kihívás, amelyet közösen kell megoldanunk.”
Milyen kompetenciákra van szükség az új űrkorszak hajnalán?
Űripari megoldások nélkül valóban nem képzelhető el hatékony honvédelem – Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos is erre hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Ma már multipólusú űrverseny zajlik, amelyben Magyarországnak is részt kell vennie. Örülök, hogy mások is említették a magánszektor közreműködését ezen a területen. A becslések szerint a globális űrszektor közvetlen bevételei 2040-re túlszárnyalják az 1000 milliárd dollárt. A kérdés az, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a magán és az állami szerepvállalást, amikor egyébként mindketten birtokolnak kritikus infrastruktúrákat.” Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő képességeket kell továbbfejlesztenünk. A HUNOR Magyar Kutatóűrhajós Program ennek a törekvésnek zászlóshajója.
.jpg)
Dr. Magyari Gábor, a HUNOR repülésüzemi és képzési vezetője részletesen is mesélt a programról. „A kereskedelmi szektor betört az űriparba, már a magánvállalatok is kiveszik belőle a részüket. Ennek sarokpontja a NASA kereskedelmi űrprogramja, mely a NASA legénységi idejéből 20%-ot allokál a privát szektornak és biztosítja, hogy állami vagy magánszereplők dedikált tevékenységet végezzenek az űrben. Ezekben a rendkívül sikeres missziókban most Magyarország is részt vesz.” Méghozzá két pillérrel: a K+F innovációval és az űrrepülésre alkalmas állampolgárok azonosításával és felkészítésével. „A feladatra már nem vadászpilótákat kell keresni, az új űrkorszak hajnalán más kompetenciákra van szükség. Kereskedelmi asztronauta szakembereket kell az űrbe küldeni.”
Simon Attila vezérőrnagy, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgató-helyettese egy kínai közmondással indította beszédét, mely szerint érdemes érdekes korban élni. Szerinte ma abszolút abban élünk, hiszen jelenleg a világ 27 gócpontján folynak harcok, csatározások. Ugyanakkor a minket körülvevő kutatási-innovációs rendszer is érdekessé teszi a világunkat. „Az egyébként nagy múltú, magyar védelmi ipar haditechnikai eszközei sajnos elavultak. Ezen tud segíteni például a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely folyamatosan építi be az újabb tapasztalatokat. A védelmi ipar fejlesztése egyben a magyar gazdaság fellendítéséhez, munkahelyteremtéshez is jelentősen hozzájárul.”
Mi jöhet még a dróntechnológiában – tette fel a kérdést Molnár Zsolt, a Rotors and Cams vezérigazgatója. „Játékszerből stratégiai jelentőségű eszközökké váltak a drónok, és kiderült: szükséghelyzetben lehet és kell is használni őket, hiszen a legmodernebb eszközökkel szemben is bevethetők.” Elmondta ugyanakkor, hogy a hazai drónipar lemaradásban van, amin változtatni kell. Sikeres példákból kell inspirálódnunk, mint Lengyelország, amely mára a legerősebb szereplő a kontinensen. A lengyelek hamar bevetették a drónokat a védelmi szektorban.
Technológiai megfelelés egy folyamatosan változó piacon
A Védelmi Innovációs Kutatóintézet, vagyis a VIKI innovációs menedzsere, Kovács Gergely kutató szerint hatalmas kérdés az is, hogy ki lesz a jövő katonája. Továbbra is hagyományos katonai szerepekben kell gondolkodnunk vagy akár gamereket is alkalmazhat a haderő? „Tegyük fel, hogy be akarunk vezetni egy VR eszközt – azt tudnia kell kezelni egy ötvenéves katonának és egy olyan fiatalnak is, aki már ebbe született bele. Sokan beszéltek ma arról, hogy a jelenlegi konfliktusok formálják a technológiai fejlesztéseket is. Erre egy példa, hogy ha én most felküldök egy drónt a levegőbe, az képes három másodperc múlva 3D-s képet adni Budapesten gyakorlatozó katonáknak. Egy világszintű VR játékban pedig egyszerre akár hatmillió játékos tud katonai szcenáriókat modellezni.”
.jpg)
A változások ráadásul ma már rapid módon érkeznek. Ahhoz, hogy lépést tudjunk ezzel tartani, elengedhetetlen az információ birtoklása, de önmagában még ez sem elég: össze is kell tudnunk kapcsolni ezeket hálózattá – mondja a svédországi központú védelmi, repülőgép- és gépkocsigyártó társaság, a SAAB senior alelnöke és a repüléstechnikai üzletág vezetője, Lars Tossman. „Folyamatosan keressük a nemzetközi partnereket, mert relevánsak akarunk maradni. A stratégia egyik fontos eleme az együttműködés. Emellett pedig nagy hangsúlyt fektetünk az XR, AI, 3D nyomtatás technológiákra, és arra, hogyan tudjuk ezeket olcsóbbá, gyorsabbá tenni.”
Erdősi Tamás, a 2000-ben alakult mérnöki fejlesztő és szolgáltató vállalat, a Pro Patria Electronics Kft. minőségbiztosítási igazgatója elmesélte, ők hogyan fejlesztik eszközeiket annak érdekében, hogy az állandóan változó piacon megfeleljenek a védelmi ipar kihívásainak. Impozáns mobil megfigyelő rendszereikről kaphatott képet a közönség, például arról a magyar honvédséggel együttműködésben kifejlesztett előretolt tüzérségi megfigyelő rendszerről, amely a tüzérségi lövedékek becsapódási pontját tudja meghatározni.
A nulladik nap délelőtti szekciójának végén Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szintén kitért arra, mennyire fontos Magyarországnak a dróntechnológiai stratégia. Előadását azzal kezdte: el vagyunk maradva a vállalkozások digitalizálása terén. Ennek érdekében a minisztérium és háttérintézménye, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. legfontosabb feladata a szakmai és technológiai platformok üzemeltetése. „Büszkék vagyunk az 5G, az MI, a Blockchain és a Drón Koalícióra, amelyek elsődleges feladata a tudásmegosztás. Utóbbi egy dróntechnológiai stratégiát tett össze, melynek célja egy nemzetközileg is példaértékű, magas potenciállal rendelkező drón-ökoszisztéma létrehozása.”
Ahogyan a nulladik nap köszöntőjében, Biró Alberttől elhangzott „Az egyik fő kérdésünk, hogy hogyan tud ma Magyarország nyugodt sziget maradni a nagyvilágban.” Bár a meghívott előadók többféle aspektusból adták meg erre a választ, arra mindannyian rávilágítottak, milyen szoros az összefüggés a védelmi és az űripar között.
