Az adatközpontok forgalmának túlnyomó részét nem a végfelhasználók, hanem maguk az adatközpontok és a felhőben zajló műveletek generálják, a végfelhasználók számára jellemzően láthatatlan tevékenységekkel. A Cisco előrejelzése szerint 2011 és 2016 között az adatközponti forgalom körülbelül 76%-a az adatközpontokon belül marad, és tárolási, hitelesítési, illetve fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközponti forgalom további 7 százaléka a különféle adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban a biztonsági mentési és adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalom fennmaradó 17 százalékát a felhasználók felé irányuló műveletek – internetes böngészés, elektronikus levelezés és videófolyamok – teszik ki.
A most nyilvánosságra hozott kutatás megerősíti, hogy az adatközpontok terén tapasztalható drasztikus forgalomnövekedés olyan globális trend, amely alól hazánk sem kivétel. Világszerte a fejlődés első számú motorja az az igény, hogy mind a személyes mind az üzleti adatainkat bármikor, bárhonnan és tetszőleges eszközről elérhessük.
A kutatás főbb eredményei
A Cisco Global Cloud Index immár regionális előrejelzési adatokat is tartalmaz a felhőalapú adatforgalom növekedéséről.
2016-ra várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térség felhőalapú adatforgalma lesz a legmagasabb (évi 1,5 zettabájt), megelőzve ezzel Észak-Amerikát (évi 1,1 zettabájt) és Nyugat-Európát (évi 963 exabájt). Közép- és Kelet-Európában a felhőalapú adatforgalom évi 190 exabájt körül alakul majd.
http://www.cisco.com
Ami a felhőalapú adatforgalom növekedési ütemét illeti, a 2011 és 2016 közötti időszakban a leggyorsabb növekedés a közel-keleti és afrikai régióban várható (79%-os CAGR), ezt követi majd Dél-Amerika (66%-os CAGR) meg Közép- és Kelet-Európa (55%-os CAGR).
2016-ra a nemzetközi adatközpont forgalom a jelenlegi négyszeresére nő: a Cisco előrejelzése szerint a nemzetközi adatközpont forgalom a 2011-es évi 1,8 zettabájt közel négyszeresére, évi 6,6 zettabájatra emelkedik 2016-ig, ami 31%-os CAGR-t jelent.
A felhők a globális adatközpontok forgalmának közel kétharmadát fogják kitenni: világszinten a felhők adatforgalma az adatközpontok forgalmának 2011-ben mért 39 százalékáról (havi 57 exabájt, vagyis évi 684 exabájt) 2016-ra 64 százalékra, azaz az adatközpontok teljes forgalmának közel kétharmadára, mintegy havi 355 exabájtra fog emelkedni.
A felhők forgalma nagyobb ütemű növekedést mutat az adatközpontok teljes forgalmánál. A felhőalapú szolgáltatásokra való áttérés miatt a felhők adatforgalma gyorsabb ütemben növekszik, mint a hagyományos adatközpontoké. A hagyományos adatközpontok teljes forgalma 2011 és 2016 között várhatóan megnégyszereződik (ez 31%-os összesített éves növekedési ütemnek felel meg), a globális felhőalapú adatforgalom esetében pedig ugyanezen időszakban hatszoros növekedés várható.
2011 és 2016 között az adatközpontok munkaterhelése 2,5-szörös, a felhők munkaterhelése 5,3-szoros növekedést fog mutatni – 2011-ben a munkaterhelés 30 százalékának feldolgozása történt felhőben (szemben a hagyományos adatközpontokban feldolgozott 70 százalékkal).
2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhők felé mozdul el – a teljes terhelés 52 százalékát ekkor már felhőkörnyezetben dolgozzák fel, szemben a hagyományos informatikai térben feldolgozott 48 százalékkal.
A felhőalapú rendszerekre való felkészültség: jelenleg az ázsiai és csendes-óceáni térség, Közép- és Kelet-Európa, Észak-Amerika és Nyugat-Európa egyaránt képes fejlett felhő-alkalmazások támogatására vezetékes hálózatokon. Azonban csak Nyugat-Európa rendelkezik olyan átlagos hálózati teljesítménnyel, amely mobilhálózatokon alkalmas köztes felhőalkalmazások támogatására.
A 6,6 zettabájt adatforgalom sok vagy kevés?
92 trillió órányi zene – ez annyit jelent, mintha a bolygónk összes lakója másfél éven keresztül folyamatosan zenét hallgatna.
16 trillió órányi webkamerával bonyolított üzleti konferencia – ami nagyjából annak felel meg, mintha a földkerekség valamennyi munkavállalója napi 12 órányi webes konferenciát bonyolítana.
7 trillió órányi nagy felbontású (HD) videó – ez olyan, mintha a világ teljes népessége napi két és fél órán keresztül folyamatosan nagy felbontású videóközvetítést nézne.
