A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy az új városvezetés a korábbi működtetés hatásainak felmérésével kezdte meg munkáját, és két héttel az alakuló közgyűlés után megkezdődtek a szerkezeti átalakítások: a nem humán jellegű feladatok közül a közüzemi, közmű, és egyéb közszolgáltatások, valamint az egyéni és közösségi közlekedés kérdéskörét emelték ki.
Elmondta, hogy a hatékonyság korábbi mutatói is azt jelzik, elkerülhetetlen a tulajdonosi stratégiai egységes irányítás. Zártabb, áttekinthető rendszert kell létrehozni, mert a szövevényes szervezetrendszer a források folyamatos elfolyását eredményezte - tette hozzá.
György István előadásában kiemelte, hogy a főváros kiemelkedő gazdasági potenciált, szerepvállalási képességet hordoz, korábban mégsem volt erőteljes tulajdonosi szerepkör, az egyes felelősök felügyelet nélkül határozták meg részcéljaikat. A szakmai vezetés csak a saját szakterületét látta át, annak érdekeire alakította ki működését, ezek a részek azonban nem voltak képesek összehangolt működésre - egészítette ki. Elmondta, hogy ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében jött létre a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. is, amely alá tartoznak a 100%-osan városi tulajdonú cégek. Ezek szakmai önállóságukat megőrzik, de a Központ által az egységes stratégiai irányszabás is megjelenik a rendszerben. A főpolgármester-helyettes leszögezte; a BVK legfeljebb 30 fős, irányító, összefogó szervezet, erős kontrolling és cash-flow rendszerrel.
György István szerint a koncepció működőképességének egyik záloga, hogy a Központ irányításában a politika nem kap szerepet. Kitért arra is, hogy a közlekedési témák egységesítését portfólió-tisztítás után a Budapesti Közlekedési Központ látja el, amelynek létrehozása előirányozza a BKV várható szétválasztását is.
György István prezentációja és előadásáról készült videofelvétel hamarosan elérhető lesz a honlapon.
