Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2010.12.09

A hazai IKT iparág prioritásai (IVSZ koncepció)

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, mint az informatikai, távközlési és elektronikai cégek iparági szervezete meghatározta azokat a prioritásokat, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények között a képviselt iparágakat új növekedési pályára állíthatják és egyben segítik a hazai gazdaságot, illetve az államigazgatás hatékony működését.

Az IVSZ az alábbi területeket jelölte ki az IKT iparággal kapcsolatban:

 

  • Kockázati tőke bevonása az iparág fejlesztésébe
  • Közoktatás, mérnökképzés, angolnyelv oktatás fejlesztése
  • Továbblépés a felnőttképzésben
  • Állam és az iparág kapcsolatának új alapokra helyezése – az IVSZ iparági stratégiai tanácsadó szerepének kialakítása
  • Az internethasználat lakossági terjesztése és a generációs szakadék csökkentése
  • IKT szektor és az Új Széchenyi Terv – minden fejlesztési területen legyen elérhető IKT pályázat
  • Az iparágfejlesztés új területei: adatközpontok, adatlogisztika

 

Kiemelt feladatok a távközlési szektorban:

  • Új szabályozás a tartalomra (szerzői jogi kérdések)
  • Szabályozási könnyítések, frekvencia díjak, spektrumgazdálkodás, digitális átállás

 

Kiemelt feladatok az elektronikai iparágban:

  • Mérnökképzés és a felsőoktatást megelőző természettudományos képzés megerősítése
  • Beszállítói ipar fejlesztése

 

Kockázati tőke bevonása az iparág fejlesztésébe

A kis- és középvállalkozások számára eddig soha nem látott fejlődési perspektívát jelent, hogy az EU és a magyarországi fejlesztési programok mellett új finanszírozási források váltak hozzáférhetővé. A piaci források megléte mellett további lehetőséget kínál a kialakult jogi- és pénzügyi tanácsadói hálózat és az elmúlt évek során felhalmozódott tranzakciós és üzletfejlesztési tapasztalat, illetve ennek intézményrendszere. Az IKT szektor hagyományosan a gyors értékteremtés és globális fejlődési lehetőségét kínálja a vállalkozók számára; ennek köszönhetően a befektetők  is kiemelt aktivitást mutatnak ezen a területen.
Az IVSZ november végén hozta létre azt a munkacsoportot, amely az IKT szektorban tevékenykedő kkv-k növekedését segíti elő. A munkacsoport feladata lesz, hogy segítséget nyújtson a vállalkozások számára az üzletfejlesztésben és az értékteremtésben. Az IVSZ ezzel az új kezdeményezésével szeretne hozzájárulni a vállalkozói kultúra további fejlesztéséhez, az átlátható és felelős vállalatirányítás széles körben történő általános gyakorlatához.
A kezdeményezés elsősorban az IKT szektor vállalatainak kíván közvetítő fórumot biztosítani, de nyitott más iparágak vállalataival és azok szakmai szervezeteivel történő kölcsönös együttműködésre.

 

Az IVSZ hosszú távú céljai ezen a területen:


Az IKT szektor kis- és középvállalatai számára a finanszírozási forrásokhoz történő hozzáférés és a sikeres növekedés feltételeinek javítása az IVSZ iparág-fejlesztési terveihez szerves illeszkedve.

  1. Fórumot teremteni az érintettek számára: Az IKT szektor kis- és középvállalatai számára olyan fórumot kialakítani, amely lehetővé teszi számukra a tőke oldali szereplőkkel történő rendszeres kommunikációt, egymás kölcsönös megismerését, és az egyes szereplők együttműködésének támogatását.
  2. Szakmai támogatás biztosítása: A kkv-k számára olyan szakmai támogatást biztosítani, amely elősegíti vezetőik felkészülését a vállalkozásfejlesztésben, a piaci növekedésben és a piaci szereplőkkel történő együttműködésben, valamint a sikeres forrásbevonásban.
  3. Oktatások, tréningek szervezése, hogy a vállalkozások minél sikeresebben mutatkozhassanak be befektetői fórumokon.
  4. A piachoz jutás, az üzleti hálózatokba kerülési esélyeinek javítása, elősegítése.
  5. Szakmai érdekközösség, érdekképviselet kialakítása a közös vélemények megfogalmazására és megjelenítésére a megfelelő fórumokon.
  6. Az IKT szektor vállalatainak külföldi piacokon történő megjelenésének támogatása.
  7. Kapcsolatfelvétel felsőoktatási intézményekkel és olyan szakmai műhelyekkel, amelyekkel együttműködve elősegítik az üzleti ötletek megvalósítását, életképes spin-off vállalatok fejlesztését.
     

Az IVSZ iparági stratégiai tanácsadó szerepének megteremtése

 

Az IVSZ olyan iparági tanácsadói szerepre törekszik, melyben a nagy, kormányzati infokommunikációs projektek kiírása és a koncepció megalkotása előtt javaslatokat tehet,  kalibrálhatja a projektet. Mivel a versengő vállalatok IVSZ tagok, biztosított a technológiák versenye, így nem egy konkrét technológiára, megoldásra íródik ki egy-egy tender.
Az IVSZ célja, hogy még a részletes koncepció megalkotása előtt többféle nézőpontból elemezzék a potenciális projektet, és ne határozzák meg idő előtt a megoldásra kiválasztott technológiát. Ezzel a versenyben résztvevő vállalkozások köre jelentősen kibővül, a kiírások átláthatóbbak válnak.
Hasonló együttműködésre az iparági szövetség és a kormányzat között más országokban is van példa, többek között Nagy-Britanniában.


Iparágfejlesztés a globális piacon: adatközpontok, adatlogisztika

 

Az elmúlt években az adatközpontok váltak az informatikai szolgáltatások meghatározó színterévé. Míg a múltban a cégek jellemzően saját szervertermeket alakítottak ki, addig napjainkban az informatikai rendszerek által elvárt környezeti paraméterek, biztonsági szempontok és rendelkezésre állási elvárások már egyáltalán nem vagy csak nagyon költségesen biztosíthatók ilyen megoldásokkal.
A jelen kor informatikai igényei – különös tekintettel az áramfelvételre és az ebből fakadó hűtési igényre – elavulttá tették a korábbi adatközpontokat. A méretgazdaságosság, hatékonyság már csak jóval nagyobb méretekben garantálható.
Európában az adatközpontok terén jelenleg a kereslet dominál, a növekedés pedig várhatóan még évekig jelentős lesz. Ezen igények kielégítésére jelentős adatközponti építkezések és felvásárlások kezdődtek meg az elmúlt időszakban. Az adatközpont koncentráció leginkább Nyugat-Európára jellemző, régiónk egy kissé háttérbe szorul a kínált szolgáltatások terén, de ez jelentős fejlesztésekkel behozható.
Nyugat-Európában az adatközpont fejlesztések gátja lehet az EU által elfogadott és a legtöbb országban ratifikált kyoto-i egyezmény. Mivel az adatközpontok az egyik legnagyobb energiafogyasztók, így ezek kiszolgálása a kvótákat maximálisan kihasználó országok részéről igen nehézkes.  Az olyan országok, mint Magyarország ezt a helyzetet a javukra fordíthatják, a kvóták értékesítése helyett a nagy energiafogyasztók letelepedését támogathatják. A nemzetközi piaci szereplők folyamatosan keresik az olyan magas hatásfokú, mégis alacsony költséggel és „zöld” technológiák felhasználásával üzemelő szolgáltatókat, akik képesek a Nyugat-Európában túlzott CO2 kibocsátásuk miatt egyre nehezebben üzemelő adatközpontok alternatívájaként megjelenni és a szükséges elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokat biztosítani. Sorra nyílnak az adatközpontok minden országban, de a megfelelő sebesség, sávszélesség, szakértelem biztosításának érdekében 500-1000 km-enként indokolt jelentős adatközpont infrastruktúra kiépítése. Magyarország Ausztriával és kelet-közép-európai országokkal versenyez az adatközpont beruházásokért. A versenyelőny jogszabályokkal, az üzleti környezet fejlesztésével biztosítható, cserébe jelentős számú, világszinten is fejlett informatikai munkaerő jön létre. A nagykereskedelmi szolgáltatások közvetlen környezetében pedig nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások telepednek le, valamint a kapcsolódó iparágak (pl. építőipar, biztonságtechnika) is részesülnek a beruházás előnyeiből.
A megfelelő üzleti környezet biztosításával a piac meghatározó szereplői Magyarországra csábíthatóak, sőt akár hazai szereplők is betölthetnek jelentős regionális szerepet.

 

Sikerkritériumok és javaslatok:

 

  1. Az adatközpont nagy és speciális beruházás igényű, üzleti karakterisztikáját tekintve alacsony profittartalmú és nagy volumenű nagykereskedelmi tevékenység. A költségek 80 százaléka a villamos energia költsége, ezért ennek alacsony szintje vagy legalább időleges csökkentése fontos döntési pont a beruházásnál. Az IVSZ javaslata: Két-három éves adókedvezmény/adómentesség biztosítása a felhasznált villamos energiára. Ezzel a kedvezménnyel már jelentős árelőny biztosítható, a kiesett adóbevétel pedig a foglalkoztatás növekedésével és a beruházás – melynek értéke 20-50 millió euróra tehető – létrejöttével kompenzálható.
  2. Az adatközponthoz való csatlakozás bizalmi kérdés. Az adat tulajdonosa és a szolgáltató szerződést köt, melyben szabályozzák az adathozzáférés és biztonság szintjeit. Ez a megállapodás minden körülmények között érvényes és csak a két félre tartozik, a szolgáltató kötelessége, az adatszuverenitás biztosítása. Az IVSZ javaslata: Készüljön jogszabály, amely kimondja, hogy az adatközpontokban lévő adatokhoz semmilyen formában nem férhet hozzá más, mint annak tulajdonosa, és akit ő erre feljogosít. Az adatparkok üzemeltetőinek – a vámszabadterületek analógiájára – akár a hazai jogkörnyezet alóli mentességet is fel lehet kínálni.

Forrás: IVSZ

Következő esemény
2024.06.06 12:04
Következő esemény
2024.10.15 09:15