A globális űrgazdaság 2021-ben dinamikusan növekedett. A rakéták, műholdak és egyéb termékek területének kibocsátása kilenc százalékkal bővült. Az űrgazdaság pénzügyi tevékenysége (például M&A és magánbefektetések) ugyan 2022-ben lassult, ám a kormányzati és kereskedelmi kiadások továbbra is emelkednek. Összesen 90 ország folytat űrtevékenységet. A kereskedelmi űrtevékenység értéke 2021-ben 362 milliárd dollárra ment fel. Az űralapú termékek, a széles sávú szolgáltatások, valamint a GPS-szolgáltatások folyamatos bevételt generálnak. Ezek a modern globális gazdaság alapkövei.
Nagy a katonai kiadások aránya az űrbüdzsékben
A legnagyobb űrköltségvetése továbbra is az Egyesült Államoknak van (évi 60 milliárd dollár), míg a második legnagyobb űrköltségvetéssel Kína rendelkezik (az előbbi összeg nagyjából negyedével). Oroszország 10-15 milliárd dolláros ráfordítása a GDP arányában jóval nagyobb kiadást jelent. Közös ezekben a büdzsékben, hogy részben katonai kiadásokhoz kapcsolódnak, a katonai doktrínáktól függően 20-40 százaléknyi részét viszik el az ilyen kiadások az űripari költségvetéseknek. India és több európai ország egyenként 30 százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben növelte űrkiadásait 2021-ben. Ugyanakkor ezeknek az országoknak az összes ilyen célú költése továbbra is évi kétmilliárd dollár alatt marad.
A 2022-ben felbocsátott több mint ezer űreszköz mintegy kilencven százaléka mögött kereskedelmi cégek álltak. Megdobta ezt az arányt az Elon Musk amerikai milliárdos vállalkozó SpaceX vállalata által indított több száz Starlink-internetműhold. Ez a tempó megegyezik a 1960-as évek amerikai-szovjet űrversenye idején tapasztalt űrkutatási aktivitással.
A globális űripar értéke jelenleg nagyjából 350 milliárd dollár, ami 2040-re több mint ezermilliárd dollárra nőhet – idézte a KT elnöke a Morgan Stanley adatait. Az űrgazdaság 2021-ben az elmúlt hét év legdinamikusabb növekedését produkálta – állapította meg a Space Foundation. Eközben a világ lakosságának 52 százaléka ma még nem fér hozzá az internethez, pedig az internethasználat akár évi 2,5 százalékos növekedési többletet is hozhat az e téren elmaradott országoknak.
dr. Kovács Árpád közgazdász professzor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, az NKE Űripari Implikációs Munkacsoport tagja
A magyarországi űripar sem jelentéktelen
Az űriparban és az űrszolgáltatásban is érdekelt magyarországi vállalatok átlagos életkora 20 év. Összesen mintegy 40 ilyen technológiaintenzív vállalat tevékenykedik az országban. Ezek közül néhány cég árbevétele éri el a milliárdos nagyságrendet, többnyire hadiipari tevékenységhez is kapcsolódóan. Statisztikailag nehezen választható el a polgári és a katonai célú felhasználásra folytatott termelés.
Az űrgazdaságban is érdekelt kisvállalatok átlagos árbevétele mintegy 20 százalékkal, a középvállalatoké 50 százalékkal magasabb, mint a hozzájuk hasonló létszámú és termelési kapacitású cégeké. Az űrtevékenységet végző vállalatok több mint háromnegyede exportál. Az űrtevékenységet folytató hazai vállalatok többségének árbevétele a pandémia alatt is nőtt, ami jelzi a szektor válságálló képességét.
A magyar űrszektor vállalatainak többsége fémfeldolgozással vagy alkatrészgyártással és -tervezéssel, továbbá mérnöki tanácsadással járult hozzá a szektor teljesítményéhez. Ebben a műholdak és az ahhoz kapcsolódó komponensek gyártása bővülhet a jövőben. A 74 százalékos nemzetgazdasági átlaggal szemben az űrszektor munkavállalóinak több mint 90 százaléka a hazai tulajdonú vállalatoknál dolgozik. Főként magasan képzett szakemberekről van szó, mintegy 2000 főről.
Stratégiai ágazat az űripar
A kormány az egyik leginkább fejlesztésre érdemes iparágként tartja számon az űrgazdaságot. A hazai űripari stratégia három célt határoz meg: Magyarország nemzeti szerepvállalásának erősítését, kapcsolatainak szélesítését és a koordináció szervezeti kereteinek megteremtését. Az űrszektor és a gazdaság egészének is érdeke, hogy a ma még technológiai szigetekként működő vállalkozásokból álló űripar része legyen a magyar vállalatok hálózatának.
Szükség van koncepcionálisan megalapozott, a hazai űrstratégiához igazított, teljesítményi és minőségi feltételekhez kötött támogatásokra. Nemzeti projekteket kell indítani, amelyeket az előbbi kritériumokhoz igazodó pályázati rendszerekkel kell támogatni. Ki kell használni az ipar, az oktatás és a kutatás közti szinergiákat. Mindezt az állami adminisztratív rendszer korszerűsítésével is alá kell támasztani.
