Nyitrai Zsolt államtitkár a soros elnökség képviseletében beszédében kiemelte: a kritikus infrastruktúravédelem nem kizárólag biztonsági kérdés, szoros összefüggésben van az Európai Unió versenyképességével is. A kibertámadások hátráltatják az infokommunikációs megoldások (internetes fizetés, bankkártya-használat) széles körű elterjedését a polgárok mindennapjaiban, és egyre több politikai támadás is éri a világhálót. Európának – így a magyar elnökségnek is – foglalkoznia kell a digitális bűnözés megelőzésével, válaszlépéseit az aktuális fenyegetettséghez mérten kell megterveznie. Ezzel párhuzamosan új kihívásokkal kell szembenézni az európai polgárok adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogainak védelme terén is.
Nyitrai Zsolt szerint a kritikus infrastruktúra-védelem helyzete az Európai Unióban jelentős mértékben javult ugyan az elmúlt időszakban, azonban a hálózatokhoz való hozzáférést biztosító eszközök rohamos ütemű terjedése sokkal gyorsabb a biztonsági megoldások fejlesztéseinél. A felhasználók így gyakran kerülnek lépéshátrányba az adathalászokkal szemben. Az Uniónak meg kell védenie polgárai magánszféráját és üzleti, gazdasági érdekeltségeit, ezért európai összefogás szükséges az információs infrastruktúrák naprakész védelmének területén.
A mostani eszmecsere felkészülésül szolgál a május végi Távközlési Tanácsülésre, amelynek napirendjén a Rádió Spektrum Politikai Program tervezete, az E-kormányzati Cselekvési Terv és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásáról szóló előterjesztés is szerepel majd. A magyar elnökség célja az, hogy az infrastruktúrák védelme terén tanácsi következtetések elfogadásával járuljon hozzá a gyors és eredményes előrelépésekhez.
A kritikus infrastruktúravédelem a Bizottságban 2009 óta élvez fokozott figyelmet: akkor fogadott el a témát illetően az Európai Bizottság egy cselekvési tervet, amelynek eddigi legfontosabb eredménye az EFMS – a Tagállamok Európai Fórumának létrejötte, amely az internet ellenálló képességével és stabilitásával kapcsolatos európai elvek és iránymutatások kidolgozásával foglalkozik. Emellett létrejött az EP3R nevű public-private partnerség a témakört érintő legjobb gyakorlatok megosztása érdekében. 2010-ben pedig megrendezték az első páneurópai szintű hálózatbiztonsági incidensre fekészülő kiberbiztonsági gyakorlatot (2010. évi Cyber Europe).
A cselekvési tervben is szerepel, és azt Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke, digitális politikáért felelős biztos is kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy 2012-ig létrehozzák a nemzeti/kormányzati számítástechnikai katasztrófaelhárító csoportok (Computer Emergency Response Team, CERT) hálózatát. Emellett a Bizottság azt is javasolja, hogy 2012-ig ki kell dolgozni egy, a nemzeti vállalásokon alapuló európai vészhelyzeti tervet, a tagállamoknak pedig rendszeresen kell rendezni egész Európára kiterjedő “kiber” gyakorlatokat.
