A 104 millió lakosú Fülöp-szigetek 800 lakott, összesen pedig 7107 szigetből áll. Dél- és Délkelet-Ázsia egyetlen katolikus többségű országa, a lakosság több mint 90 százaléka keresztény. A gyakori földrengések és a jelentős vulkáni tevékenység ellenére geopolitikailag kedvező helyen, Délkelet-Ázsia peremén, hajózási utak metszéspontján fekszik; partjait a Csendes-óceán és melléktengerei (Dél-Kínai, Zulu, Celebesz) mossák. Területileg három részre osztható: az északi fősziget Luzon, a középső Visayas szigetcsoport (ide tartozik a turistaparadicsom Palawan is), és az 5-6 milliós muszlim kisebbség, a morók miatt kulturálisan és vallásilag megosztott déli Mindanao. A II. Fülöp spanyol királyról elnevezett szigetcsoportot Magellán fedezte fel, őt a mai Cebu (Visayas) közelében öltek meg. A hispán uralom 1898-ig, a spanyol-amerikai háború végéig tartott, utána az ország az Egyesült Államok igazgatása alá került. Az amerikai fennhatóság sokkal enyhébb volt, a japán megszállókat is együtt űzték ki. A teljes függetlenséget 1946-ban nyerték el. A politikai instabilitást követően, az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején a Fülöp-szigetek gazdasági fejlődése Japán mögött a második volt Ázsiában, de Ferdinand Marcos hosszú elnökségét (1965-86) korrupció, zsarnokság, az emberi jogok megsértése jellemezte. Uralmát forradalom döntötte meg, visszaállították a demokráciát, de eleinte puccskísérletek, maoista lázadások, az utóbbi 10-15 évben pedig az Al-Kaida által is támogatott muszlim szeparatista mozgalmak veszélyeztetik az ország stabilitását. Az 1997-es kelet-ázsiai pénzügyi válság megsemmisítette az addigi eredményeket, a talpraállás komoly erőfeszítésekkel járt, és a lakosság 32 százaléka még mindig a szegénységi szint alatt él.
A kisebb mértékű export-függőség, a relatíve rugalmas belső fogyasztás, a külföldön dolgozó 4-5 millió fülöp-szigeteki komoly átutalásai és a virágzó outsourcing miatt a gazdaságot nem érintette különösebben a 2008-2009-es pénzügyi és hitelválság, az ország a régió legjobb teljesítői között volt. 2009-ben 1,1, 2010-ben 7,6, 2011-ben 3,7 százalék volt a GDP-növekedés, míg az egy főre jutó GDP 2010-ben és 2011-ben már meghaladta a 4 ezer dollárt. A lakosság 92,6 százaléka írástudó, és az Egyesült Államokkal való kitüntetetten jó kapcsolatoknak (is) köszönhetően a földkerekség többi nem angol anyanyelvű országával összevetve, nagyon sokan és jól beszélik Shakespeare nyelvét (egyes statisztikák alapján a világ harmadik legnagyobb angolul beszélő népessége), ami a tagalog mellett az ország másik hivatalos nyelve.Internet és közösségi média
A vonalas telefonok száma 2010-ben megközelítette a 7 milliót, mobilkészüléket mintegy 80 millióan használtak. Érdekesség, hogy a Fülöp-szigetek az SMS-küldés „világbajnoka” – ez a tény és a statisztikák egyértelműsítik a mobiltelefónia széleskörű elterjedtségét. A térség több más országához hasonlóan, nagyon sok filippínó mobiltelefonon internetezik.
.jpg)
2010-ben 452 ezer internethoszt volt az országban, 2011-ben a 33 százalékos penetrációnak megfelelő közel 34 millió felhasználót tartottak számon. A Facebook szintén sikeres, 2012. március végi mérések alapján több mint 27 millió user élvezi a legnépszerűbb közösségi hálózat előnyeit. Ez a szám – figyelembe véve, hogy a máskülönben a régióban talán leginkább nyugatosodott Fülöp-szigetek több szempont alapján közelebb áll a harmadik, mint a fejlődő világhoz – kifejezetten magas, 27,2 százalékos penetrációt jelent. Átlagosan naponta háromszor mennek fel a Facebookra, összesen 34 percet töltenek ott. A Twitter pedig annyira népszerű, hogy használatát tekintve a Fülöp-szigetek a világ tizenkettedik legaktívabb országa. A közösségi média sikerét szemlélteti, hogy egyrészt a felhasználók átlagosan havi 26 alkalommal látogatnak ilyen oldalakat, 5 és fél órát töltenek ott, másrészt pedig 10 helyi honlapból 8 rendelkezik közösségi komponenssel: interaktív blogok, online fórumok stb. Az internethasználók 81 százaléka hozott létre valamilyen közösségi hálózati profilt, ami sokkal magasabb az 58,5 százalékos világátlagnál.
Outsourcing nagyhatalom
A digitális infrastruktúrát az internetes szolgáltatások és a VoIP (Voice over Internet Protocol) térnyerése, az ICT-képzés erősödése, az üzleti folyamatok kiszervezése (outsourcing) köré kiépült iparág hatékony támogatása jellemzik. Az outsourcing terén a Fülöp-szigetek a nemzetközi nagyvállalatok egyik elsőszámú célpontja, India legfőbb riválisa. A stabil üzleti környezet és a relatíve jól kiépített infrastruktúra – különösen a telekommunikációs – kifejezetten vonzó hellyé teszik. A magánszektorral számos PPP (Public-Private Partnership) keretében szorosan együttműködő és az ICT-alapú fejlődés mellett elkötelezett kormányzat mindent elkövet azért, hogy ez a jövőben is így maradjon.
.jpg)
Az országban 86 informatikára szakosodott felső- és középszintű oktatási intézmény működik, a kikerülők világviszonylatban is magasan kvalifikált, jó ICT-szakemberek. Elsősorban a szoftver- és az üzleti szolgáltatásokban, az alkalmazásfejlesztésben, a minőségbiztosításban és az emberierőforrás-kezeléshez kapcsolódó infokommunikációs megoldásokban tartoznak a nemzetközi élmezőnyhöz. Mivel a munkamorál jobb, mint a régió országainak többségében, és a munkáltatóhoz való hűség sincs messze a legendás japán modelltől (egyébként a japánok máig népszerűtlenek a szigetcsoportban), a vállalatoknak nem kell túlzottan tartaniuk a munkaerő elvándorlásától. Ráadásul az ICT területén dolgozók fizetése helyi szinten kimondottan magas.
Jelentős az elektronikus kereskedelem, terjednek a vezeték nélküli megoldások. A politikai klíma a hagyományos és az online médiának egyaránt kedvez, a régebbi időket jellemző cenzúra gyakorlatilag megszűnt. A legnagyobb kihívás a digitális szakadék, a 13 milliós főváros Manila, környéke, továbbá a Cebu körüli agglomeráció és a legészakibb, valamint a legdélibb régiók közötti óriási különbségek fokozatos megszüntetése, az internet eljuttatása elmaradott vidékekre, falvakba. A szélessáv alacsony penetrációja szintén probléma. Az ország versenyképességét a következőkkel kívánják javítani:
- a fizikai infrastruktúra bővítése – gyorsabb, megbízhatóbb és olcsóbb hozzáférés ICT-erőforrásokhoz,
- a politikai és szabályozási környezet javítása,
- versenyképesebb humán erőforrás képzése,
- az ICT promótálása, kormányzati használatának bővítése.
.jpg)
E-gov és oktatás
Az elektronikus kormányzás színvonala szintén az ország versenyképességét befolyásoló tényezők egyike. A 2006 és 2010 közötti Stratégiai Térképben az ICT négy kulcsterületének egyikeként definiálták: infrastruktúra, szolgáltatások, szakképzett munkaerő, e-gov. Egy 2010-es felmérés alapján a Fülöp-szigetek átlagosan teljesít a régióban – a hetedik helyen áll. A Digitális Stratégia 2011-2016-ban öt célt tűztek ki az elektronikus kormányzással kapcsolatban:
- a lakosság bízzon a kormányban (ami a „hagyományosan” nagy korrupció és bizalmatlanság miatt felettébb kérdéses),
- a digitális ügyintézés terjedjen ki a teljes lakosságra, férfiakra és nőkre egyaránt,
- a kormányzati online szolgáltatásainak minőségjavítása,
- több e-gov innovációt,
- átlátható kormányzást.
.jpg)
Az e-oktatás, a tanulási folyamatok sikeres digitalizálását több tényező hátráltatja: a tanárok félelme az új technológiáktól, az iskolaigazgatók nagy része elutasítja az ICT-t, a költségvetésből kevés jut az oktatásra, túl sok az elavult számítógép, az iskolák nem jutnak hozzá elegendő oktatási szoftverhez.
Az oktatás egyik üde színfoltja a több iskolában bevezetett Robotika Program. A tanulók speciális szoftvercsomagokat, mechanikus alkatrészeket, szenzorokat kapnak, amelyeket úgy kell összerakniuk, hogy a robot előre meghatározott funkciókat kivitelezzen. Természetesen nem csodagépek összeeszkábálása a program lényege, hanem a csapatmunka izgalmas keretek közötti elsajátítása, különféle megoldások tesztelése, a tudomány és a technológia megkedvelése szórakoztató alkalmazásokon keresztül. A legjobban teljesítő tanulók nemzeti robotikaversenyeken indulhatnak.
Szöveg: Kömlődi Ferenc
Fotók: Kömlődi Ferenc
