A 14. Infotér Konferencia első napján a hagyományokhoz híven Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere és Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket. A polgármester megköszönte, hogy az egyesület és vendégei tizennégy éve hűségesek a városhoz. „Ma már elmondhatjuk: Balatonfüred megkerülhetetlen konferenciaközponttá nőtte ki magát.”
Soltész Attila arra a gondolatra építette beszédét, miszerint az oktatás a legjobb befektetés. „Enélkül nem képzelhető el siker, egyszerre motorja és kenőolaja a gazdaságnak és a társadalomnak, minden erre költött forint befektetés” – hangsúlyozta, és arra kérte a döntéshozókat és a pedagógusokat, hogy a korábbinál bátrabban közelítsék meg az oktatás témáját. Az edukáció színvonalának, ezáltal a magyar társadalom és gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez lényegesen mélyebb elemzés, tabuk nélküli vita és a pedagógiai mellett közgazdasági megközelítés is szükséges.
Beszélt arról is, hogy az IKT eszközök használata önmagában nem oldja meg a versenyképességet. Folyamatos visszacsatolás szükséges az oktatás számára, hogy milyen képességeket kell fejleszteni az iskolákban. „Emellett jelentősen kell gyorsítani az alapvető digitális képességekkel rendelkezők és az IKT-szakértők számát. A digitális infrastruktúra tekintetében meghaladjuk az EU-s adatokat, a vállalkozások digitalizációjában viszont jelentős a lemaradás. Az idei konferenciát tematikában is meghatározó mesterséges intelligenciát a magyar vállalkozások mindössze 3%-a veszi igénybe. Feladat tehát van bőven! Javaslatunk egy átfogó, kkv-kat segítő, hatékony digitalizációs program.”
4iG: A HATÁR A CSILLAGOS ÉG
Tápai Tamás, Magyarország vezető IT rendszerintegrátorának informatikai vezérigazgató-helyettese szintén visszatérő vendége a konferenciának, idén örömmel jelentette be, hogy a Vodafone akvizíció után már IT-ról, telcoról és ezek közös metszetéről tud beszélni. „A 4iG nyit az új technológiák, így az MI és a blockchain felé. Emellett megérkezett hozzánk a Rheinmetall mint stratégiai befektető, és két telekommunikációs céget is vásárolt a 4iG a nyugat-balkáni régióban és Albániában.” A telco szektor érkezésével át kellett gondolniuk, mik a jövőbeni tervek, melyek a lehetséges, új üzleti potenciálok. Példaként említette egy intelligens gyalogátkelő helyet és az ahhoz telepített oszlopokat, amelyek feladata, hogy nehezen átlátható kereszteződésekben jelzést adjanak az autóknak, ha gyalogosra kell számítaniuk. „Amennyiben az oszlopokba SIM-kártyát helyezünk, adatot is fognak tudni mérni, amiket aztán analizálni lehet. Az informatika és a telekommunikáció együttműködésének határa a csillagos ég.”
INVITECH: LENDÜLETESEN KELL FEJLESZTENI AZ INFRASTRUKTÚRÁT
Bőthe Csaba vezérigazgató elmondta: a 4iG vállalati szegmensének közös célja, hogy egységes portfolióval nyújtsanak az ügyfelek számára előnyös, megbízható és jó minőségű szolgáltatást. Ennek alapja az Invitech országos optikai gerinchálózata, szélessávú szolgáltatási területekkel, üzleti ingatlanok bekötésével és adatközponttal. Ehhez kapcsolódik a DIGI, az Invitel, az Antenna Hungária és a Vodafone infrastruktúrája. „Rendkívül fontosnak tartjuk az infrastruktúra lendületes fejlesztését. Exponenciálisan nő az adatállomány a világban, ez pedig folyamatos monitorozást igényel. Itt jövünk képbe a szolgáltatásainkkal mi.” A vállalati szegmens legfőbb céljai közé tartozik, hogy kiemelt figyelmet szenteljen a digitális transzformáció IKT szolgáltatásokkal való támogatásának a kormányzati szektorban, illetve a nagy- és középvállalati és a kkv szegmensben. „Mindeközben nemrég aláírtunk egy szándéknyilatkozatot a 4iG és a Telekom Egyiptom között, tengeralatti interkontinentális adatátviteli, optikai szál kiépítéséről. Ez óriási lépés a 4iG-nek a nemzetközi partnerek tekintetében.”
VANTAGE TOWERS: EGYSÉGESEN JÓ JEL A SZOLGÁLTATÓKNAK
Dr. Budai J. Gergő elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az IKT-szektort még külön távközlésnek és IT-nak neveztük, de már akkor lehetett látni, hogy az iparág mekkora változáson megy keresztül a technológiai fejlesztések és a felvásárlások révén. Ez az organikus fejlődés hozta létre a toronyvállalatokat. „A Vantage Towers Európa egyik vezető toronyvállalata, 2400 állomással és 3500 betelepüléssel. Célunk, hogy a mobilszolgáltatók fenntartható és költséghatékony módon tudjanak osztozni az infrastruktúrán.” Előadásában kitér arra, hogy nem csak a mobil- és IKT-cégek lehetnek ügyfeleik: az elosztott antennarendszerek esetében épülettulajdonosok és üzemeltetők is, például a szegedi Pick Aréna vagy az Etele Pláza. Összesen 130 DAS rendszert üzemeltetnek az országban, úgy, hogy valamennyi szolgáltató egységesen jó jelet kap.
FORTINET: VALÓS IDEJŰ THREAT INTELLIGENCIA
Kiss Zoltán senior rendszermérnök megdöbbentő adattal indít: az elmúlt egy évben durván ezerszeres nagyságrenddel nőtt a magyarországi vírusfenyegetettségek száma. „Drasztikusan megemelkedtek az ismert sérülékenységek forgalmai is, megtöbbszöröződött a teher például az állami szektorban.” A kihívásokra – például egy adatszivárgás megakadályozására – az egyik válasz az MI használata lehet, aminek segítségével jócskán csökkenthető a megelőzésre fordított idő illetve humán és anyagi erőforrás. „Ehhez rendelkezésre áll többek között a Fortinet FortiGuard Labs háttérintelligenciája, melynek használatával valós idejű threat intelligenciával szolgáljuk ki az ügyfeleket. Az MI-t használó kibervédelmi eszközök tehát jelentősen csökkentik a kiberbiztonsági kitettséget és az ehhez kapcsolódó terheket, és ezeket érdemes automatikusan, szolgáltatásalapúan kezelni.”
SAAB AB: A HADIPARBAN IS SZÜKSÉG VAN AZ MI-RE
Erik Södenberg, a svéd nagyvállalat Mesterséges Intelligencia és Autonómia Klaszterének rendszermérnöke azzal kezdte előadását, hogy a Saab mára már egy globális védelmi és biztonsági vállalat, amely a katonai védelemtől a kiberbiztonságig kínál megoldásokat és eszközöket ügyfeleinek. Mission Autonomy elnevezésű projektjük célja, hogy non-humán entitások is sikerrel vegyenek részt a szektorban szükséges döntéshozatalokban. „A hadiparban az MI nem egy nice to have, vagyis lehetséges, sokkal inkább egy need to have, vagyis szükséges elem lesz. Az egyik legelső kérdésünk az volt, hogyan lehet az autonóm rendszerek irányítását skálázni. Tavaly ősszel éppen azon dolgoztunk, hogy megpróbáljuk növelni a rendszereink kognitív képességeit, amikor megjelent a Chat GPT. A kihívásokra adandó válaszok igencsak sürgetőek lettek.” Két fontos kérdést tettek fel maguknak: hogyan és mire alkalmazható mindez a küldetések során. „A hadiparban a legfontosabb a csatlakoztathatóság, a késleltetés és a megfelelőség kérdése. Szuper, amit a Chat GPT tud, de vajon be akarjuk-e emelni a hadászatba? Tud-e szerepet játszani az eszközökkel amúgy is túlterhelt repülőgépeken, és ha igen, hogyan igazoljuk a szükségességét annyira, hogy elsődleges erőforrásként gondoljanak rá? Mit szeretnénk elvégeztetni az MI-vel? Melyek a tiltott területek? Véleményem szerint, amit az ember meg tud csinálni a pilótafülkébe, azt az MI is meg fogja tudni, sőt lehet, hogy jobban fogja elvégezni. Addig is a fenti kérdésekre kell megkeresnünk a válaszokat.”
ÉLELMISZERMENTŐ KÖZPONT: BŐVÜL A FELHASZNÁLÓK KÖRE
Dr. Kiss-Pogány Tamás ügyvezető elmondta: a központ feladata, hogy olyan informatikai rendszert hozzon létre, amely összeköti az élelmiszerhulladékkal rendelkező boltokat karitatív szervezetekkel. Az élelmiszereket a kisker-láncok felviszik az informatikai rendszerbe, a szervezetek erről jelzést kapnak, és igény szerint lefoglalhatják azokat. Nyilvánvalóan teljesen más informatikai háttérrel és igényekkel rendelkezik azonban például az Auchan, mint egy karitatív csapat. Az elkövetkezendő időszakban nem csak azzal az új kihívással kell szembenézniük, hogy Pest megyén túl immár országos szinten is biztosítsák a működést, bővülni fog a felhasználók köre is. „Alkalmassá kell tenni a rendszert arra, hogy egyszerre tudja használni egy raktáros és a másik oldalon egy nyugdíjas önkéntes, és nálunk sem elhanyagolható szempont a kibervédelem.”
KIFÜ: 12X GYORSABB A KOMONDOR
Dr. Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke a magyar szuperszámítógépről mondott pár szót a közönségnek. „Tavaly megígértük, idénre valóban megvalósult a Komondor. Magyarország eddigi leggyorsabb szuperszámítógépénél 12x nagyobb sebességgel működik, az egész világon a 21. legzöldebb szuperszámítógép, sebességét tekintve pedig a 199.” A világon elsősorban az olaj és gázipar, a pénzügyi ágazat, a gyógyszeripar, a repülőgépipar és űrkutatás, valamint a szórakoztatóipar használja a szuperszámítógépeket. Az üzleti előnyök között sorolhatjuk a fokozott hatékonyságot, a költségmegtakarítást és a versenyelőnyt. Magyarországon három célközönsége van: klasszikusan az akadémiai szektor, a rengeteg adattal dolgozó közigazgatás, és végül a vállalatok. „Nagy öröm, hogy utóbbiak közt megjelentek a kkv-k is, leginkább az adatiparból és egészségiparból. A KIFÜ a szakértői hátteret és a szoftvereket a kkv-knak kedvezményesen biztosítja.”
GOOGLE CLOUD AI: VÁLLALATI DÖNTÉSTÁMOGATÁS NEGYEDÓRA ALATT
Petra Viola fejlesztési igazgató előadásában a generatív MI vállalati alkalmazásáról ejtett szót. „A generatív MI tavaly óta bárki számára elérhető, az átlagember receptet keres, verset irat vele, de az előző előadásból láthattuk, hogy akár hadipari döntéshozatalban is alkalmazható. Én azzal a kérdéssel érkeztem, hogy vajon mi történik, ha vállalati alkalmazásban szeretnénk használni a képességeit.” Az egyik legfontosabb szempontnak azt tekinti, hogy – mivel kezdeti fázisban lévő technológiáról beszélünk – legyen biztonságos. Minden vállalati alkalmazás fontos alapköve a kimagasló adatvédelem, a standardoknak megfelelő használat és a fenntarthatóság. A fejlesztési igazgató előadása második részében arról beszélt, milyen választ tud ezekre a kihívásokra adni a Google a vállalatok esetén. „A budapesti csapattal a Vertex AI-on dolgozunk, a Vertex-re építve a szolgáltatást igénybe vevő cég akár saját maga kifejleszthet egy döntéstámogató vagy ügyfélszolgálatot kiszolgáló rendszert. Akár 10-15 perc alatt is létrehozhatja ezt magának egy nagyvállalat, milliós számú dokumentummal is. Ezzel több hónapos, akár éves fejlesztési folyamatot lehet lerövidíteni.”
ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM: DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ AZ ENERGETIKÁBAN IS
Dr. Solymár Károly Balázs energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár előadása elején hangsúlyozta: az energiaügyi infokommunikáció terén még a robbanás előtt vagyunk az AI forradalomban, a következő időszakban ez a terület lesz az, amiről a legtöbbet fogunk hallani. „Más lett a termelők és a fogyasztók viszonya, sok fogyasztó már termelőként is viselkedik. Ez a folyamat pedig nem áll meg, és általa olyan feladatok jelennek meg az energetikában, amelyeknél hangsúlyos lesz a digitális transzformáció.” Az elmúlt években feje tetejére állt világban is vannak alapvető feladatok persze: működtetni a gazdaságot, elérhető energiát szolgáltatni vállalatoknak és lakosságnak, segíteni az energiaszuverenitást. „Utóbbi esetében a cél, hogy önellátóvá, sőt exportőrré váljunk. Az előttünk álló időszakban a legfontosabb kihívások az ellátásbiztonság, a megfizethetőség, a fenntarthatóság és a növekvő igények kiszolgálása.” Az Energiaügyi Minisztérium ezeken kívül foglalkozik környezetvédelemmel, klímavédelemmel és a víziközmű területtel is.
TIBI ATYA: MENTÁLIS EGÉSZSÉG NÉLKÜL HIÁBA FEJLESZTÜNK
Tóth Máté alapító bár kissé valóban kilógott az előadók sorából, fontos szempontra világított rá a diskurzusban. Az ő gondolataival zárjuk az első nap adatdús előadásainak összefoglalóját. „A technológiai fejlődés közben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy kinek is fejlesztünk ilyen rohamtempóban. A mentális egészségünk ugyanis zuhan, a fiatalok pedig teljes tehetetlenségben tengődnek. A kritikus gondolkodás jelentősége óriási akkor, amikor a nagy tech cégek és a politikusok rég rájöttek, hogy sokkal könnyebben érik el céljaikat, ha az érzelmeinkre hatnak. A technológiák fejlesztése során figyeljünk arra, kinek építjük a jövőt, mert ha egy mentálisan sérült generációknak, akkor nem biztos, hogy jól csináljuk.”
