A technológiai ipar árny- és fényoldala ugyanolyan, mint a mesében. Kéz a kézben jár. A fejlesztők csillogó szemű álmodozók, akik soha nem látott újdonságokat hoznak létre, majd amikor ennek segítségével meggazdagodnak, gátlástalan kapitalistákká válnak. Úgy nyúlják le mások szellemi termékeit, mintha nem tudnák, hogyan tesznek ezzel tönkre másokat.
A károsultak nem tehetnek mást, minthogy perre mennek, ám mire ezt megteszik, olyan technológiai óriásokkal állnak szemben, akik minden hájjal megkent jogászokat alkalmaznak mások szellemi körmönfont eltulajdonítására. Ugyanakkor imázsukon olyan foltot ejthetnek ezek az ügyek, mint a Volkswagenén dízelcsalási botránya.
Az egyik példája ennek a helyzetnek az a méretes botrány, amely a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek körül robbant ki az Atlantic cikke nyomán – emlékeztet a Quartz hírportál. A Bit Tech cégek nyilvánosan megjelent könyveket használtak AI-termékük kiokosításához anélkül, hogy ezek szerzői felhatalmazták volna erre őket.
Ráadásul kalóz eszközökkel jutottak hozzá a könyvekhez, amelyek után még a royalty díjakat sem fizették ki
Az Atlantic cikke szerint az OpenAI, a Meta és más technológiai vállaltok árnyék könyvtárakban elérhető könyveket használtak fel, amiért semmit sem fizettek. Termékeik tudására azonban büszkék voltak, még ha legalábbis részben simlisen tettek is szert erre.
Az OpenAI az úgynevezett Books1 és Books2 könyvgyűjteményt nyúlta le az internetről nagy nyelvi modelljei trenírozására. A GPT-3 kiokosító bázisának nagyjából 15 százaléka ezekből az adatbázisokból származik. A szerzők a bírósághoz fordultak. Keresetük szerint az OpenAI a Books2 gyűjteményben műveik kalózmásolatait használt, amelyek a Library Genesis (LibGen), a Z-Libraray (Bok), a Sci-Hub és a Bibliotik árnyék könyvtárakban érhetők el.
Egyik Big Tech cég sem kivétel
Az az adatbázis, amit a Meta használt, az Atlantic kutatása szerint több mint 170 ezer könyvet tartalmaz. Ezek többségét az elmúlt két évtizedben publikálták. A könyvek az úgynevezett Books3 gyűjteményben szerepeltek, amit más nagy nyelvi modellek trenírozásához is használtak.
A kalóz forrásból származó könyveket inputként tápláltak be olyan komputerprogramokhoz, amelyek megváltoztatják, hogyan olvasunk, tanulunk és kommunikálunk – írta Alex Reisner, az Atlantic szerzője. – A jövő, amit az AI ígér, lopott szavakra épül.
A kalózkodás rámutat a Big Tech cégeknek arra a hajlamára, hogy fillérekkel semmizzenek ki másokat. Az OpenAI-nél dolgozó mérnök, akinek az volt a munkája, hogy lenyúlta rengeteg szerző művét évente, 370 ezer dollárt (130 millió forint) keres. Sok megkárosított, akinek élete munkáját lopták k el, sosem kapott ehhez hasonló összeget.
Az OpenAI tőzsdei értéke ugyan 29 milliárd dollár volt 2023 júniusában, ám korábban azzal a váddal került szembe, hogy óránként 1,3-2 dollárért (470-700 forint) dolgoztatott Afrikában embereket chatbotjának szövegtisztításán. Ez töredéke például a 17 dolláros (6000 forint) kaliforniai minimum órabérnek.
A Meta egyik korábbi bejelentése szerint 33 milliárd dollárt (Magyarország éves GDP-jének több mint hatoda) szán saját rendszere AI-képességeinek fejlesztésére, hogy boldogabbá tegye felhasználóit. Eközben egy afrikai alkalmazott, aki a Sama vállalkozáson keresztül dolgozott a cégnek Nairobiban, Kenya fővárosában, pert indított a Meta és a Sama ellen. Azt állítja, hogy ezek a vállalatok kizsákmányolják dolgozóikat és nem tűrik a szakszervezet alapítását.
Hasonló vádakkal néz szembe a Google. Miközben a szövegauditáláson dolgozók helyenként 14 dolláros órabérért végzik a munkájukat, a vállalat AI-mérnökei keresetének medián átlaga több mint 230 dollár.
______
Forrás: https://qz.com/business-leaders-are-investing-in-generative-ai-but-88-1850760002
