Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke kijelentette: „Az e-kormányzati cselekvési terv segítséget nyújt a hatóságoknak abban, hogy az információs és kommunikációs technológiákat felhasználva alacsonyabb költségen jobb szolgáltatásokat nyújtsanak, a közszolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést biztosítva pedig megkönnyítsék és javítsák az uniós polgárok és a vállalkozások életét.”
A digitális menetrend konkrét céljai között szerepel:
- 2015-ig az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének 50%-ra emelése az uniós polgárok és 80%-ra az uniós vállalkozások esetében, valamint
- annak biztosítása, hogy a legfontosabb közszolgáltatások elérhetők legyenek az interneten keresztül, hogy a vállalkozók eredeti székhelyüktől függetlenül az EU-n belül bárhol létrehozhassanak és működtethessenek vállalkozást, a polgárok pedig az Unión belül bárhol könnyebben tanulhassanak, dolgozhassanak, letelepedhessenek és nyugdíjba vonulhassanak.
Az európai e-kormányzati cselekvési terv célja, hogy támogassa a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű e-kormányzati szolgáltatások új, nyitott, rugalmas és akadálymentes generációjára való átállást. Konkrétabban fogalmazva a terv azt tűzte ki célul, hogy a szolgáltatások más uniós tagállamokban is olyan jól működjenek, mint odahaza, valamint hogy megnyíljon az út a felhasználók előtt, hogy maguk is aktívan részt vehessenek az online közszolgáltatások igényeiknek megfelelően történő alakításában.
A nemzeti kormányok központi szerepet játszanak majd a cselekvési terv végrehajtásában, míg a Bizottság fő feladata a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások fejlesztési feltételeinek javítása. Ilyen feltétel például az interoperabilitás, valamint az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás működésének biztosítása.
A cselekvési terv intézkedései négy kategóriába sorolhatók:
- Felhasználók bevonása:
- a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások
- a szolgáltatások együttműködéssel, például web 2.0 technológiák felhasználása révén történő megvalósítása
- a közérdekű adatok további felhasználása (beleértve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát – lásd IP/10/1103)
- az átláthatóság javítása
- a lakosság és a vállalkozások bevonása a politikaformálási folyamatokba
- Belső piac:
- akadálymentes szolgáltatások a vállalkozások számára
- személyes mobilitás
- határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása EU-szerte
- A közigazgatási szervek hatékonysága és eredményessége
- a szervezeti folyamatok javítása (pl. elektronikus beszerzés, pályázatok gyorsabb elbírálása)
- az adminisztratív terhek csökkentése
- zöld kormányzat (pl. elektronikus archiválás, utazás helyett videokonferencia használata)
- Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése:
- nyílt specifikációk és interoperabilitás (pl. az Európai Interoperabilitási Keret alkalmazása révén)
- kulcsfeltételek biztosítása (pl. az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, javaslat az elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös páneurópai elismerésére)
A cselekvési tervben szereplő konkrét intézkedések közé tartoznak a következők:
- az egyszeri, biztonságos hatósági regisztráció elvének alkalmazása (ezzel elkerülhető, hogy a kormányzat különböző szervezeti egységeinek újból és újból meg kelljen adni ugyanazt az információt)
- a tagállamokban használatos elektronikus személyazonosság (eID) egész Európára történő kiterjesztése az olyan határokon átnyúló procedúrák akadálymentesítésére, mint a külföldön történő vállalkozásalapítás, a költözés és a külföldi munkavállalás, a nyugdíjjogosultságok online rendezése, ha más tagállamban vonul nyugdíjba valaki, és a külföldi iskolába/egyetemre történő beiratkozás
- annak lehetővé tétele a polgárok és a vállalkozások számára, hogy – a nagyobb fokú átláthatóságnak és nyíltságnak köszönhetően – valós időben nyomon követhessék a hivatalokkal folytatott tranzakcióik állapotát
- a szolgáltatások testre szabása, hogy jobban megfeleljenek a felhasználók valós igényeinek, például a dokumentumok és információk gyors és biztonságos elektronikus kézbesítésének biztosítása
- az adatok harmadik felek rendelkezésére bocsátása további felhasználásra, melyek révén olyan új közszolgáltatások és alkalmazások fejleszthetők ki, illetve tovább, mint például térképek navigációs rendszerekhez vagy utazási információkkal kapcsolatos alkalmazások.
A cselekvési terv a határokon átnyúló szolgáltatások terén olyan, uniós finanszírozású, nagyszabású kísérleti projektek sikerére épít, mint a jelenleg is folyamatban lévő STORK, PEPPOL, SPOCS és epSOS (lásd MEMO/10/680). A terv célja, hogy az uniós polgárok és a vállalkozások számára az EU teljes területén megkönnyítse az online szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Háttér-információk
Az európai e-kormányzati cselekvési terv a Bizottság válasza a tagállamok által az e-kormányzatról szóló 2009-es malmöi miniszteri nyilatkozatban megfogalmazott, közös uniós e-kormányzati szakpolitika iránti igényre (IP/09/1738).
További információk:
A 2011-2015 időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv
Sajtóközlemény az e-kormányzatról szóló malmöi miniszteri nyilatkozatról
e-kormányzati konferencia: `Lift Off Towards Open Government`
A 2006–2010 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv
STORK – (Secure Identity Across Borders Linked – összekapcsolt, határokon átnyúló biztonságos személyazonosság-használat)
PEPPOL – (Pan-European Public Procurement Online – Páneurópai Közbeszerzés Online)
SPOCS (Simple Procedures Online for Cross-border Services – határokon átnyúló egyszerűsített online ügyintézés)
epSOS (Smart Open Services for European Patients – intelligens nyílt szolgáltatások a betegek szolgálatában)
Forrás: EU Bizottság