Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2010.12.15

Bemutatták az EU e-kormányzati cselekvési tervét

Az Európai Bizottság ambiciózus programot körvonalazott, amelynek keretében a tagállamokkal együttműködve kívánja kiterjeszteni a tagállami hatóságok által az interneten keresztül kínált szolgáltatások körét és javítani azok minőségét. Az új e-kormányzati cselekvési terv negyven konkrét intézkedést irányoz elő az elkövetkező öt évre, hogy lehetővé tegye a polgárok és a vállalkozások számára az olyan online szolgáltatások igénybevételét, mint például a vállalkozások bejelentése, a társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatások iránti kérelem beadása és azok igénybevétele, az egyetemre való beiratkozás és a közigazgatási szervek által kiírt közbeszerzési pályázatokon való részvétel. Az e-kormányzat ösztönzése elősegítheti Európa versenyképességének fellendítését, és a jobb költséghatékonyság révén lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a költségvetési megszorítások ellenére jobb minőségű szolgáltatásokat kínáljanak. Ezért is képezi az európai digitális menetrend alapvető részét, amely előirányozta, hogy 2015-ig 50%-ra kell emelni az e-kormányzati szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok, és 80%-ra az ilyen vállalkozások arányát. Az új cselekvési terv a 2006. évi európai e-kormányzati cselekvési terv kapcsán nyert tapasztalatokra épít.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke kijelentette: „Az e-kormányzati cselekvési terv segítséget nyújt a hatóságoknak abban, hogy az információs és kommunikációs technológiákat felhasználva alacsonyabb költségen jobb szolgáltatásokat nyújtsanak, a közszolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést biztosítva pedig megkönnyítsék és javítsák az uniós polgárok és a vállalkozások életét.”

A digitális menetrend konkrét céljai között szerepel:

 

  • 2015-ig az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének 50%-ra emelése az uniós polgárok és 80%-ra az uniós vállalkozások esetében, valamint
  • annak biztosítása, hogy a legfontosabb közszolgáltatások elérhetők legyenek az interneten keresztül, hogy a vállalkozók eredeti székhelyüktől függetlenül az EU-n belül bárhol létrehozhassanak és működtethessenek vállalkozást, a polgárok pedig az Unión belül bárhol könnyebben tanulhassanak, dolgozhassanak, letelepedhessenek és nyugdíjba vonulhassanak.

Az európai e-kormányzati cselekvési terv célja, hogy támogassa a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű e-kormányzati szolgáltatások új, nyitott, rugalmas és akadálymentes generációjára való átállást. Konkrétabban fogalmazva a terv azt tűzte ki célul, hogy a szolgáltatások más uniós tagállamokban is olyan jól működjenek, mint odahaza, valamint hogy megnyíljon az út a felhasználók előtt, hogy maguk is aktívan részt vehessenek az online közszolgáltatások igényeiknek megfelelően történő alakításában.

A nemzeti kormányok központi szerepet játszanak majd a cselekvési terv végrehajtásában, míg a Bizottság fő feladata a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások fejlesztési feltételeinek javítása. Ilyen feltétel például az interoperabilitás, valamint az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás működésének biztosítása.

A cselekvési terv intézkedései négy kategóriába sorolhatók:

  • Felhasználók bevonása:
  • a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások
  • a szolgáltatások együttműködéssel, például web 2.0 technológiák felhasználása révén történő megvalósítása
  • a közérdekű adatok további felhasználása (beleértve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát – lásd IP/10/1103)
  • az átláthatóság javítása
  • a lakosság és a vállalkozások bevonása a politikaformálási folyamatokba
  • Belső piac:
  • akadálymentes szolgáltatások a vállalkozások számára
  • személyes mobilitás
  • határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása EU-szerte
  • A közigazgatási szervek hatékonysága és eredményessége
  • a szervezeti folyamatok javítása (pl. elektronikus beszerzés, pályázatok gyorsabb elbírálása)
  • az adminisztratív terhek csökkentése
  • zöld kormányzat (pl. elektronikus archiválás, utazás helyett videokonferencia használata)
  • Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése:
  • nyílt specifikációk és interoperabilitás (pl. az Európai Interoperabilitási Keret alkalmazása révén)
  • kulcsfeltételek biztosítása (pl. az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, javaslat az elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös páneurópai elismerésére)

A cselekvési tervben szereplő konkrét intézkedések közé tartoznak a következők:

  • az egyszeri, biztonságos hatósági regisztráció elvének alkalmazása (ezzel elkerülhető, hogy a kormányzat különböző szervezeti egységeinek újból és újból meg kelljen adni ugyanazt az információt)
  • a tagállamokban használatos elektronikus személyazonosság (eID) egész Európára történő kiterjesztése az olyan határokon átnyúló procedúrák akadálymentesítésére, mint a külföldön történő vállalkozásalapítás, a költözés és a külföldi munkavállalás, a nyugdíjjogosultságok online rendezése, ha más tagállamban vonul nyugdíjba valaki, és a külföldi iskolába/egyetemre történő beiratkozás
  • annak lehetővé tétele a polgárok és a vállalkozások számára, hogy – a nagyobb fokú átláthatóságnak és nyíltságnak köszönhetően – valós időben nyomon követhessék a hivatalokkal folytatott tranzakcióik állapotát
  • a szolgáltatások testre szabása, hogy jobban megfeleljenek a felhasználók valós igényeinek, például a dokumentumok és információk gyors és biztonságos elektronikus kézbesítésének biztosítása
  • az adatok harmadik felek rendelkezésére bocsátása további felhasználásra, melyek révén olyan új közszolgáltatások és alkalmazások fejleszthetők ki, illetve tovább, mint például térképek navigációs rendszerekhez vagy utazási információkkal kapcsolatos alkalmazások.

A cselekvési terv a határokon átnyúló szolgáltatások terén olyan, uniós finanszírozású, nagyszabású kísérleti projektek sikerére épít, mint a jelenleg is folyamatban lévő STORK, PEPPOL, SPOCS és epSOS (lásd MEMO/10/680). A terv célja, hogy az uniós polgárok és a vállalkozások számára az EU teljes területén megkönnyítse az online szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Háttér-információk

Az európai e-kormányzati cselekvési terv a Bizottság válasza a tagállamok által az e-kormányzatról szóló 2009-es malmöi miniszteri nyilatkozatban megfogalmazott, közös uniós e-kormányzati szakpolitika iránti igényre (IP/09/1738).

További információk:

MEMO/10/681

A 2011-2015 időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv

Sajtóközlemény az e-kormányzatról szóló malmöi miniszteri nyilatkozatról

e-kormányzati konferencia: `Lift Off Towards Open Government`

A 2006–2010 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv

Európai digitális menetrend

STORK – (Secure Identity Across Borders Linked – összekapcsolt, határokon átnyúló biztonságos személyazonosság-használat)

PEPPOL – (Pan-European Public Procurement Online – Páneurópai Közbeszerzés Online)

SPOCS (Simple Procedures Online for Cross-border Services – határokon átnyúló egyszerűsített online ügyintézés)

epSOS (Smart Open Services for European Patients – intelligens nyílt szolgáltatások a betegek szolgálatában)

Forrás: EU Bizottság

Következő esemény
2024.06.06 12:04
Következő esemény
2024.10.15 09:15