Az űripari startupok és scale-upok közép-kelet európai fejlődésének támogatásáról szólt az Infotér Konferencia nulladik, Space&Defense tematikus napjának egyik központi panelbeszélgetése. A kerekasztal előtt Fabrice Testa, a Star Tech Ventures general partnere tartott gondolatébresztő előadást arról, hogyan lehet hatással Európa a globális űrökoszisztémára. Kristóf Péter, az Infotér Egyesület szakértője ezután őt, Sandra Budimirt, az Expansion VC general partnerét és Ankit Anandot, a Kicksky Space Tech Accelerator & Riceberg VC társalapítóját kérdezte a színpadon.
„Az űripar exponenciálisan fejlődő iparág, melyben egyetlen kiemelt jelentőségű esemény is masszív változást tud előidézni, és innovációk sorát indíthatja el” – vezette fel Elon Musk SpaceX-ének megalapításával a témákat Kristóf Péter. Az már most látszik, hogy magánemberként, vállalkozásként és nagyvállalatként is haszonélvezői lehetünk a most tapasztalt fordulatoknak.
Fabrice Testa 30 éves befektetői tapasztalattal bír, prezentációjának alapjául sikerkönyve, a Super Entrepreneurship Decoded című kötet szolgált. Előadásában az európai űrökoszisztémát jellemző kihívásokat és lehetőségeket vette sorra. Szinte elképzelhetetlen számokkal indított. „Az űripar a jelenlegi becslések szerint 2040-re trillió dolláros világbiznisz lesz, ez Európa számára egy 150-200ezer milliárd dolláros üzletet jelent. A legnagyobb növekedést a new space terület fogja felmutatni, melynek növekedési rátája közel négy-ötször magasabb, mint a hagyományos űriparé.”
Testa négy területet jelölt meg, amelyek kihívásokkal és lehetőségekkel dúsítják az űripart. Ezek közül az egyik a kormányzati befektetések terepe, amelyre szerinte nagy szükség van, hiszen ilyen típusú támogatás nélkül a legtöbb űripari vállalkozó nem tud talpon maradni. Emellett buzdította a magánbefektetőket is arra, szálljanak be az űrszektorba. Ugyanakkor kiemelte a pontos, nem korlátként, hanem lehetőségként működő szabályozási keretrendszert és a stratégiai együttműködések szerepét, akár tagállamok között is. Példaként említve ez utóbbira a Galileo navigációs rendszert, melyet már világszerte használnak.
„Európai szereplőként igenis részt vehetünk nagyobb projektekben, amelyek hatással lehetnek a globális űrökoszisztémára – árulta el optimista hozzáállását. – Már most rengeteg szép példája van ennek, így a CASSINI program űripari startupjai vagy az ESA Business Incubation Centerekben támogatott vállalkozások. Az ESA költségvetése egyébként kb. 8milliárd dollár, a NASA-é majdnem ennek háromszorosa, a kínai büdzsét pedig nagyjából 13-15milliárd közé saccolják. Ha Európa a nagyok játékteréhez szeretne tartozni, a fenti négy területre kell figyelnie a jövőben.”
Az űrkutatással Európa újra nagyot álmodhat
„Folyamatosan lett egyre jobb a helyzet az elmúlt évtizedben – mondta már a panelbeszélgetés során Sandra Budimir arra a felvetésre, hogy vajon van-e különbség az űripari kockázati tőkebefektetők és a tradicionális VC-k között. – Amikor 10 évvel ezelőtt egy űripari startup elindításán dolgoztam, egy kerekasztalon leintettek, hogy jelentéktelen dolgokról inkább ne vitatkozzak. Ma pedig hol járunk? Európa szerencsére már tisztában van azzal, hogy az űrszektor hatalmas üzlet.”
Ankit Anand és csapata két európai országból, az USA-ból és Indiából irányítja a Riceberg VC-t, amely korai fázisú vállalkozásokba invesztál. A Kicksky akkcelerátorral viszont elsősorban ázsiai startupokkal foglalkoztak eddig, és most kezdtek el nyitni más régiók irányába. Ők azt tapasztalták, hogy a befektetők akár már rizikót is vállalnak az űrszektorhoz való kapcsolódás miatt. Ugyanakkor szükségük van egy közvetítőre, aki eloszlatja a szektorral kapcsolatos bizonytalanságaikat. Az a 20%, aki hajlandó befektetni az űripari vállalkozásba, már hosszú távú vízióval rendelkezik, ami kulcs a sikerhez és a nagyobb ellenállóképességet is magával hozza. „Ráadásul, ha egy űripari vállalkozásnál elkezdenek érkezni az eredmények, az szemmel látható – ecsetelte az űrszektor egyik nagy előnyét –, hiszen itt nem lehet holmi divathullám alapján vállalkozásba kezdeni, komoly technológiai tudáson múlik a siker.”
Testa hasonló gondolatokat fogalmazott meg, más megközelítésből. Ő, amikor befektetőként egy vállalkozás mellett dönt, azt figyeli, milyen erős ambícióval bírnak az alapítók, mert ez alapvetés a sikerhez. Betonbiztos üzleti modell, pontos időzítés és egy lenyűgöző, valóban diszruptív megoldás nélkül pedig nem tud hinni a vállalkozásban. Arra a kérdésre, hogy milyen kitörési pontokat lát az űrszektorban a startupok számára, az adatok kiaknázását említette az AI és a machine learning terepén, de az űripari vállalkozások egyik biztos jövőjét a karbantartási technológiák fejlesztésében is látja.
„Mi is az ambíciót szeretnénk látni a projektben – tette hozzá végezetül Sandra Budimir. – Amellett, hogy felmérjük, a vállalkozásod gazdaggá tesz minket és téged is, a régió fejlesztésének ambícióját is látni szeretnénk, amikor befektetésre adjuk a fejünket. Már rég nem az az elv érvényesül, hogy Európa feltalálja a megoldást, az USA kereskedelmi forgalomba hozza, Kína pedig lemásolja. Mindez egyszerre valósítható meg a kontinensünkön. Az űrkutatás Európa számára egy modernkori lehetőség arra, hogy újra nagyot álmodjunk. Mi pedig az európai bajnokokat keressük.”
