"A szuperszámítógépek a digitális gazdaság motorjai. A verseny igen nagy, és az uniónak még be kell hoznia lemaradását. Világszinten élenjáró szuperszámítógépes kapacitást akarunk biztosítani 2020-ig az európai kutatóknak és vállalkozásoknak, hogy fejlődni tudjanak az olyan technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia, és alkalmazásokat tudjanak létrehozni az egészség, a biztonság és a mérnöki tudományok területén" - emelte ki Andrus Ansip, az EB digitális piacért felelős biztosa.
Marija Gabriel digitális gazdaságért felelős uniós biztos rámutatott: a szuperszámítógépek már most is kulcsszerepet játszanak a legfontosabb fejlesztéseknél és innovációknál számos, az európai polgárok életét közvetlenül érintő területen, hozzájárulnak például a személyre szabott gyógyászathoz, illetve a klímaváltozás elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez.
"Egy jobb európai szuperszámítógépes infrastruktúra kiterjedt munkahelyteremtési lehetőségeket kínál, továbbá döntő tényező az ipar digitalizálása és az európai gazdaság versenyképességének növelése szempontjából" - fogalmazott.
A leggyorsabb szuperszámítógépek aktuális listáján Kína messze megelőzte az Egyesült Államokat. A top 500-as listán előbbi 202, utóbbi mindössze 144 rendszerrel képviselteti magát. Az első tízben négy amerikai gép van, három japán, egy svájci, illetve két kínai, viszont utóbbiak a listavezetők. A világ leggyorsabb számítógépe jelenleg a kínai Sunway, amely 93 petaflop műveleti sebesség vagyis másodpercenként 93 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képes.
A bizottság tavaly ismertetett tervei szerint 2023-ra a három legerősebb szuperszámítógép egyikének Európában kell működnie.
Egymilliárd eurót fordítana az Európai Bizottság (EB) az európai szuperszámítógép-kapacitás fejlesztésére, a cél a világszínvonalú infrastruktúra mielőbbi kiépítése a kontinensen - jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület. A tájékoztatás szerint az EU a jelenlegi költségvetési keretből 486 millió euróval fogja támogatni a nagyteljesítményű számítástechnikai kapacitás bővítését, és ehhez hasonló mértékű hozzájárulás várható az uniós tagállamoktól és a társult országoktól, így 2020-ig összesen egymilliárd eurós közbefektetésre lehet számítani. Leszögezték: a lépés döntő fontosságú az EU versenyképessége és adatgazdasági függetlensége szempontjából, az európai tudósok és cégek ugyanis az infrastruktúra elégtelensége miatt egyre inkább a kontinensen kívül dolgozzák fel adataikat.