Ahogy eddig úgy most is a felsőház termében adott randevút egymásnak a kíváncsiság és a tudás, pontosabban a technológiát kutatók és a technológiát érteni kívánók sokasága, délután pedig a kerekasztal-beszélgetéseké volt a terep, egy rövid dunai hajókázást követően már a Várkert Bazárban.
Beköszönt a ChatGPT
Az eseményt Soltész Attila, az Infotér elnöke nyitotta meg, aki a remekül előkészített, logikailag jól felépített, kellő humorral fűszerezett köszöntő végén elárulta, hogy azt tulajdonképpen a ChatGPT írta az Infoparlament résztvevői számára. A beszédet követő előadásokat és a délutáni szekcióbeszélgetéseket nézve a köszöntő nem is lehetett volna frappánsabb.
Stratégiából eredményt, vállalkozásból digitálisat
A plenáris előadások mély és széleskörű merítésből táplálkoztak, Fábián Gergely az, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár (Gazdaságfejlesztési Minisztérium), a mesterséges intelligencia gazdaságpolitikára és nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról beszélt. Mint kifejtette, óriási szerepe van és lesz a növekedésben és versenykésességben, ahogy a társadalmi átalakulás terén is, hiszen több tízmillió embernek kell új kompetenciákhoz jutnia, ha a jövő munkaerőpiacán helyt akar állni.
Az államtitkár azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a DESI index alapján Magyarország le van maradva az MI és más technológiák integrálásában is. Épp ezért a következő időszak fő feladatának azt tartja, hogy a jól megírt stratégiákat kézzel fogható eredménnyé konvertálják, hogy minél több legyen a gazdaságot előremozdító cselekvés. Ennek érdekében a fókusz azon lesz, hogy az MI és a fejlődő technológiák minél inkább integrálódjanak a magyar gazdaságba, a gazdaság gerincét adó kis-és közepesvállalkozások működésébe.
Még várat magára magyar innovátor-szerep, egylőre követő üzemmódban haladunk
Erre erősített rá Rakoncza Zsolt a DELL Technologies Magyarország vezérigazgatója, aki a vállalat által készített friss kutatás eredményein keresztül mutatta be, hogy hazánk hol helyezkedik el az technológiai innovátorok globális térképén. A 45 országban végzett, 14 iparágon átívelő, 6600 üzleti-, állami- és IT-vezetőt megkérdező kutatás, arra volt kíváncsi, hogy hol tart az innovációs érettség világszerte. A kapott statisztika értelmezéséhez egy 5 kategóriából álló skálát hoztak létre, a vezető innovátoroktól a lemaradókig, jól definiálva az egyes csoportokat.
Az eredményekből kirajzolódó statisztika szerint a globális érettségre (a megkérdezettek 43%-ára) jelenleg a középső szint, a „Az innovációkat mérlegelők” jelző illik, miszerint az ide sorolható vállalatoknál van innovációs tervezés, nyitottak rá, de sok esetben a tervezés fázisában leragadnak. „Az innovációkat alkalmazók” a megkérdezettek 16 százalékát teszik ki, míg „A vezető innovátorok” összesen 2 százaléknyian vannak. A skála ellentétes felén a „Lemaradók” hasonlóan alacsony arányt képviselnek, ami 3 százalékot jelent, míg a „Követők” tábora szintén népes, a megkérdezettek 35 százaléka tartozik ide.
Magyarország is az utóbbi kategóriát képviseli, az innovációt gátló tényezők definiálásában azonban hasonlóságot mutatunk a jobb szekértáborba tartozókkal is: itthon a megkérdezettek 77 százaléka (globális átlagban a megkérdezettek 69 százaléka) szerint az értelmezhető adatok kinyerése a legnehezebb feladat. Ezt követi az edge (52%), a távmunka biztonságos mivolta iránti aggodalom (45%) és a növekvő felhős költségek (41%).
„Mi magunk, is interfészek, adatgyárosok vagyunk”
Az MI ugyanakkor kiemelkedést jelenthet sok szempontból, főleg, ha a hazánk a „Követők” státuszból egy szinttel feljebb lép. Erre utalt Kaszás Zoltán, az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója, aki előadásában arról beszélt, hogy miként alakítja át az MI a jövő üzleti működési modelljeit, és arról, hogy miért fontos, hogy értsük és ismerjük a technológiát.
Szavaival élve, az MI alázatra int minket, hiszen a technológia, és annak legismertebb „szószólója” a ChatGPT már a jelenünk, nem a jövőnk része, egy olyan transzformatív technológiaként, ami mindent átalakít, ideértve az üzletet és a gazdaságot is. Ennek az átalakulásnak akkor lehetünk haszonélvezői, ha pontosan értjük és ismerjük a technológiát, ismerjük azt, hogy miként tanul és tanítható. Ha ezt a képességet nem sajátítjuk el, akkor nehezen fogunk tudni megfelelni a gazdasági és egyéb kihívásoknak.
S mire jó az MI? Többek közt arra, hogy abból a milliónyi adatból, amit termelünk, értelmezhető és fogyasztható információt generáljon, hiszen már mi magunk is interfésszé, adatgyárossá váltunk. Egy feladatunk van: ismerjük meg és használjuk is ezeket!
Kritikus gondolkodás nélkül nincs jövő
Szabó Péter, Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is arra utalt, hogy szükség lesz a gondolkodásmód pallérozására. Elvégre, ha nem teszünk semmit és nem képezzük magunkat -a 22.helyen maradunk az EU-ban digitális felkészültség terén-, akkor azok a képességek, amelyek szükségesek a mesterséges intelligenciával átszőtt jövőhöz, elmaradnak. Ezek nélkül pedig igencsak nehéz lesz boldogulni. Ha valamikor, hát most sosem volt annyira fontos és értékes az analitikus gondolkodás képessége, hiszen ez elégethetetlen ahhoz, hogy eldöntsük, amit a gép kidobott, az használható-e.
S hogy a „gép” a barátunk vagy sem, azt mindenki maga kell, hogy eldöntse, ám idővel jóbarátunkká fogjuk fogadni, hiszen elkerülhetetlenül beépül az életünkbe. Emiatt célszerű, ha nemcsak az egyén, hanem a köz szintjén is megjelenik az oktatás, a képzés, amivel a technológia megismerhetővé válik, így elrettentő terminátor helyett hasznos segítőként tűnhet fel.
„A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.” De vajon ilyen a mesterséges intelligencia?
A technológia és az MI ugyanis soktekintetben más most is látványos eredményeket hozhat, például az energetikában. dr. Solymár Károly Balázs, energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (Energiaügyi Minisztérium) előadásában többször hangsúlyozta, hogy az IKT technológiák nélkül nincs energiahatékony jövő, hiszen az MI számtalan területen, például a prediktív karbantartásban vagy épp a kapacitásoptimalizálásban is segíthet.
Ugyanez igaz a távközlés és a bázisállomások esetében is. Dr. Budai J. Gergő, a Vantage Towers Zrt. elnök-vezérigazgatója a fentieken túl rámutatott arra is, hogy milyen feladata van az MI-nek a bázisállomások tekintetében. Példaként a bázisállomások védelmét hozta fel, ami a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlettsége mellett képes kiváltani egy egyenruhás feladatát, hiszen képes detektálni az illetéktelen behatolást, ellenőrizni az előírásoknak megfelelést és „szemmel tartani” a rendszert. Így a kritikus infrastruktúra védelmében is lehet rá számítani, ahogy a honvédelem esetében is.
Porkoláb Imre, dandártábornok (Honvédelmi Minisztérium; vezérigazgató, Védelmi Innovációs Kutatóintézet) kiemelte, hogy az adatok és az innovatív technológiák alkalmazása kiemelten fontos a honvédelemben is, hiszen az adatok elemzése a hatékony logisztikában és erős védelemben elengedhetetlen. Az innovációnak kiemelt szerepe van a védelmi képesség növelésében a hadsereg modernizációjában.
Az Infoparlament idén is teret adott a nagy bejelentéseknek, Dr. Franco Spicciariello az Amazon Web Services (AWS)Public Policy Igazgató ITA & ECSEED-je elárulta, hogy a vállalat június 5-én megnyitotta első budapesti irodáját. A leendő ügyfelek között számítanak a startupoktól kezdve a nagyvállalatokon át a közszféráig mindenkire.
A konferencia záróakkordjaként Kübler-Andrási Judit a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója beszélt a mesterséges intelligencia fontosságáról, Balla Attila a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető helyettesének előadásában pedig megemlékeztünk a legismertebb magyar matematikusról Neumann Jánosról, akinek életútját áttekintve eljutottunk a Neumann-elvektől a mesterséges intelligenciáig.
A plenáris előadásokat követően az Infoparlament áttette székhelyét a Parlementből a szemközti Várkertbazárba, ahol az IT-biztonság, az energetika és a mesterséges intelligencia került górcső alá, a társadalomra és emberre gyakorolt átalakító hatásokról folytatódott az eszmecsere.
______
Szerző: Kiss Franciska
