Kifejtette: előfordulhat olyan év, amikor csökken a támadások száma, azonban a technológiai megvalósítás sokkal komolyabb, ami nagyobb okot adhat az aggodalomra. Az is látszik, hogy egyre több iparágat érint a kiberbűnözés. 15 évvel ezelőtt még a bankszektor számított kiemelt célpontnak, mivel a virtuális támadások többsége pénzszerzés céljából indul, mára azonban a gyógyszeripar, az egészségügy, a távközlési szolgáltatók, illetve bármilyen ipari létesítmény érintett lehet - jegyezte meg a vezető.
Az MTI kérdésére közölte: tavaly világszerte 429 millió felhasználói adat került illetéktelen kezekbe, de a valóságban ez a szám még ennél jóval magasabb lehet, hiszen sok vállalat dönt úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra a támadásokat. A nagy cégek fenyegetettségük miatt az elmúlt két évben több szigorítást is alkalmaztak, rendszereiket akár évente tesztelik a korábbi 3 év helyett.
A magánszférában ugyanakkor a Deloitte tapasztalata szerint nem változik a laikus felhasználók tudatossága, miközben a weboldalak 75 százaléka sérülékeny, tavaly naponta egymillió webes támadás volt. Egyebek mellett a felelőtlen böngészés, email-használat, a programok, operációs rendszerek elavult használata következtében a gépek könnyen vírussal fertőződhetnek, átadva az eszköz feletti irányítást a bűnözőknek - fogalmazott Antal Lajos.
Hozzáfűzte: ezt tükrözi, hogy a kéretlen levelek (spam) terjesztését, valamint szerverek túlterheléses támadását segítő úgynevezett botnet hálózatokkal való fertőzöttség rendkívül gyakori Magyarországon, a hatodik volt ebben a tekintetben a világranglistán 2015-ben.
Egyre több kibertámadásra lehet számítani a jövőben, amelyekhez folyamatosan kifinomultabb eszközöket alkalmaznak a bűnözők - mondta Antal Lajos, a Deloitte Zrt. kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának magyarországi és közép-európai vezetője csütörtökön Budapesten egy háttérbeszélgetésen.
