Az IKT-szektort reprezentáló 296 vállalkozás megkérdezésén alapuló kutatás szerint, a hazai IKT-cégek a mesterségesintelligencia-alapú megoldások terjedését és a szoftverfejlesztést tartják a leginkább meghatározó globális digitalizációs trendeknek. A megkérdezettek több mint fele szerint ezek a globális trendek teljes egészében vagy többé-kevésbé érvényesülnek hazánkban is.
A szektor digitális fejlesztéseinek hajtóerejét a válaszadók szerint alapvetően a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárások teljesítése, illetve a hatékonysági törekvések jelentik. A digitális fejlesztések térnyerését korlátozó tényezőként az ágazati szereplők többsége a saját, illetve az állami/uniós fejlesztési források hiányát, továbbá a megrendelők digitális felkészületlenségét nevezte meg.
A szektor munkaerőpiaci helyzetét illetően, a válaszadók szerint leginkább a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések hatására jöhetnek létre új munkakörök, illetve elsősorban automatizálható, adminisztratív és fizikai tevékenységek szűnhetnek meg. A kifejezetten IT-pozíciókban foglalkoztatottak körében átlagosan 50 százalék feletti a felsőfokú informatikai végzettségűek részaránya, ugyanakkor a formális IT-képesítéssel egyáltalán nem rendelkező munkavállalók is magas arányt képviselnek az ágazatban. A válaszadók többsége legfeljebb kismértékű kihívásként azonosította az IT-végzettségű szakemberek hiányát, ugyanakkor majdnem minden tizedik cégnél már a fejlesztéseket is hátráltatja a megfelelő munkaerő elérhetetlensége.
A digitális jellegű termékek és szolgáltatások súlya a teljes termék- és szolgáltatásportfólión belül a kutatásba bevont vállalkozások több mint harmadánál 95 százalék, több mint felénél 75 százalék feletti. Hasonló arányt képvisel a digitális jellegű tevékenységekből származó bevételek aránya a teljes árbevételen belül, ugyanakkor minden ötödik megkérdezett esetében ez a 15 százalékot sem érte el.
A digitális termékek és szolgáltatások exporton belüli részesedése a megkérdezettek háromnegyede esetében 15 százalék alatti, minden nyolcadik vállalkozás viszont 95 százalék feletti arányt említett. A digitális beruházások súlya a válaszadó cégek harmadánál még a 15 százalékot sem érte el, 75 százalék feletti arányról a megkérdezettek közel harmada nyilatkozott.
A válaszadó vállalkozások több mint fele esetében a kutatás-fejlesztési tevékenységen belül, a digitális KFI aránya 15 százalék alatti, ezzel szemben csaknem minden ötödik vállalkozás a KFI költségvetését szinte teljes egészében digitális fejlesztésekre fordítja.
Az IKT-szektor jövőjét leginkább befolyásoló technológiai megoldások, jelenségek között elsősorban a kibervédelmi rendszerek fejlesztését, az adatvédelem és a compliance felértékelődését, valamint az adatgyűjtést támogató technológiák használatának elterjedését vetítették előre a válaszadók.
Az IKT-szektor digitális transzformációjának felgyorsítása érdekében, a megkérdezettek a legnagyobb arányban az állami és az EU-s pályázati források elérhetővé tétele mellett, az átláthatóbb szabályozási hátteret említették.
Az elemzés elérhető a Századvég weboldalán.
______
Forrás: digithungary
Kép: digithungay
