Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
E-egészségügyi fejlesztésekkel hatékonyabbá válhat a gyógyítás
2022.11.02

E-egészségügyi fejlesztésekkel hatékonyabbá válhat a gyógyítás

A digitalizáció robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma már együtt gyógyít orvos és informatikus. Mire képes idehaza az egészséginformatika, melyek a kulcsfejlesztések? Hogyan járul hozzá a központi adatbank, az EESZT az online időpontfoglalás, a telemedicina vagy a fekvő- és járóbeteg-ellátás fejlesztéséhez? – ezekre a kérdésekre is választ adtak a 13. Infotér konferencia e-egészségügyi panel előadói.

A patinás balatonfüredi Ipoly hotel adott otthont annak az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) által szervezett szakmai beszélgetésnek, amelynek apropóját az egészségügy felhőjeként is nevezett Tér közelgő jubileuma adta. „Öt évvel ezelőtti indulása óta az egészségügy digitális átállását biztosító Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) számos funkcióval bővült, amelyek – különösen a pandémia óta – már a lakosság körében is egyre ismertebbekké váltak” – ezekkel a szavakkal méltatta felvezető előadásában Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár az EESZT elindulását. A további fejlesztések irányait kijelölve elmondta, hogy az ellátás színvonalának javítását célzó intézményi mutatók kidolgozásához megbízható adatokra van szükség, amelyhez a megfelelő informatikai fejlesztések már elkészültek vagy fejlesztésük folyamatban van.


Egy kézben a központi egészséginformatikai fejlesztések

Az EESZT – számos népszerű modulja mellett, mint az eRecept –  a kulcsa annak az elvárásnak való megfelelésben, hogy a „lelet utazzon, ne a beteg”. Ehhez gépi módon feldolgozható, egységes, strukturált adatlapok bevezetésére volt szükség az egészségügyben, amelyek már a nem egészségügyi állami intézményekkel való adatcserét is lehetővé teszik. „Ennek a lakosság a legnagyobb haszonélvezője, hiszen kényelmesebbé, gyorsabbá válik az ügyintézés” – foglalja össze 2021 legátfogóbb fejlesztésének eredményeit Szabó Bálint, aki ezután az online időpontfoglalással egybekötött járóbeteg-irányítási rendszert, valamint a fekvőbeteg-ellátás támogatására létrehozott ápolástámogatási rendszer-fejlesztést mutatta be. A 2022-es évet nemcsak a további telemedicina megoldások – például az otthoni okoseszközök által mért adatok Térben való megosztásának a lehetősége okán tartja fontosnak az ügyvezető, hanem azért is, mert év elején megalakult az ESZFK, amelynek célja, hogy az EESZT-vel és a központi kórházi HIS és háziorvosi miniHIS-rendszereivel segítse az egészségügyi ágazat adatáramlását és az intézményi informatikai rendszereket.


„Két éve, amikor elért hozzánk a hír, hogy a magánszolgáltatóknak is csatlakozni kell az EESZT-hez, két gondolatom volt: egy, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni, kettő, hogy mire lesz ez jó. Szerencsére, hogy mire jó, azt mára megértettük és üdvözítőnek tartjuk” – kezdte a magánszektor informatikai kihívásait taglaló előadását Lancz Róbert, a Doktor24 Zrt. alapító-vezérigazgatója. Az üzletember fontosnak tartja, hogy az EESZT biztosította adatmegosztás ne csak kényelmi szempont legyen, hanem a gyógyításba is be lehessen emelni: „Nálunk évente 400 ezer orvos-beteg találkozó zajlik. Ha láthatnánk nagy adatbázisokat és nem az egyes ellátásokból kellene házon belül adatokat kibányásznunk, akkor hatékonyabb egészségmegőrzési tervet és betegprognózisokat tudnánk felállítani”- jelezte a kumulált adatokhoz való hozzáférés igényét Magyarország vezető privát egészségügyi szolgáltatójának vezérigazgatója.

A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő szakértők elsőként a telemedicina fejlődési irányait járták körül Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkárának moderálásával.

Szabó Bálint hozzászólásában kiemelte, hogy a telemedicina valóban képes csökkenteni a felesleges orvos-beteg találkozók számát, ezt a COVID-járvány is bebizonyította. A digitális vizsgálóeszközöknek hála számos egyszerű vizsgálatot telemedicinális úton is el lehet végezni, amellyel egy beteg heteket is nyerhet. Az ügyvezető az ESZFK által a háziorvosok számára fejlesztett miniHIS szoftverbe épített telemedicina modult említette jógyakorlatként, amelynek használatával olyan településekre is eljuttatható a távdiagnosztikával megtámogatott orvosi vizsgálat, ahol jelenleg nincs elérhető háziorvosi ellátás.

Üzleti modellre és evangelizációra is szükség van


Dr. Schiszler István, a BI-Logic Üzleti Intelligencia Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a telemedicina elterjedésének egyik legnagyobb gátja az üzleti modell hiánya.  A szakember úgy véli, hogy egyelőre csak a magánszolgáltatóknál van relevanciája, az állami ellátásban még szükséges a telemedicina társadalombiztosításba való beillesztésének kidolgozása.

Lancz Róbert, doktor 24 – ESZFK kerekasztal-beszélgetés – tőle jobbra: Szini Domokos, (DELL), Dömötör Csaba (NISZ), Szabó Bálint (ESZFK), Infotér Konferencia, 2022. október

Lancz Róbert szerint nemcsak a telemedicinális eszközöket és az eljárást kell evangelizálni, hanem azt is újra meg kell tanítani, hogy miről is szóljon az orvos-beteg találkozó: „Meg kell változtatni azt a sok évtizedes rutint, hogy egy ilyen találkozó nem lehet rövidebb, mint 20 perc, és az orvosnak a vetkőzéstől az öltözésig jelen kell lennie”.
A mesteréges intelligencia hazai alkalmazásával kapcsolatban Szini Domokos, a DELL Technologies Magyarország kormányzati csoportvezetője úgy nyilatkozott, hogy a telemedicina és a Mesterséges Intelligencia akkor tud érdemben segíteni az orvosnak, ha automatizált válaszok és orvosi beavatkozások nélküli „alertek” születnek, hiszen hiába keletkezik több adat, az orvosnak nem lesz több ideje azokat elemezni. Egy amerikai kutatást említve példaként az orvosok 80 százaléka hasznosnak találná az MI használatát az intézményen belül, míg 46százaléka azt mondja, hogy nincs megfelelő személyzet ennek a bevezetésére és használatára. „Látható, hogy a technológia itt van, ide tudjuk hozni, de ezek itthoni beillesztésére és alkalmazására való körülmények még nem feltétlenül adottak”.

Dömötör Csaba, a NISZ Zrt., általános vezérigazgató-helyettese arra kérdésre, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a képalkotó diagnosztikai leleteket fel lehessen tölteni  az EESZT-be elmondta, hogy ehhez a nemzeti távközlési gerinchálózatba – ami az EESZT infrastruktúráját biztosító „közmű” –  megfelelő méretű átviteltechnikát kell építeni, valamint a kormányzati adatközpont felhőkörnyezetét horizontálisan és vertikálisan is bővíteni. A nagyméretű képi fájlok tárolásához szükséges tárterület biztosításához a finanszírozását is meg kell oldani.

 

Eseménynaptár
Következő esemény
2023.10.17 10:00
Következő esemény
2023.06.08 09:30