Tavaly világszerte berobbant a turizmus: a nemzetközi vendégforgalom – felülemelkedve a koronaválságon – már megközelítette a járvány előtti szinteket, és itthon is pályára állt ez a szolgáltató terület, sőt, rekordévet produkált. Felmérések szerint 2025-ben – a geopolitikai feszültségek és a gazdasági kihívások ellenére – tovább erősödik az iparág, amely új távlatokat nyit a vállalkozásoknak Magyarországon is. Feltéve, ha a komfortzónán túl sikerül meglovagolni az új hullámokat: a három kulcsfogalom, amelyek köré gyors ütemben rendeződik a turizmus, az a fenntarthatóság, a digitalizáció és az élményközpontúság.
A jövőben erre az úgynevezett „aranyháromszögre” alapozhatnak növekedést a cégek, ezért a sürgető fejlesztési irányokról, a sikeres üzleti modellekről Rasztovits Dávid digitális turizmus szakértőt, nemzetközi üzletfejlesztőt kérdeztük.
Az utazó elvárása alakítja a szolgáltatást
A „fenntarthatóság, digitalizáció, élményközpontúság” nem pusztán divatos szavak, hanem kulcsfogalmak az iparág szükségszerű újrapozícionálásához. Vagyis, minden szereplő számára megkerülhetetlen iránytűt jelentenek. A világjárvány utáni újturizmusban az emberek már nemcsak utazni akarnak, hanem mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat keresnek a hellyel, és egyre tudatosabbak: elvárják, hogy az általuk választott desztinációk tiszteletben tartsák a környezetet, támogassák a helyi közösségeket, autentikus élményeket adjanak – kezdte Rasztovits Dávid.
A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés nyit új lehetőségeket: az AI-alapú utazástervezés, a virtuális előzetes élmények és a személyre szabott ajánlatok ma már nemcsak jövőkép, hanem valóság. Most az a kérdés, ezeket miként tudjuk összehangolni, hogy ne csak az iparág fejlődjön, hanem az élmény valóban emberközpontú legyen – mutatott rá.
Ez azért is fontos, mert a turizmus jövője, a cégek dinamikus fejlődése nem egyszerűen a trendek követéséről szól, hanem arról, hogy képesek vagyunk-e új, hosszú távú értékeket teremteni.
Fenntarthatóság: már nem opció, hanem elvárás
A fenntarthatóság „életre kelt”: ma már nemcsak a környezeti terhelés csökkentését, például az ökológiai lábnyom minimalizálását vagy a megújuló energiaforrások alkalmazását jelenti, hanem a helyi közösségek támogatását is.
Egy jövőbemutató, felelős turisztikai projekt a látogatók élményeire koncentrál, de arra is, hogy a lakosok életminőségét javítsa – egy közösségi programmal, a helyi termékek népszerűsítésével vagy olyan kezdeményezésekkel, amelyek a kulturális örökség megőrzését támogatják – mondta.
A 2025-ös fenntarthatósági irányok tehát már nem csupán „zöld marketinget” jelentenek, hanem mélyreható, strukturális változásokat alapoznak meg. Ez a megközelítés a szakértő szerint egyrészt erkölcsi kötelesség, másrészt üzleti lehetőség, hiszen az utazók többsége ma már szívesebben választ olyan szolgáltatókat, akik valóban elkötelezettek a fenntarthatóság iránt.
Digitalizáció: a turizmus szívdobbanása
Ma már a turisták nem egyszerűen utaznak, hanem arra törekednek, hogy azt a saját életstílusukhoz és érdeklődésükhöz igazítva éljék meg. Ebben a digitális eszközök és platformok játszanak kulcsszerepet, ezért a digitalizáció már nem csupán alternatíva, hanem a turizmus szívdobbanása lett – emelte ki.
Példaként említette az AI-alapú utazástervező alkalmazásokat: a mesterséges intelligencia képes elemezni az utazók viselkedését, preferenciáit és visszajelzéseit, hogy személyre szabott élményeket kínáljon, virtuálisan átélhető bemutatókkal.
Az ilyen technológiák kényelmesek és meghatározzák a turisták döntéseit, ráadásul a szolgáltatók hatékonyságát is növelik, legyen szó foglalási rendszerről, ügyfélszolgálatról vagy akár az energiagazdálkodás optimalizálásáról.
A digitalizáció egyfajta jövőbiztosítás a turizmusban– húzta alá Rasztovits Dávid.
Élményutazások: érezni, érteni a tapasztalással
Az élményközpontúság az újturizmus motivációja: az már kevés, hogy elmondhatjuk, voltunk valahol, az utazók inkább a személyre szabott lehetőségekért adnak ki szívesebben pénzt. Például egy tengerparti nyaralás vonzóbb, ha a vendég helyi halászokkal mehet reggelente hajózni, megkóstolhatja a frissen fogott halat, részt vehet egy hagyományos főzőkurzuson – sorolta. A szakértő szerint az élményközpontúság gazdasági fegyver, az értékteremtés új dimenziója: az a szolgáltató, amelyik képes valódi érzelmi kötődést kialakítani az utazóban, hosszabb távon lojális vendégeket nyerhet.
Hazánk a globális térképen
Rasztovits Dávid szerint Magyarország turizmusa a kanyarban előzött és most az élre állhat – bár a lehetőségei még mindig kiaknázatlanok. Mert ugyan Budapest már kiemelkedő célpont Európában, ám rengeteg tartalék van a vidékben, különösen a Balatonnál és a történelmi városok körül. A kulcs az, hogy a globális trendekhez igazodva kiépítsük az egyedi turisztikai identitásunkat, ami egyszerre jelenthet fenntartható borutakat, autentikus falusi élményeket vagy olyan digitális megoldásokat, amelyekkel a látogatók interaktívan fedezhetik fel a rejtett kincseket – mondta. Szerinte az igazi előny abban van, hogy képesek vagyunk összekapcsolni a hagyományos értékeket a modern igényekkel.
______
Forrás: economix