Mindez vonatkozik az elérhető forrásokra és a megörökölt projektekre is:
„Ezeknek a rendberakása, átvilágítása, rendszerbe rakása, feltérképezése és megértése, azoknak a szálaknak a kibogozása, hogy valójában hova vezetnek, hogy ha ezeket a projekteket megvalósítjuk, ezeknek az összerakása hosszabb időt vett igénybe, mint eredetileg gondoltuk”.
Ezek a lépések a miniszter szerint szükségesek ahhoz, hogy a kormány tisztán lásson a tekintetben, hogy az infokommunikációt milyen módon tudja bevonni a fejlesztésekbe – akár közvetlen vagy közvetett informatikai projektről legyen szó.
Kiemelte, hogy olyan koncepciót szerettek volna készíteni, amelyhez akcióterv és forrástérkép is párosul, mindez azonban időigényes munka. Hozzátette, hogy lehet készíteni olyan stratégiát, amely mindezt nélkülözi, és amelyből számtalan készült a korábbi évek során, de aminek nincsen üzleti és kormányzati értelme.
A nemzeti fejlesztési miniszter a Digitális Magyarország Programra vonatkozóan kifejtette, hogy komoly érdeklődés kíséri a cégek részéről a stratégia alakulását, és az észrevételek beépítése folyamatban van. Hozzátette, hogy január 15-én az Új Széchenyi Tervnek indulnia kell, és ahhoz, hogy az NFÜ-nél és az NFM Fejlesztéspolitikai Államtitkárságnál szükséges tervezéseket meg lehessen csinálni, a Stratégiát a hónap végére véglegesíteni kell.
A miniszter szerinti rendezni kell a Nemzeti Hálózat (korábban Nemzeti Digitális Közmű) kérdését úgy, hogy illeszkedjen az Új Széchenyi Tervbe, az államreformmal és a közigazgatási informatika megújításának elképzeléseivel. Hozzátette, hogy konszolidálni kell a kormányzati informatikát - az ehhez szükséges intézményi rendszert és jogszabályokat már megteremtették. Bejelentette, hogy a szerdai kormányülésen elfogadták és a parlament elé terjesztik a nemzeti adatvagyon védelméről szóló jogszabálycsomagot, amely ágazati szinten fogja biztosítani egyes adatbázisok nemzeti adatvagyonná minősítését és törvényi szabályozás alá helyezését. Mindezt azzal egészítette ki, hogy a törvény elfogadása mellett megkezdődik a 23 nevesített adatbázis konszolidációja. Leszögezte, hogy a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny, az állam működése szempontjából kritikus rendszerek nem lehetnek magáncégek üzemeltetésében.
Kiemelte, hogy felül kell vizsgálni a párhuzamosságokat az állami rendszerekben, amelyhez konkrét konszolidációs terv is készült. Ezek beindítása januárban várható. Bejelentette, hogy szerdán közös munkacsoportot hozott létre az NFM és a KIM annak érdekében, hogy a két minisztérium koncepciói illeszkedjenek egymással:
„…egy olyan új közösen jegyzett stratégiával tud előállni, amely egyrészt a közigazgatáson belül világosan meghatározza az irányokat, másrészt a piac felé is teljesen egyértelmű, tiszta üzeneteket fog küldeni feladatokról, hatáskörökről, mozgásterekről.”
A miniszter kitért a 112-es bevetésirányítási rendszer és a GSM-R projektekre is. Előbbivel kapcsolatban kifejtette, hogy az NFM koordinációja mellett a KIM és a Belügyminisztérium közösen előkészítette a projektet, és talán jövő héten kormányülésre kerülhet. Utóbbi projekttel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány döntött a projekt folytatásáról, és ugyan Brüsszellel el kell fogadtatni a pénzügyi és műszaki tartalom változtatását, az ezekhez szükséges felhatalmazás megvan.
A miniszter végezetül kitért arra, hogy a tartalomnak és a szolgáltatásnak kell vezényelnie a fejlesztéseket, ennek megfelelően szükséges a szélessáv elterjesztése és a mobilitás erősítése.
