A nap elején Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára összegezte a rendezvény számait. „Az idei Infotér Konferencia 3 napja alatt 50 előadást, 26 kerekasztal-beszélgetést tartott 170 előadó 28 különböző témában. Büszkék vagyunk arra, hogy a digitális világ osztálytalálkozóján az idei jubileum alkalmából megdöntöttünk minden eddigi rekordot. A nulladik, tematikus Space&Defense napunk programjaira több mint 1000 érdeklődő volt kíváncsi, a teljes konferencián pedig összesen több mint 2000-en vettek részt.” Hozzátette: az Infotér Konferencia messze a legnagyobb, legjelentősebb rendezvény infokommunikációs témában Magyarországon, sőt már nemzetközi vizeken is a radaron vannak. „Minden második előadónk külföldről érkezett a nulladik napra. Járt nálunk indiai VC, francia és luxemburgi tőkealap is képviseltette magát, startupok és scale-upok számára nyílt lehetőség az előttük való bemutatkozásra. Mindemellett ebben az évben megszerveztük az ország első építőipari digitalizációs konferenciáját, a Contech építőipari digitalizációs és innovációs konferenciát is.”
„A MAGYAR KORMÁNY SZUVERÉN ENERGIAPOLITIKÁBAN HISZ”
A csütörtöki tematikus napot, mely elsősorban az energetika, energiaközösségek, vízgazdálkodás kérdéskörében zajlott, plenáris előadások indították. Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese arról beszélt, miként lehet versenyképesebb a magyar energiaágazat. 2022-vel kezdte, amikor megbomlott az addig sokáig épített egyensúly, kilőttek az energiaárak, megszakadtak a tradicionális ellátási láncok. Mindez pedig felkészületlenül érte Európát.
Elmondta: a magyar kormány szuverén energiapolitikában hisz, konzervatív klímapolitikát valósít meg. Az atomenergia kapcsán megemlítette, hogy Paks1 engedélyének 2057-ig tartó meghosszabbításáról döntött már a kormány, a Paks2 beruházás pedig jelenleg is zajlik. „A cserepadon felkészül a geotermia, a jövőben a távhőt is át akarjuk állítani erre, hiszen geotermikus erőforrásban – 9000 feltárásra alkalmas kúttal – igen gazdag Magyarország. A magyar villamosenergia-fogyasztás 44 terawattóra, a geotermikus képességünk ennek 60%-át lenne képes biztosítani megfelelő technológiával.”
A miniszterhelyettes szerint nem realitás, hogy Magyarország földgázmentesen működjön, de az energiahatékonysággal, vagyis a rezsicsökkentéssel és azzal, hogy a saját lábunkra állunk földgázkitermelés ügyében, sokat tehetünk az ügyért. „Ebben az MVM Csoport öles léptekkel halad előre, nemrég Nyékpusztán találtak jelentős forrást, ahonnan 2026-ra egymilliárd köbméter földgázt szeretnénk kihozni. Mindeközben a Csoportnak köszönhetően 5% részesedést vásároltunk az azerbajdzsáni Shah Deniz tengeri földgáz- és kondenzátummezőben. Emellett pedig két új gázüzemű erőművet kívánunk üzembe helyezni 2027-ig a Mátrában és a Tiszán.”
Európa elhibázott energiapolitikájával kapcsolatban rávilágított: az EU felárként évente 100-100miliárd eurót fizet ki immár nem az oroszoknak, hanem az amerikaiaknak és az araboknak. „Ez a magyar GDP-nek megfelelő összeg. Függőséget cseréltünk függőségre, és a zöld fordulatra fordítandó pénzeket emésztik fel ezek a felárak.” A magyar intézkedésekről megjegyezte: a kormány meghirdetett egy összesen 750milliárd keretösszeggel bíró csomagot a zöld átállás segítésére, amely különböző pályázatok útján felhasználható.
A miniszterhelyettes kemény figyelmeztető szavakkal zárta beszédét: Európa bajban van az ipart és beleértve az energetikát tekintve is. „Háromszor annyit fizetünk az energiáért, mint az amerikaiak és kétszer annyit, mint a kínaiak. Középtávon három lehetséges lépést kell megfontolni: a németek kapcsolják be az atomerőműveiket, alakítsuk át élhetővé az EU szén-dioxid kvóta rendszerét, és szükséges az orosz-ukrán tűzszünet, amely jótékony hatással bírna a gázellátásra.”
NÖVEKEDÉS, MODELLVÁLTÁS, MÁTRIX ÚJRATÖLTVE
Digitalizációs fordulatról beszélt a magyar gazdaságban dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Olyan világban élünk, ahol el kell dönteni, hogy evolúciós módon hagyjuk növekedni a magyar gazdaságot vagy bizonyos pontokon beavatkozunk. Az biztos, hogy a digitalizáció nagyon erős szerepet kap ebben a növekedésben.”
Szép eredményekről is beszámolt. Magyarország a mobil adatforgalom tekintetében a közép-kelet európai térségben a legnagyobb mértékű növekedést produkálta. Ázsia rohamtempóban fejlődik, az IoT-eszközök használatában is mindent visz, de Közép-Európa szintén magas értéket képvisel. A vállalati digitalizáció területén sokáig lemaradásban volt Magyarország, de célzott programok indításával már látszódnak az eredmények. „Büszkeség, hogy a vállalatirányítási rendszerek tekintetében hazánkban volt legnagyobb a fejlődés. Még biztatóbb szám a felhőszolgáltatások használatának növekedési trendje, ebben hazánk a CEE térségben messze a legmagasabb számokat hozza, és utolértük vele az EU átlagát. Amiben még tudnánk fejlődni, az a belföldi és a más uniós országokba történő online értékesítés.”
Hogy milyen intézkedések segítették a fordulatot? Az MKIK kormányzattal együttműködve elindított Modern Vállalkozások Programját, melybe 25.000 vállalkozó lépett be és 500 információs napon vehettek részt. Mindeközben 15.000 testreszabott digitális fejlesztési terv készült a haza vállalkozások számára. Parragh László beszéde végén bejelentette: hamarosan indítják a modern vállalkozások programja 2.0-t.
Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója a NISZ-nél végbement modellváltásról beszélt. „Jelenleg a NISZ nem az ügyfelekkel, hanem az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal tartja a közvetlen kapcsolatot. Az intézményi ügyfelek így nem tudták hatékonyan érvényesíteni az érdekeiket felénk, mindezt egy digitalizációs kényszerben, rugalmatlan finanszírozással, bürokratikus működéssel megfejelve. A NISZ jelenleg a szolgáltatási és finanszírozási modellt váltja fel, az új működési modell 2025-től valósul meg, és megteremti a direkt kapcsolat lehetőségét a szolgáltatásokat nyújtó NISZ és az intézményi ügyfelek között, ezzel növelve az ügyfélélményt, rugalmasabb, költséghatékonyabb működéssel."
Balla Ferenc, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója Kormányzati hálózatok, avagy a Mátrix újratöltve címmel tartott előadást. „A mátrix, amiben a NISZ, a Pro-M és a hamarosan megszűnő KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) van benne, bonyolult és összetett” – jelezte beszéde elején. A Pro-M eddig ebben a mátrixban az EDR készenléti hálózatok technológiaváltásával foglalkozott. Jelenleg új, 4G és 5G-képes hálózatot építenek a Tetra hálózat mellé. Piaci együttműködéssel 2025 Q1-re 90%-os területi és 98%-os területi lefedettséget fognak elérni. Folyamatban van egy pilot célú 5G Smart Communities nevű hálózat projekt is, ezt az ukrán határ mentén valósítják meg. A projekt haszonélvezői a Magyar Honvédség, a Rendőrség és az Országos Mentőszolgálat. „Rengeteg indok van a kormányzati hálózatok konszolidációja mellett, hiszen ezek a cégek mind külön-külön hálózatokat kezelnek, de helyenként egymással átfedésben. Az új Pro-M kész kihasználni a szinergiákat annak érdekében, hogy egy magasabb ügyfélélményt biztosítson” – zárta beszédét és a plenáris előadások sorát a vezérigazgató.
