A ChatGPT-t 2022 legnagyobb hatású technológiai innovációjának minősítették a szakértők, miután az amerikai OpenAI kutatóintézet novemberben nyilvánosságra hozta – írta a Time magazin abban a riportjában, amely az újdonság születésének sötét körülményeit firtatta. Bár a chatbot eredendően egy társalgópartner, valójában ennél sokkal rugalmasabb képességekkel rendelkezik.
Képes hibákat keresni komputerprogramokban, tud szappanoperát, népmeséket és egyetemi esszéket írni. Az OpenAI a 2022. november 30-ai bemutatkozás után ingyenesen elérhetővé tette a ChatGPT-t, jelezve, hogy használatát később átalakítják fizetős szolgáltatássá. Scott Aaronson, az OpenAI vendégkutatója elmondta, hogy elsősorban úgynevezett watermarkolásra használják, azaz adott szövegek szerzőinek azonosítására, amivel kiszűrhetők az akadémiai munkákból a plagizálások.
A sok különleges képesség mellett a ChatGPT-nek is megvannak a korlátai. Az OpenAI elismeri, hogy időnként hihetőnek tetsző válaszokat ad a feltett kérdésekre, amelyek valójában vagy pontatlanok, vagy egyenesen nonszensznek minősíthetők. Ez megszokott a hasonló AI termékeknél: a program hallucinálásának nevezik. További hiányossága, hogy viszonylag keveset tud olyan eseményekről, amelyek 2021 után történtek.
A BBC 2022. decemberi értékelésében azt írta, hogy a ChatGPT fejlesztői nem engedték meg a chatbotnak, hogy politikai véleményt formáljon vagy politikai aktivitást mutasson. Egyes vizsgálatokban azonban a chatbot környezetbarát, baloldali-liberális orientációjú válaszokat adott, amikor arra késztették, hogy ismert politikai kérdések alternatívái közül válasszon.
Egyes vizsgálatok szerint a chatbot nem mentes az elfogultságoktól, sőt, ijesztő esetek is vannak. Ez például akkor derült ki, amikor a ChatGPT olyan rap szöveget generált, amely arra utal, hogy a nő és a színes bőrű tudósok alacsonyabbrendűek, mint a fehér férfi kutatók.
A ChatGPT-t 2022 végén általában pozitívan fogadta a sajtó. A New York Times szerint ez a legjobb mesterséges intelligencia chatbot, amit valaha nyilvánosságra hoztak. A Guardian szakírója, Samantha Lock arról írt, hogy a chatbottal lenyűgözően részletes, emberi szövegeket kreált. Dan Gillmor, a technológiai ágazattal foglalkozó szakújságíró úgy találta, hogy a ChatGPT egy viszonylag tehetséges diák szintjén tud kommunikálni, ami komoly kihívást támaszthat az akadémiai világgal szemben.
Alex Kantrowitzot a State magazin újságíróját lenyűgözte, hogy a program mennyire felkészült a történelem sötét időszakaiból. Arra a kijelentésre, miszerint a náci Németországban autópályák épültek, azzal reagált, hogy a nácik kényszermunkásokat alkalmaztak építkezéseiken. Elon Musk milliárdos üzletember, a Tesla vezérigazgatója úgy látja, hogy a ChatGPT ijesztően jó. Nem vagyunk távol attól, hogy az AI veszedelmesen erőssé váljon.
A Google riadót fújt attól tartva, hogy az ilyen szintű chatbotok, amelyek jobb válaszokat adnak az emberek kérdéseire, mint a hagyományos internetes keresők, kibillenthetik a Google-t eddig megingathatatlan helyéről a keresők piacán. A ChatGPT az ICAEW weboldalon található vizsgatesztet 42 százalékos eredménnyel oldotta meg. Ezzel ugyan nem érte el az 55 százalékos elégséges szintet, de nem maradt el messze attól.
Nem maradtak el a bírálatok, és nem is akármilyenek
A bírálatok közül a legkevésbé fajsúlyosak azok, amelyek a ChatGPT hallucinációira vonatkoznak. A The Verge magazin szakértői feltették a kérdést: melyik Közép-Amerika legnagyobb országa, leszámítva Mexikót. A chatbot szerint Guatemala, míg a valóságban Nicaragua. A magazinnak nyilatkozó Anton Van Den Hengel ausztrál kutató szerint a Chat GPT csak egy kifinomult papagáj, azaz csak betanult – igaz, bonyolult – válaszokat ismételget. Van Den Hengel szakterülete egyébként a gépi tanulás. Tyler Cowen közgazdász szerint az automatikus válaszok generálása veszélyezteti a demokratikus döntéshozatalt. Az emberek ugyanis ráhagyhatják a mesterséges intelligenciára, hogy véleményt formáljon helyettük a nevükben. A Guardian felveti a kérdést, hogy a ChatGPT megszületése után vajon bármilyen tartalom, ami az interneten megjelenik, valóban megbízhatónak tekinthető-e? A brit lap kormányzati szabályozást sürget a technológia használatának korlátozására. Az amerikai-izraeli Check Point Research informatikai biztonsági vállalat felhívta a figyelmet arra, hogy a ChatGPT képes adathalász e-mailek és más rosszindulatú szoftverek előállítására. A fejlesztő OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is elismeri, hogy az ilyen szintű mesterséges intelligencia komoly kiberbiztonsági fenyegetést jelenthet.
Riasztó lehetőségek is kiderültek
A tudományos életben vegyes fogadtatásra talált az újdonság. Van olyan kutató, aki szerint az AI segíthet a hivatkozási jegyzékek összeállításában, és a dolgozatok hibáinak megkeresésében. Az viszont, hogy számos tanulmányban társszerzőként tüntetik fel a ChatGPT-t, etikai kérdéseket vet fel. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy valójában kinek a szellemi terméke a szöveg. Darren Hick, a Furman Egyetem tanára azt állítja, hogy egyik diákja dolgozatában felismerte a ChatGPT stílusát. Ellenőrizték a szöveget egy online GPT-érzékelővel, amely 99,9 százalékos valószínűséggel azt állította, hogy valóban a chatbottal készült az dolgozat. A diák bevallotta tettét és megbukott.
Hick azt ajánlja kollégáinak: ha az AI keze munkáját vélik felfedezni hallgatóik munkában, akkor hívják be szóbeli vizsgára a gyanús dolgozatok szerzőit. Riasztó eredményt hoztak azok a kísérletek is, amelyek során igyekeztek megkerülni a chatbot etikai protokollját. A próbálkozások ugyanis sikerrel jártak. A ChatGPT-t rá lehetett venni, hogy elárulja, hogyan lehet a Molotov-koktélt vagy atombombát készíteni. A chatbot eljutott a náci érvelésig is, és a Toronto Star riportere arról számolt be, hogy némi átverés után helyénvalónak nyilvánította Oroszország invázióját Ukrajna ellen.
Másfajta kínos információt tudott meg a ChatGPT fejlesztéséről a Time. A magazin említett riportjában beszámol a chatbot felkészítéséről a káros – erőszakos, rasszista, szexista stb. - tartalmak elkerülésére. Sajnos ehhez elő kellett ásni az internet legsötétebb bugyraiból az ilyen tartalmakat és lényegében egyenként kellett azoktól eltiltani a chatbotot. Ezt a sziszifuszi munkát egy Sama nevű kaliforniai vállalat afrikai részlege végezte el. A kenyai munkások óránként kevesebb mint két dollárért szelektálták a tartalmakat, kitéve annak a pszichológiai stressznek, amit az ilyen szövegek, képek és videók okoznak. Eközben a Sama munkaóránként 12,5 dollárt számlázott OpenAI-nak. A megbízás végül olyan lelki traumákhoz vezetett a Sama alkalmazottainál, hogy 2022 februárjában, a szerződés lejárta előtt nyolc hónappal felmondta tartalomszűrési megállapodását az OpenAI-val.
______
Forrás: Guardian, BBC, Toronto Star, Time, Verge
