A buddhizmusban sokféle alakban megjelenő istennő passzolt a film témájához – a bemutatott szerzetesek életét is behálózzák az erények. A Rádió Orient műsorában Miklós Ádám kiemelte, a film nem a buddhista vallás bemutatására, hanem a szerzetesnők életének leírására törekszik. „Amit érteni kell a vallással kapcsolatban, az nyilvánvaló. A filmben a szereplők beszélnek, ők vezetik a sztorit” – utalt a narráció hiányára a rendező.
Az angol-nepáli-magyar koprodukcióban készített film alapkoncepciója a buddhista kolostorok női lakói életének bemutatása volt. A filmesek a szabadidő eltöltésének lehetőségeit, a szabadtéri focizást, a városi látogatásokat, az internetes oldalak böngészését, valamint a mobiltelefonok használatát is megjelenítették. „A film sokat formálódott a forgatás alatt, a hirtelen események nagyban alakították a művet. Például két héttel a forgatás kezdete után bejelentették a kolostor vezetői, hogy az apácazárda egy nagy ünnepség miatt elköltözik – így folyamatosan alkalmazkodnunk kellett a körülményekhez” – ez magyarázza a 40 órányi összegyűlt felvételt.
A szerzetesnők örömmel fogadták a forgatócsoportot, az egyik zárda egy rekesz kólával köszöntötte az újonnan érkezőket. A kapcsolatteremtés gyorsan és akadálymentesen zajlott, két-három apácával nagyon jó viszonyt alakítottak ki. A személyes interjúkban a világi elemek mellett az emancipáció és a Kínával való feszültség is felmerült. A rendező kiemelte, ennek ellenére direkt nem mentek bele a politikai aspektusba – úgy érezték, ezt megalapozott tudás hiányában nem tehetik meg. A konfliktus mindezek ellenére markánsan meghatározza a kolostorok életét: számos szerzetes gyújtotta fel magát, tiltakozásul a diktatórikus intézkedések miatt.
„A facebookozó és mobil telefont használó szerzetesnők képe egy hónap után már természetesnek tűnt. Ők is a világ részesei, így az ő életük is folyamatosan alakul. A modern technológiák követése szépen lassan, nem egyik pillanatról a másikra alakult ki” – utalt a nyugati kultúra számára talán meglepő jellemzőkre a vendég. „Egy magyarországi katolikus papon nem döbbenünk meg, ha mobiltelefon van a kezében”. Miklós Ádám hozzátette, a szereplők a társadalmon és a buddhizmuson belüli nemi különbségekről is beszéltek és kérdezték őket a szerzetesi életforma választásának okairól is. A vallási aspektus mellett sok esetben a pénzügyi helyzet befolyásolja a család döntését. „A kolostorok világa azonban nem szigorú, nagy a fluktuáció: a rendet bármikor otthagyhatja valaki, vagy vissza is térhet oda. Például akadt, aki később hozzáment egy szerzeteshez.”
A forgatás sok mindenben felnyitotta a rendező szemét, látta, hogy az emberek nagy többsége a mélyszegénység alatt él, „mi pedig itthon sírunk, hogy ez nincs meg az nincs, új kocsit szeretnénk, ott pedig nagyon durva körülmények vannak” – írja le a körülményeket Miklós Ádám, hozzátéve, hogy persze sok pozitív dolog is van arrafelé.
A stáb a Dalai Lámával is találkozhatott a vallási vezető skóciai látogatása során. Miklós Ádám meghatározó élményként beszélt a találkozásról: „sokat olvastunk a Dalai Láma kultikus alakjáról, tudtuk milyen utat járt végig, kikkel találkozott – nagy élmény volt ezek után megfogni a kezét.”
A rendező a Dolma lányai bemutatása után sem szakadt el a keleti kultúrától, új filmjét a tibeti gyógyászatról készíti. A Menla hagyatéka című alkotás interjúkon keresztül, egy orvos és egy beteg tapasztalatait követi végig. A film fókuszában a rák kezelése áll, a stáb a Dalai Láma székhelyére, Dharamsalába is ellátogatott. „A keleti orvoslás spirituális része az elmét és a hozzáállást kívánja megváltoztatni. Emellett modernizálni is próbálnak, például laborokat rendeznek be” – a rendező hozzátette, a szintén külföldi támogatásból készülő film bemutatója 2014 júniusában várható.
Focizó, facebookozó, felvilágosult buddhista szerzetesnők mindennapjairól szól a Dolma lányai című dokumentumfilm. Az elzárt nepáli kolostorok világát bemutató angol-nepáli-magyar koprodukció a buddhizmus nyugati médiában talán kevésbé jelenlévő szegmensét ragadja meg. Miklós Ádám rendező új filmjéről is mesélt, ami szintén a keleti kultúrától szól: a Menla hagyatéka egy beteg életútján keresztül ismerteti a tibeti hagyományos orvoslás rákot kezelő módszereit. A Dolma lányai 3-4 év alatt nyert el végleges formáját: a 2010-ben kezdődő alkotói folyamat 2013-ban zárult le a kész film bemutatásával az Uránia Filmszínházban. Dolma a legenda szerint egy főbb istenség könnycseppéből született, ő a könyörületesség képviselője.
