Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2022.06.10

Fél nap a technológia ölelésében

Idén újra az offline térben, a Parlament patinás épületében adott randevút egymásnak az informatika kormányzati, szállítói, ügyfél és civil szektor képviselőinek grémiuma. Szuverenitás, 5G, cloud, kibertér, adatok, konnektivitás – az idei Infoparlament hívószavai a jelen problémáinak megoldásait, a jövő kihívásait és a technológia útvesztőjének kijáratait is láthatóvá tették. Ilyen volt az Infoparlament.

Idén tizenkettedik alkalommal került megrendezésre az Infoparlament az idén jubiláló Infotér szervezésében. Ahogy az elmúlt években, úgy idén is kígyózó sorok vártak a Parlament előtt, hogy bebocsátást nyerjenek az épület patinás felsőházi termébe, később – a szokásokhoz híven - a Várkert Bazár került reflektorfénybe, ahol a kerekasztal-beszélgetések zajlottak.

 

A két év után most újra offline térben megtartott szakmai napra több, mint nyolcszázan voltak kíváncsiak: koradélelőttől késődélutánig zsúfolt konferenciatermek és networkingtől hangos kávészünetek jellemezték az idei rendezvényt, ahol a digitalizáció és technológia párosán túl a kiberbiztonság és kiberdiplomácia került kiemelten fókuszba.

Mit hozott két évtized az informatikában? A kiberbiztonság többé nem lehet másodhegedűs!

Soltész Attila az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke nyitóbeszédében ki is tért arra, hogy a konferencia fókusztémáinak kiválasztását nagyban befolyásolta a több mint két hónapja zajló háború, ami nemcsak a fizikai, hanem a virtuális térben is dúl. Szavaival élve „fordulóponthoz érkeztünk”, ahol a kiberbiztonság többé nem lehet mádoshegedűs.

Infotér elnöke mindemellett röviden áttekintette az elmúlt két évtizedet, térben és időben is elhelyezve benne a szervezet legfontosabb mérföldköveit és sikereit. Rámutatott, hogy a legfőbb célokat sikerült elérniük: „a legfőbb célkitűzésünk megvalósult, hiszen a digitalizáció, már mindenki életében jelen van, a digitális eszközökhöz való hozzáférés adott és számtalan társadalmi problémát képes volt orvosolni az informatika. Persze új kihívásokat is hozott: az erős digitális képzettségű munkavállalókkal és lakosokkal bíró országokhoz való felzárkózás, illetve az oktatás digitalizálása lesz a mostani kormány a legfontosabb feladata” – mondta nyitóbeszédében, amiben arra is kitért, hogy az informatikai és technológiai innovációk folyamatos fejlesztésén túl a védelemnek, az IT-biztonságnak is figyelmet kell kapnia.

 

Meglátása szerint a jövő kihívásainak csak akkor tudunk elege tenni, ha az állam, az ipari szereplők és a civil szervezetek összefognak és közös szerepvállalásra adják a fejüket.

A szellemi tulajdon, mint a jövő befektetése

Soltész Attilát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Pomázi Gyula követte a pulpituson, aki azt a kérdést feszegette előadásában, hogy mi történik akkor, ha a mi ötletünkből valaki más húz hasznot? De azt a felvetést is megválaszolta, hogy a 21. századi, technológia uralta világban mit jelent a szellemi tulajdonjog és az hogyan alakult át.

Kitekintést nyújtott arra is, hogy Európa lemaradásban van a szabadalmakat és oltalmakat illetően Amerikához és Ázsiához képest, ami a jövőben azt is eredményezheti, hogy a régióban használt licenszek és szolgáltatások igénybevételéért az ázsiai országok állítják ki a számlát. Ezzel összefüggésben a magyar iparjogvédelmi malmok agilisabb működését is sürgette, illetve arra bíztatta a hazai vállalkozásokat, hogy ismerjék meg a saját szellemi tulajdonukat, kezdjenek vele dolgozni és foglalkozni mert „aki üzletet akar csinálni annak a szellemi portfólió építésével kell kezdeni.”

Konnektivitás és az 5G, mint a digitális ipari forradalom üzemanyaga

Ezt követően a konnektivitásé és az 5G-é volt a terep. Dr. Orbán Anita a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az elmúlt két évben felgyorsult digitalizáció alapját az összekapcsoltság adja.

„A konnektivitás teremtette meg az elmúlt két évben annak a lehetőségét, hogy tanulhassunk, dolgozhassunk, kommunikálhassunk. A technológiát épp ezért demokratizálni kell, hogy mindenki egyenlő eséllyel hozzáférhessen a digitális eszközökhöz” – hangzott el előadásában, hozzátéve azt, hogy „az 5G a digitális ipari forradalom üzemanyaga.”

Dr. Budai J. Gergő a Vantage Towers Zrt. elnök-vezérigazgatója szintén a technológia és az 5G fontos és a jövőben nélkülözhetetlen szerepére hívta fel a figyelmet.

Változnak az idők, változnak az adatok

DELL Technologies Magyarország vezérigazgatója, Rakoncza Zsolt azzal indította előadását, hogy felvázolta, hogy egy új korszak elején járunk. Előadásában azt is kifejtette, hogy az adat már nem a „régi” big data alapokon nyugszik, hiszen ezek természete és keletkezésének a helye is átalakult, aminek eredményeképp a feldolgozása és kezelése is más metódust igényel. Tekintve, hogy 2025-re 73.1 Zettabyte adatot generálnak az internethez csatlakoztatott IoT-eszközök. „Elengedhetetlen az állami és versenyszférában tevékenykedő szervezetek számára az, hogy átgondolják és megtervezzék, hogy kezelik és dolgozzák fel az adataikat, mert ezen alapulnak a döntések, így ez kritikus fontosságú” – fogalmazta meg előadásában. Előadásának másik felét az edge technológiának, a peremhálózatokon gyűjtött adatok optimalizálásának fontosságára szánta.

Rehus Péter az IBM Hungary Country Leadere következett az előadók sorában, aki a vállalat saját tapasztalatain keresztül osztotta meg a legújabb technológiák alkalmazásának előnyeit az állami és a versenyszférára vonatkozóan. Illetve részletekbe menően kitért a nyílt forráskódú hibrid felhő előnyeiről, és arról, hogy ennek alkalmazása miért különösen fontos a kormányzati informatika számára, ahol az egészségügytől a közművekig sok funkció és sok rendszer fut össze, amelyek ebben a nyílt, hibrid architektúrájú felhőben könnyen integrálhatük, és továbbfejlesztehtők. De a zero trust és a digitális állam is szóba került.

Új platform mutatkozott be

Dr. György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára pitchelt a rendelkezésre álló időben, amit igen hatékonyan fel is használt. Előadásában bemutatta a hazai vállalkozásokat segítő platformot, a VALI-t. Szavaival élve most jutott el amagyar vállalkozói rétek és megoldásszállító szektor oda, hogy egymásra találjanak, ennek ékes példája a már említett platform.

„A mi feladatunk az, hogy a vállalkozóink motiválnak érezzék magukat arra, hogy okosabban és szervezettebben dolgoznak és megtalálják az ehhez szükséges megoldásokat. Ezért hoztuk létre a VALI-t, a Vállalkozói Információs Portált, ahol három kattintáson keresztül minden államilag támogatott vállalkozásfejlesztési lehetőséget személyre szabottan mutatunk meg a vállalkozóknak, úgy ahogy azokat keresni szokták. Hitel, tőke, vissza nem térítendő támogatások, szakértők, minta üzemek” – mondta előadásában az államtitkár. Előadását azzal zárta, hogy a vállalkozások ne féljenek használni az élvonalbeli technológiákat.

Fenntarthatóság, kiberbiztonság és az állami szerepvállalás

A Huawei egy másik arcát mutatta meg délelőtti plenáris szekcióban, Chen Le, a Huawei Digital Power CEE-Nordic region regionális elnöke ugyanis előadását a fenntarthatóságnak és annak szentelte, hogy miként építhetünk egy kis karbonlábnyomú okos társadalmat.

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetéséért felelős államtitkára számtalan témát érintett, ezek közül a cloud és a blockchain volt a leghangsúlyosabb. A digitális térben zajló társadalomformáló kihívások és az NHIT feladata sem maradt szó nélkül, utóbbi, mint az informatikai integritás és az adatszuveneritás őreként strázsál az elhangzottak szerint. Előadásának végét az egyre fokozódó kibertámdásoknak és az általuk okozott károk bemutatásának szentelte.

Erre a gondolatmenetre csatlakozott rá Alexandra Gerst, a Microsoft Corporate Counsel-je, Corporate, External, és Legal Affairs (CELA) felelőse, aki a kiberbiztonság és a biztonság relációját tárta fel. Előadásán keresztül bepillantást nyerhettünk az elmúlt időszak legdurvább kibertámadásaiba, majd a személyes és vállalati felelősségvállalás is szóba került.

A délelőtti szekciót Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője zárta, aki előadásában a hét éve megalakult DJP mérföldköveiről nyújtott áttekintést.

A délutáni szekcióbeszélgetések már a Várkert Bazárban folytatódtak, négy kerekasztal-beszélgetés a kiberbiztonság és kiberdiplomácia, valamint az adatokat érintő legaktuálisabb kérdéseket tárgyalta meg, szűk három órában.

______
Szerző: Kiss Franciska

Következő esemény
2023.10.17 10:00
Következő esemény
2024.06.06 12:04
X public.szechenyi.title