Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
Felhőben is létezik szuverenitás
2022.10.15

Felhőben is létezik szuverenitás

A szuverenitás és a felhő ma már nem egymást kizáró fogalmak, a technológia és a velünk szemben álló kihívások ma már meghaladták ezt a szemléletet. A kormányoknak és a vállalatoknak ma már nem arra van szükségük, hogy előre azonosítható problémákra készüljenek fel, miközben izolálják az egyre hatalmasabb adatállományaikat. Manapság sokkal inkább az a kihívás, hogy meglegyen a képességük előre nem azonosítható krízisek megoldására hirtelen, néhány hét alatt az emberi és anyagi erőforrások összeszervezésével – többek között erről beszél nyitóelőadásában Szabó Péter, a Microsoft magyarországi vezetője a 2022-es Infotér konferencián.

Magyarország digitális versenyképessége jelentősen fejlődött az elmúlt években, nem kis
részben annak köszönhetően, hogy a digitalizáció évek óta stratégiai területnek számít,
ugyanakkor számok és kutatások alapján elmondható: komoly tér van a fejlődésre,
különösen az állami szektorban alkalmazott technológiák terén. Az EU által elfogadott
digitalizációs szintet felmérő Digital Economy and Society Index (DESI) szerint hazánk a 27
uniós tagország közül a sereghajtók közé tartozik, különösen olyan területeken, mint a big
data vagy a felhőszolgáltatások alkalmazása.

Bár a hazai államigazgatásban megfigyelhetőek komoly előrelépések, a hiperméretű
felhőtechnológa alkalmazása sok helyütt még mindig azon bukik el, hogy az adatokat és a
szuverenitást védő mechanizmusokat nem a jelenlegi valódi kockázatok tükrében értékelik
ki. Ez azért elgondolkodtató, mert a felhőtechnológiákban kétkedők maguk is napi szinten
bizalommal használnak felhőt. Állami szinten persze többre van szükség, de a feladat ott is
ugyanaz: az igényekre szabott védelmi intézkedésekkel megteremteni a bizalmat. A
Microsoft pontosan érzékeli, hogy többek között a szuverenitás védelme iránti igény is
megkérdőjelezhetetlen.

Ez nem csak Magyarországon van így. A Microsoft ezért jelentette be a kifejezetten
kormányzatok számára kifejlesztett felhőmegoldását: a Microsoft Cloud for Sovereignty
annak felismerése nyomán született, hogy a digitalizáció jelentősége annyira
megnövekedett, hogy immár a szuverenitásra gyakorolt hatásával is foglalkozni kell. A
megoldás a GDPR megfelelés mellett lehetővé teszi, hogy az egyes kormányzati intézmények
által feltöltött adatok feletti kontroll megmaradjon az állami szereplőknél, sőt, magukat az
adatokat sem helyezik át fizikailag Európán kívüli szerverekre. A Microsoft Government
Security Program (GSP) keretében az ország kiberbiztonságának felelősségét viselő állami
szervezetek rálátást nyerhetnek a Microsoft felhőszolgáltatása, az Azure folyamataiba, és
akár az operációs rendszerek forráskódját is vizsgálhatják. A programnak jelenleg több, mint
45 ország a tagja.

Mindez megfelelő garanciákat adhat a kormányoknak a hiperméretű felhő és annak előnyei
kihasználása érdekében. Ezzel egyszerre lehet csökkenteni az állami szervezetek informatikai
költségeit, javítani lehet a hatékonyságon és ellenállóbbá, rugalmasabbá téve az adott
területet, a jelen kihívásaira is képes felkészíteni a természeténél fogva merevebb állami
szektort. A rugalmasság és a szolgáltatások minőségének javulása részben politikai kérdés,
hiszen érzékelik az emberek, másrészt létkérdés egy olyan időszakban, amikor szinte
folyamatosan előre nem látható kihívásokra reagálunk.

A tech cégek alapvető lételeme a bizalmi tőke, amely az ember és a technológia viszonyát
jellemzi. - A mi alapvető érdekünk, hogy a legjobb technológiáink magától értetődő módon
álljanak az üzleti szervezetek és az állampolgárok szolgálatába. Ha a szuverenitás kérdésére
nincs megnyugtató válaszunk, az számunkra elszalasztott lehetőségeket jelent – mondja
Szabó Péter.

„Érdemes belegondolni, hogy az elmúlt három évben a világban zajló események hogyan
alakították át a döntéshozók gondolatiságát. A Covid elszabadulását követően hirtelen
minden ügyfél egyből digitális, hibrid munkahelyeket akart létrehozni, ami korábban komoly
ellenállásba ütközött. Mára alapvetővé vált, nem lehet visszafordulni ezen az úton. A
szomszédunkban történt események hatására voltak cégek, amelyek pár nap alatt döntötték
el, hogy a teljes szerverfarmjukat a felhőbe költöztetik, mivel csak így tudták megőrizni
adataik biztonságát. A háború és a növekvő kiberbiztonsági fenyegetettség miatt a felhő az
adatbiztonság letéteményesévé vált, de mára senki nem kérdőjelezi meg a rugalmasság és az
ellenállóképesség terén tapasztalható előnyöket sem. Ez a gondolat már a kormányzati
szektorban sem tabu” – érvel Szabó Péter.

A kulcs persze a jól szervezett IT-háttér. A hiperméretű felhő olyan digitális eszközkészletet
nyújt, amelyben az egyes kormányzati szereplők, szervezetek azokhoz a szolgáltatásokhoz és
megoldásokhoz nyúlhatnak, amire épp szükségük van, mindezt gyorsan, rugalmasan és
skálázhatóan. Ha valamilyen állami szolgáltatás iránti kereslet hirtelen megnövekszik, a
rugalmas skálázhatóságnak köszönhetően úgy lehet kiszolgálni az állampolgárokat, hogy a
legfontosabb pillanatokban sem omlik össze az állami szolgáltató weboldala vagy adatbázisa,
alapállapotban viszont nem fizet az állam a ki nem használt kapacitási többletért, mint földi
megoldások esetében. Az előnyök közül nem szabad kifelejteni a kiberbiztonsági
szempontokat sem, mert ez lett az egyik legerősebb érv a hiperméretű felhő mellett az
utóbbi években. Globális támadások kivédésére ugyanis hasonlóan globális védelemre van
szükség.

Érdemes megtanulni a hiperméretű felhő fogalmát, mert a felhő előnyeit csak globális
léptékű üzemeltetéssel aknázhatjuk ki teljesen – a méretgazdaságosság miatt. Ebben a
felhőben masszív védelmet kap mindenki a kiberfenyegetettség korszakában. – Ugyanakkor
nagyon is érthető igény, ha a kormányok számára elengedhetetlen a biztonság és a kontroll
az érzékeny adatok felett. A Microsoft megoldásainál erre is megvan a lehetőség – mondja
Szabó Péter.

Ha indokolt, kifejezetten a magyar kormányzati információbiztonsági követelményeknek
megfelelő módon is ki lehet alakítani felhőmegoldást, ami szintén egy összetevője a magyar
digitális szuverenitásnak. Erre megvannak azok a Microsoft-technológiák és eljárások,
amelyek az ügyfelek országának a jogrendjét tartják tiszteletben attól függetlenül, hogy a
fizikai adatközpont melyik országban található. Hiszen ha nem védenénk a kormányzati
adatokat a legmagasabb szinteken, akkor veszélybe kerülne a kormányzat
működőképessége, amivel nemcsak az ország versenyképessége szenvedne hátrányt, hanem
akár az ország önrendelkezése is.
És még valami sérülne: a technológiába vetett bizalom.

Eseménynaptár
Következő esemény
2023.10.17 10:00
Következő esemény
2023.06.08 09:30