- Kiss Franciska: Stephen King már a 80-90-es években megpengette az egyik remek regényében az MI világuralomra törésének húrjait, de persze az olyan klasszikusok, mint a Terminátor, az Én a robot és bizonyos szintig a Mátrix is arra a zsigeri félelemre hat, ami a leigázásunkból való paranoiából fakad. Mi emberek - tisztelet a kivételnek –evolúcióból fakadóan ösztönösen félünk mindentől, ami ismeretlen, ha pedig nincs mitől félni, akkor így vagy úgy, de kreálunk valamit, amitől mégiscsak lehet. Minden évszázadnak megvolt a maga apokaliptikus lovasa, úgy tűnik a 21.századnak a mesterséges intelligencia lesz. Ám, mielőtt még ennek miértjét boncolgatnánk, egy újszerű jelenség okára lennék kíváncsi, mégpedig arra, hogy hirtelen miért hőkölt meg a tech-világ színe java és miért kiáltanak ördögöt az egyébként komoly, de legalábbis híres high-tech gurunak tartott vezetők?
- Magyar Ferenc: Számtalan TED-talk, youtube videó, poscast és cikk található az interneten, ami azokat a nyilatkozatokat vonultatja fel, amelyek most megcáfolásra kerültek ugyanazon emberek által. Mostanában a generatív mesterséges intelligencia egyik legnagyobb ellenlábasa Elon Musk, a Tesla atyja, aki legtöbbször azt hangoztatja, hogy az MI 2025-re tömeges felháborodást, kárt és végső esetben halált is okozhat. Musk sokszor osztja meg azt a fantáziáját is a hallgatósággal, miszerint az elkövetkező néhány évtizeden belül létrejöhet a mesteréges szuperintelligencia, ami mestere lesz a propagandának, ezáltal a tömegek befolyásolásának úgy, ahogy arra eddig egyetlen ember sem volt képes. Muskon kívül több, a tech-iparban érdekelt cég képviseli azt az álláspontot, hogy jó lenne, ha megállnánk egy kicsit és vennénk néhány mély levegőt, ha nem rohannánk fék nélkül előre.
Véleményem szerint emögött sokszor az áll, hogy ezek a cégek azt érzik, le vannak maradva a ChatGPT-hez képest, és a mesterséges intelligencia veszélyesnek vagy az emberiségre pusztítónak titulálásával a technológia kollektív lelassítását szeretnék elérni, ezzel időt szerezve saját maguknak a felzárkózásra. Másrészről, amivel nem olyan régen Yuval Noah Harari, izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora is foglalkozott, azzal némileg egyet is értek. Harari ugyanis a gyógyszer példáját hozta: a gyógyszereket nem lehet ellenőrizetlenül, alapos tesztelés nélkül kiküldeni a piacra, meglátása szerint a mesterséges intelligencia terméket sem szabadna ellenőrzés vagy bizonyos certifikációk nélkül hagyni, hiszen sokszor a felhasználók egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk feltett kérdések, elküldött adatok sorsa mi lesz. Nyilván ez megint csak a technológia szabályozásának kérdéskörét veti fel, amiben jelenleg nincs egyetértés. Ilyenkor jönnek a kényszermegoldások úgy, ahogy azt például Olaszország is csinálta pár hete: egyszerűen megállította a ChatGPT-t GDPR indokokra hivatkozva. Majd újra elérehtővé tette azt, amint a megfelelési kéréseknek eleget tudott tenni a fejlesztő, azaz az OpenAI.
- KF: Ugyanakkor, ne felejtsük, hogy nem újkeletű technológiáról van szó, évek óta használjuk az MI-kat, akár fényképezés, akár TikTokozás közben, hiszen a beauty filterek és tartalomajánlók is MI-t használnak. A mesterséges intelligencia már évek óta jelen van, kétségtelen, hogy most szabadult ki igazán Pandora szelencéjéből, és csak most kezdtünk el vele foglalkozni, de miért?
- MF: Az MI technológia hatalmas előrelépéseket tett az elmúlt években, különösen a gépi tanulás és a neurális hálózatok terén. Ez a fejlődés lehetővé tette az MI rendszereknek, hogy bonyolultabb feladatokat végezzenek el, és gyakorlatilag emberi szintű vagy még annál is nagyobb teljesítményt érjenek el egyes területeken. Ennek következtében jön az a félelem, hogy az MI átveheti az emberi munkahelyeket és munkaköröket.
Az emberek aggodalmukat fejezik ki a munkanélküliség növekedése miatt, mivel az automatizált rendszerek és az MI egyre több olyan feladatot végez el, amelyeket korábban emberi erőforrások csináltak. Ez az átalakulás azonban nem új jelenség, hasonló aggályok merültek fel a gépek terjedésével és a digitalizációval kapcsolatban is.
Egy másik fontos tényező a média szerepe. Az MI technológiáról szóló hírek gyakran fókuszálnak a negatívumokra, például a tudatlan rendszerekre, a döntéshozatal transzparenciájának hiányára vagy az adatvédelem problémáira. Ezek az aggodalmak részben jogosak, és fontos, hogy foglalkozzunk velük és szabályozzuk az MI alkalmazásait. Ezenkívül a mesterséges intelligencia által generált tartalmak, például deepfake videók, további fenntartásokat okoznak a manipuláció és a megtévesztés terén. Az MI-től való félelem tehát egy összetett kérdés, amely több tényezőből táplálkozik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az MI egy eszköz, amelyet az emberi döntéshozók használnak. Az alapos megértés, a szabályozás és az etikai keretek betartása lehetővé teheti, hogy az MI technológia előnyösen és felelősen szolgálja az emberi társadalmat.
- KF: Az örökzöld kérdést a végére tartogattam. Mit gondolsz, miért félnek legöbben az MI uralomra töréséről?
- MF: Könnye rá lehetne fogni a filmekre és könyvekre, amelyek arról szólnak, hogy a gép öntudatra ébred és amit harminc éve „gépnek” neveztünk, az ma mesterséges intelligenciára keresztelkedett, de tulajdonképpen szerintem ez ennél sokkal triviálisabb. Az ismeretlentől való félelem mindig ott van az emberben, ha nem értjük, hogy működik a termék, az eszköz, a bármi, az ijesztő. Afölött nincs meg a kontroll érzete. Elvégre, aki soha nem látott még telefont az nem fogja megérteni, hogyha belebeszélünk abba a „kavicsba” azt miért fogják máshol hallani. A ChatGPT vagy egyéb mesterséges intelligenciák működését pedig még nehezebb megérteni és ez nem mindenkinek megy.
Azt gondolom, hogy arra kellene fókuszálni, hogy ez csupán egy eszköz, ami segíthet. Persze ahogy a kés lehet eszköz, úgy lehet fegyver is – akárcsak az MI – viszont, ahogy már sokszor beszéltünk róla, ezért kell szabályozni. Mert ahogy képes gyűlöletbeszédet írni, úgy képes annak ellentettjére is. Summa summarum, látni kell azt, hogyha zabolázatlanul elengedjük, akkor abból baj lehet, viszont túlszabályozni sem szabad, mert az az MI fejlődésének végét jelentheti. Azt gondolom az arany középutat kell megtalálni, azt a testre, egyénre vagy államra szabott megoldást, ami kielégíti az mindenkori igényeket.
