Kristóf Péter, az Infotér innovációs szakértőjének moderálásával Bokor József, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos igazgatója a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának elnöke, Prof. Dr. Gácser Attila, az SZTE TTIK intézetvezetője, Prof. Dr. Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem professzora; az Initium Venture Labs Zrt. vezérigazgató-helyettese valamint Simon László Grepton Zrt. vezérigazgatója a HUNOR program pozitív hatásairól beszélgetett a hazai innovációs ökoszisztémára.
Státusz, jövőkép és lehetőségek." címet viselő kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a program komoly lehetőséget teremt a kutatás, az ipari innováció és az oktatás területén. A közönség elsősorban pozitív asszociációkat társított a programhoz: lehetőség, innováció, büszkeség.
A szektor jelenlegi állapotát a többség megalapozott fejlődésként értékeli, ugyanakkor a legfőbb kihívások között a finanszírozási nehézségeket, a széttöredezett ökoszisztémát és az információhiányt emelték ki. A beszélgetés rámutatott, hogy az egyetemek és kutatóintézetek kulcsszerepet játszhatnak a szektor megerősítésében, de elengedhetetlen az ipar, az állam és a nemzetközi partnerek együttműködése is.
A HUNOR-program így nemcsak egy űrkutatási projekt, hanem a hazai tudásgazdaság és innovációs környezet hosszú távú fejlesztésének motorja is lehet.
Űrből üzlet! Hogyan hozhat új üzleti lehetőségeket a HUNOR-program? Ez volt a címe annak a beszélgetéseknek, melyet Kulcsár Sándor, az Infotér szakértője vezetett. Partnerei voltak: Bárczy Tamás, Admatis Kft. ügyvezetője, Dr. Horváth Bianka, GTTSZ, Unispace elnöke, dr. Balázs Boldizsár, a HUNOR kommunikációs vezetője(???) és Kiglics Gábor, az eCon Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.
A résztvevők között kiemelten konszenzusos volt, hogy a program közvetett hatásaként az egész hazai űrszektor társadalombeli elfogadottsága jelentősen nőni tud. Ma még sokakban és gyakran felmerül az a kérdés, miért költünk az űrszektorra, amikor annyi minden másra lenne szükséges forrást biztosítani?! Vélhetően a sikeres missziót követően e kérdés legalább részben megválaszolásra kerül, kézzel fogható lesz, elérhető közelségbe kerül több kísérlet eredményeinek üzleti hasznosíthatósága, lehetőséget, fognak látni többen a szektorba való belépésre!
A HUNOR esetében egy olyan zászlóshajó projektről beszélünk (Magyaroroszág Űrstratégiájának része az emberes űrrepülés) aminek nem csak nagyon erős pozitív kommunikációs hatása van, de olyan referenciát jelent hazai kísérletgazdák számára, amivel nemzetközi színtéren, projektekben már tárgyalóasztalhoz tudnak ülni! – ez az úgynevezett „flight heritage”. Ebben a szakmában akkor számítasz valakinek, ha az „ötleted” már megjárta az űrt, voltál kinn és sikeresen szerepeltél! Enélkül sokszor nem is állnak veled szóba. Magyarország számára ez egy hatalmas lehetőség.
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a HUNOR ösztönzőleg hat-hatott a szektor szereplőire (kísérletek, párbeszédek beindulása), az oktatásra (az oktatási szektor is kíváncsisággal fordul a kísérletek felé , nagyban nő a STEM tárgyak iránti érdeklődés, remélhetőleg a szakirányú képzések iránti érdeklődés is lendületet kap), valamint lényeges az is, hogy a társadalom egészében nő az Űrszektor és Magyarország „gondolatpáros” elfogadottsága és nő az érdeklődés az űrszektort érintő fejlesztések felé.
