Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke és a digitális menetrendért felelős biztos így nyilatkozott: „Nagyon örülök, hogy a részt vevő országok a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös programot az idősödő népességgel kapcsolatos problémák megoldása fontos eszközének tekintik, ahogy azt jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásuk is jelzi. Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása alapvető az egyre növekvő számú idősödő európai polgár életminőségének javításához. A közös program nyilvánvalóvá teszi, hogy erőforrásaink egyesítésével uniós szinten sokkal több eredményt tudunk elérni, mint az egyes tagállamok elszigetelt erőfeszítéseikkel.”
A Bizottság közös programról szóló első értékelése az egykori uniós biztos, Meglena Kuneva elnökletével működő – a programot a demográfiai kihívásokat kezelő innováció szélesebb összefüggésében vizsgáló – magas szintű szakértői testület (szintén ma közzétett) következtetésein alapul.
A jelentés rámutat arra, hogy a közös program rendkívül sikeresen egyesíti a 23 részt vevő ország erőit egy komoly társadalmi kihívás kapcsán és kitölti a korszerű kutatás és az aktív és független életvitelt előmozdító, széles körű piaci megoldások közötti hézagot. A közös program sikerét erősíti a részt vevő országok jelentős pénzügyi hozzájárulása is, amely 2009-ben 50%-kal haladta meg az eredetileg előirányzott minimumot. A sikert egyértelműen jelzi az is, hogy a kis- és középvállalkozások rendkívül nagy arányban vesznek részt a projektkonzorciumokban (több mint 40%).
Új megoldások
A program olyan új megoldásokat kínál, amelyek két-három éven belül piacképessé válhatnak. 2008 óta több mint 50 kutatási és innovációs projekt kezdődött a krónikus betegségek kezelése és az idősek társadalmi interakciója terén. Példaként említhetjük a háztartási munkát végző robotokat, amelyek a környezetükkel való kapcsolattartásban is segítik az időskorúakat, valamint az intelligens élettereket, amelyek a lakók mozdulataira és viselkedésére reagálva teszik könnyebbé életvitelüket.
A program eredményeinek maximalizálása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a végfelhasználókat jobban és ésszerűbben vonják be a szóban forgó megoldások kialakításába.
A támogathatóságra és finanszírozásra vonatkozó következetesebb szabályoknak a lehető legkisebbre kell csökkenteniük a projektek zökkenőmentes lebonyolítását időnként hátráltató fennakadásokat és késedelmeket is.
A Bizottság finanszírozási megállapodások létrehozásán is dolgozni fog, a kísérleti szakasz és a széles körű piaci alkalmazás közötti finanszírozási rés áthidalása érdekében. Ez magában foglalja a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésével foglalkozó beruházási fórum további támogatását és figyelembe veszi a közös programnak az aktív és egészséges időskor kérdéskörével foglalkozó kísérleti európai innovációs partnerséghez való esetleges hozzájárulását. Az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében bejelentett kísérleti partnerség hozzájárul az idősödéssel kapcsolatos kihívások kezelését célzó innováció széles körű alkalmazása előtt álló akadályok megszüntetéséhez (lásd IP/10/1609).
A Bizottság tovább erősíti a közös program és más uniós finanszírozású kutatási és innovációs programok, valamint az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012) közötti kapcsolatot.
E jelentés alapján a Bizottság megvitatja az Európai Parlamenttel és az EU Miniszterek Tanácsával a javasolt intézkedések végrehajtásának következő lépését és a program folytatását az eredetileg megállapított 2013-as zárás után.
Háttér-információk
A közös programban 20 uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és az Egyesült Királyság), három társult ország (Izrael, Norvégia és Svájc) és az Európai Bizottság vesz részt.
A program a jó életminőségű időskorral összefüggő olyan IKT-alapú megoldások megvalósítását támogatja, amelyek két-három éven belül piacra kerülhetnek és gazdaságilag életképesnek ígérkeznek. A kezdeményezés új üzleti lehetőségeket biztosít és jelentős megtakarításokat eredményez a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás költségei tekintetében. A távápolás révén például akár 30%-kal csökkenthetők a gondozói szolgáltatás költségei.
Európában az állami és a magánszféra több mint 1 milliárd eurót fordít a jó életminőségű időskort szolgáló kutatásra és innovációra irányuló beruházásokra: ebből körülbelül 600 millió euró a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program (AAL JP), mintegy 400 millió euró az EU kutatási keretprogramja keretében kerül befektetésre, az IKT-politika támogatásának uniós programja keretében pedig hasonló célból eddig több mint 50 millió eurót használtak fel.
A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó programban való bizottsági részvétel a „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű 2007. évi cselekvési terven alapul (lásd: IP/07/831). A terv célja, hogy az uniós finanszírozási források összehangolása révén erősítse a tagállamok közötti kutatási együttműködést.
A Bizottság jelentése és a magas szintű szakértői testület értékelése az alábbi weboldalon érhető el: