A www.danube-places.eu oldal által kínált virtuális utazás során a látogatók a Duna mentén eljuthatnak az egykori német kivándorlók délnyugat-németországi területeiről a dunai svábok lakóterületeire: Budapestre, Szatmárnémetibe, Pécsre, Temesvárra, vagy Újvidékre. Megtalálhatják a fontosabb épületeket, műemlékeket, a dunai svábok történetével kapcsolatos turisztikai célpontokat.
Forrás: www.danube-places.eu/index.php?lang=de
Szalay Tamás hangsúlyozta: az oldal létrehozása nemcsak kulturális és történelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos lehet, mert az érintett települések felkelthetik a világon élő német közösségek figyelmét, s ez turisztikai vállalkozások bevonásával, jó programkínálattal erősítené az idegenforgalmat.
W. Müller Judit, a Janus Pannonius Múzeum megbízott igazgatója utalt rá, hogy a honlap indítását az a délnémet kivándorlókról szóló és hét városban bemutatott nemzetközi kiállítás előzte meg, amely tavaly nyáron Pécsre is eljutott.
Az ulmi Donauschwabisches Zentralmuseum főszervezésében létrejött, Migráció a Duna térségében című tárlat kilenc múzeum anyagából válogatva, több mint száz tárgyon keresztül mutatta be a Baden-Württembergből Kelet-Európába tartó svábok kivándorlásának és letelepedésének folyamatát.
Az első német telepesek 300 évvel ezelőtt indultak el Kelet-Európa felé, hogy új otthont teremtsenek maguknak, mert bizonytalannak látták jövőjüket. A 18. század folyamán több mint 400 ezren a Magyar Királyságba költöztek.
A Magyarországon egységesen svábnak nevezett bevándorlók és a kelet-európai, délkelet-európai népek közötti kapcsolatból új kultúra jött létre: a Duna-menti svábok kultúrája. A svábok több száz évig éltek békességben Magyarország, Románia, Szerbia és Horvátország területén, a második világháborút követően azonban nagy részük a kitelepítések következtében kénytelen volt elhagyni otthonát. Közülük sokan éppen őseik hazájába, Baden-Württembergbe tértek vissza.
