A vállalkozás az elmúlt évek gazdasági kulcsfogalmává vált. Egyrészről a K+F és az oktatás-képzés mellett a piaci szereplők a növekedés, a versenyképesség, az innovációk nélkülözhetetlen forrásának tekintik, másrészről a magyarországi foglalkoztatottság kétharmadáért felelősek és a hazai gazdaság gerincét adják. Kétség sem fér hozzá, hogy a vállalkozások viszik a vállukon a gazdaságot, a stabil és erős gazdasági ökoszisztémához azonban elengedhetetlen a digitalizáció. 2021. szeptember végén 1,9 millió vállalkozást tartott nyilván KSH, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, amiből jól látszik, hogy a vállalkozói kedv töretlen, de vajon a digitalizáció iránti elköteleződés is? Bali Endrével, a Tandofer Informatika vállalkozás ügyvezetőjével merültünk az ipari digitalizáció mélyébe.
Kiss Franciska: Ha térképre kellene vetni, mely régió lenne a legfejlettebb és melyik a legkevésbé?
Bali Endre: Magyarországi viszonylatban azt látom, hogy változatos a „digitalizációs térkép”. A nyugati megyék, Budapest és agglomerációja az EU ipari digitalizáltságának átlaghoz közelít vagy azzal megegyező, míg Pest megyéről és a keleti megyékről ez nem mondható el. Pest „peremvidékei” sok esetben azonos szinten vannak az ipari digitalizációt tekintve, mint a kelet-magyarországi régiók, ugyanakkor legjobban a Horvát, Szerb, Román és Ukrán határ mentén található keleti és déli megyék, például Békés- és Baranya megye van leszakadva – ami nemcsak a digitalizációban érhető tetten. Persze mindenhol van pro és kontra, de karakteresen körvonalazódik, hogy az ország mely területe erősebb és gyengébb a digitalizációt tekintve.
Azt gondolom, hogy a hatékonyság vonatkozásában sokat kell változtatni az IKT megoldások implementálásával. A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara kezdeményezése nagyot lendített ezen, jó volt, hogy több éven keresztül független tanácsadók járták az országot, hiszen sokszor szembesítették a vállalkozásokat azzal, hogy a 2000-res években csúcstechnológiának számító megoldások mára teljesen elavultak. Gyakran előfordul, hogy a fejlődésről elterelődik a fókusz, de amikor egy tanácsadó odamegy és felvázolja, hogy milyen új technológiákkal lehetne felrázni és prosperálóbbá tenni a céget, az sokat tud lökni a vállalkozás digitális érettségén.
KF: Melyek a legégetőbb problémák, amelyekre a digitális iparosodás választ adhat?
BE: A nem értékteremtő folyamatok minimalizálása. Nincs annál rosszabb, amikor a munkatárs munkaidejének kielemzését követően kiderül, hogy túl sok órát tölt olyan feladatokkal, amelyeknek hozzáadott értéke nincs. A humánerőforrás optimális „felhasználásához” egyre inkább szükségessé válnak az IKT megoldások, azaz nem mindegy, hogy a dolgozó munkavégzését milyen technológiával, eszközzel, kütyüvel tudjuk megtámogatni. Egy jól digitalizált környezetben a munkavállaló is hatékonyabb, ami egyenes arányban megmutatkozik a vállalkozás árbevétel-termelő képességén is.
Komoly probléma a helyettesíthetőség is. Gondoljunk csak bele, amikor a kolléga kilép az ajtón, a céges laptopját és céges telefonját ugyan otthagyja, de adott esetben több év vagy évtized tudását viszi el, a fejében. A digitalizáció révén sok információt azonban lehet rendszerekbe foglalni, így, ha valaki kilép a cégtől, az új belépő nemcsak az elődje laptopját és telefonját kaphatja meg, hanem egy komplett információcsomagot is. Az a cég, amelyik modern eszközöket használ, alacsonyabb fluktuációval számolhat, mert egy digitálisan fejlett cégnél mindenkinek könnyebb dolga van, hiszen nem analóg módon kell megközelíteni a problémát egy digitális világban.
KF: A humánerőforrás kérdése mellett a másik sokszor említett kihívás a papír alapú dokumentáció digitalizálása. Milyen problémáktól kímélheti meg magát az a vállalkozás, amelyik a digitalizálás mellett dönt?
BE: Az adatbázisok rendben tartása is nehézkes megfelelő digitális megoldások nélkül, sok esetben pedig még mindig papír alapon zajlik a dokumentáció, amit később kézzel visznek fel a rendszerekbe. Ezesetben fontos lenne, az egy adat egyszer elve, azaz a hasonló társosztályok, amelyek hasonló vagy azonos adattal dolgoznak ne vigyék fel mégegyszer a rendszerbe azt, hiszen elfőrdulhat, hogy – akár hibából adódó - redundancia keletkezik, a nap végére pedig nehéz megmondani, hogy melyik adat volt „előbb”, azaz melyik a „jó” adat és melyik a hibás. Minél jobban tudjuk a papír alapú dokumentációt digitalizálni, annál könnyen elemezhetővé válnak az adatok, a feldolgozást követően pedig a lehető legtöbbet profitálhatunk belőlük.
KF: Milyen digitális transzformácón fognak keresztül menni az ipari vállalkozások az elkövetkező években?
BE: Iparágspecifikusan nem mernék konkrétumot mondani, de azt gondolom, hogy a folyamatos adatdömping miatt az elemzés irányába fog eltolódni minden, illetve be fog lépni a mesterséges intelligencia a manuális elemzési munkába is, így az embernek elég lesz csak az adatok „krémjével” foglalkozni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a gyártócégek esetén is hozhat változást a mesterséges intelligencia, mégpedig atekintetben, hogy akár saját ügyfélszolgálatot is képesek lehetnek majd működtetni a technológián alapulva, magasabb hozzáadott értéket nyújtva a termék mellé.
A transzformáció azt is magával hozza, hogy a vállalatoknak el kell gondolkozni azon, hogy miként fejlessze, képezze tovább azt a munkaerőt, akit bizonyos technológia megoldással ki lehet váltani. Ha tréning nem elegendő, akkor sajnos beindulhat a fluktuáció.
KF: Miért fontos már most beruházni a digitális ipari technológiákba?
BE: Aki kimarad az lemarad, de összegészében azért kell minél előbb beruházni a cég saját digitális működésébe, mert az a forrás, amit rászánunk a technológiák bevezetésére, belátható időn belül (6 hónap-3 év) nyereséget fog termelni a cégnek. Azaz minél hamarabb indul el a beruházás, annál hamarabb realizálódik annak eredménye az árbevételben is. Meglátásom szerint bármilyen 5 fő feletti cég esetében, ahol vannak folyamatok, érdemes elgondolkodni a digitális technológiák implementálásán, mert már ekkora méret esetén is 10-15 százalékos árbevételnövekedés realizálható.
A másrészről a multinacionális vagy nagyvállalatoknak is komoly elvárásaik vannak a beszállítóik felé, így ha másért nem, a vevői nyomás miatt is érdemes fontolóra venni a digitalizációt, hiszen egy idő után az analóg cégek ki fognak szorulni a piacról.
