Az internetet használó magyarok túlnyomó többsége napi rendszerességgel, szinte folyamatosan internetezik. Ez az esetek döntő többségében a közösségi oldalak böngészését jelenti. A 40 évesnél idősebbek valamivel több mindenre használják az internetet, mint a fiatalabb korosztályok tagjai.
Ez az egyik fő megállapítása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatásának. A felmérés két részből állt. Egy úgynevezett social listeningből, amelyben a kutatók több mint 47 ezer beszélgetés alapján készítettek elemzést, illetve egy ezerfős mintán végzett kérdőíves közvélemény-kutatásból.
A kutatásból kiderült az is, hogy az internetezők döntő többsége időnként letölt alkalmazásokat a számítógépére. Sokan okostelefonjukra is szoktak alkalmazásokat letölteni. Az applikációk letöltéséhez általában a gyártók hivatalos oldalait keresik fel, de többségük időnként a közösségi oldalak vagy tetszőlegesen választott, ismeretlen weboldalak kínálatából válogat alkalmazásokat.
Mindent áthat a bizalmatlanság
A szolgáltatók iránti bizalmatlanság áthatja a beszélgetéseket. A felhasználók jelentős része meg van róla győződve, hogy a cégek nem átlátható célokra használják fel az adataikat. Gyakori a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanság is. A szabályokról sokan úgy vélekednek, hogy sokkal inkább védik a szolgáltatókat, mint a felhasználókat. A bizalmatlanságot tehetetlenség és beletörődés kíséri.
A kommentelők egy része, főleg az idősebbek úgy érzik, kiszolgáltatottak a technológiának. Adatmegadási hajlandóságukat erősen befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott céghez vagy tartalomszolgáltatóhoz fűződő személyes viszonyuk.
Az internetezők többsége ritkán szokta ellenőrizni az általa használt eszközök adatvédelmi beállításait. Kevesebb mint egyötödük figyel oda erre rendszeresen. Az internetezés során a többség ugyanazokat a jelszavakat használja és legfeljebb akkor változtatja meg ezeket, ha az adott szolgáltató erre kifejezetten felszólítja.
A felhasználók elsősorban abban bíznak, hogy a vírusvédelem, amit használnak, elegendő védelmet ad, és ezen felül képes arra is, hogy megvédje online elérhető adatait, illetve megakadályozza jelszavai kijátszását.
Gondot okoz a homályos kommunikáció
A tartalmi elemzésből kiderült, hogy az internetezők bizonytalanok azzal kapcsolatban, mit kell tenniük adataik védelme érdekében. Eközben aggasztja őket, hogy azok rossz kezekbe kerülnek.
A bizalmatlanság sokszor az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad. A kutatásban megszólalók 42 százaléka túl bonyolultnak tarja az adatkezelési tájékoztatókat és az adatkezelés elfogadásának menetét. Úgy látják, hogy ezek haszontalanok. Az átlagosnál kevésbé jellemző ez a vélemény a férfiakra, a 40 évesnél fiatalabbakra és a felsőfokú végzettségűekre.
Ellentmondásos a felhasználók viselkedése
Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából egynegyedével fordult elő, hogy valamelyik vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében e-mailben személyes adatokat kértek tőlük. Az érintettek mintegy tizede megadta a kért adatokat, 40 százalékuk nem reagált semmit, nagyjából egyharmaduk emlékezett úgy, hogy a gyanús eseményt jelezte szolgáltatójának.
A megkérdezettek az esetek felében biztosak voltak abban, hogy illegális adathalászati kísérlet történt. Ugyanakkor csak alig negyedük győződött meg arról, hogy valóban szolgáltatójuk kért tőlük információkat. Becslések szerint 20 és 50 ezer közé tehető azok száma, akik adathalászat áldozatává váltak.
A felhasználók 56 százaléka tart attól, hogy internetező gyermekének adatai illetéktelen kezekbe kerülnek. Többségük szerint az iskolában többet kellene tanulniuk az online lehetőségek kockázatairól. Ugyanakkor elismerik, hogy a gyermekek digitális biztonsága elsősorban a szülők felelőssége.
A gyakorlat ellentmond ennek a vélekedésnek. A felmérés szerint ugyanis a szülőknek csak kicsivel több mint fele állított be valamilyen gyerekekre vonatkozó korlátozást gyereke okostelefonján. A többi eszköz esetében azok vannak többségben, akik egyáltalán nem éltek a lehetőséggel, hogy a gyerekekre vonatkozó beállítások élesítsenek.
A kutatás eredményei szerint a szülők többé-kevésbé odafigyelnek a gyerekek közösségioldal-használatára. A megkérdezettek közel kétharmada rendszeresen vagy több alkalommal beszélt már az ezzel kapcsolatos veszélyekről gyermekével, nyolc százalékuk soha nem beszélgetett erről vele.
______
Forrás: NMHH
