Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
Kulcskérdések egy bizonytalan időszakban
2022.11.04

Kulcskérdések egy bizonytalan időszakban

Az infokommunikációs szektor lendületes fejlődése egyértelmű, akár rövid, akár hosszabb időtávot tekintve. A 2020-as év azonban váratlan fordulatot hozott a járvány miatt. Bebizonyította, hogy mindaz, amit korábban elképzeltünk a biztonságos és kiszámítható világról, csupán illúzió.

2021-ben talán még gondolhattuk azt, hogy a világjárvány csak rendszerhiba volt a jól kiegyensúlyozott, globális gazdaságra és együttműködésre épülő világunkban. Idén tavasszal azonban egyértelművé vált, hogy az a jóslat, mely szerint az elkövetkező időszak a bizonytalanságok évtizede lesz, a szemünk előtt válik valósággá” - ezzel a gondolatmenettel harangozta be Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke az október végén Balatonfüreden megrendezett konferencián.

Tehát már a bizonytalanság korszakában vagyunk, többek között a járványhatás, az Ukrajnában zajló háború, valamint a globális gazdasági problémák miatt. Újra kell gondolni számos dolgot, így a mindennapokat, a korábbi időszakhoz képest, beleértve az infokommunikációs rendszereket is, miközben kamatoztatni kell az eddig felhalmozott tudást.

Mi az a digitális szuverenitás?

Soltész Attila több olyan területet is említett előadásában, amelyek kulcsfontosságúak, így az állam és a cégek szerepe, a digitális szuverenitás kérdése, valamint az oktatás helyzete. Az utóbbi időszakban a vállalkozások és az állam viszonya új értelmet nyert. Az államnak sokkal jobban kell figyelni a cégekre és segíteni azt, hogy versenyképesek legyenek. Ha ennek a feltételei nincsenek meg, akkor az államnak kára származik abból, hogy lemaradásba kerülnek a vállalatok. Fontos kérdés az információ-, kiberbiztonság és a legkülönfélébb informatikai rendszerek védelme, hiszen óriási bővülés látható a kommunikációs térben, egyre több rendszer épül ki világszerte. Soltész Attila szerint kiemelt kérdés a digitális szuverenitás, Európának, az Európai Uniónak döntenie kell arról, hogy önálló lesz vagy digitális gyarmattá válik.

Az Európai Unió ezen a téren megtette az első lépéseket, amelyek az önállóság irányába mutatnak. 2022 februárjában az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy biztosítsa az EU ellenálló képességét, technológiai vezető szerepét és ellátásbiztonságát a félvezető technológiák és alkalmazások terén. A csomag legfontosabb eleme a chipekről szóló európai rendeletjavaslat, amelynek vélt elfogadása esetén javítani fogja Európa versenyképességét és elő fogja segíteni mind a digitális, mind a zöld átállás megvalósítását. A koronavírus-járvány nyomán világszerte félvezetőhiány (chiphiány) alakult ki, ez pedig nyilvánvalóvá tette, hogy a félvezető-értéklánc globális szinten milyen rendkívüli mértékben függ a piaci szereplők igen szűk körétől a jelenlegi, igen összetett geopolitikai környezetben. Ugyanakkor arra is rávilágított, mennyire fontosak a félvezetők az európai ipar és társadalom egésze számára.

 

Soltész Attila beszélt arról is, hogy a digitális szuverenitás államok szintjén is fontos, ennek kiépítése pedig a magyar szoftverfejlesztők számára lehetőség. Leegyszerűsítve: a szakemberek különböző szoftveres megoldásaival tudják megvédeni és fejleszteni a magyar vállalkozásokat, ha pedig egy-egy jó alkalmazás beválik, akkor az mehet külföldre, egyfajta exportcikként. Mondani sem kell, hogy ez egy magas hozzáadott-értékű termék vagy szolgáltatás, ami nagyban javíthatják a magyar gazdaság mutatóit.

Soltész Attila szerint az oktatás helyzetén is érdemes változtatni, szintén a versenyképességi szempontok miatt. Ha egy ország nem fektet be kellőképp az oktatásba, akkor a lemaradók közé kerülhet. A lexikális tudáson alapuló tanítás helyett érdemes lenne nyitni az, együttműködésen alapuló tanulás irányába, emellett a tanárok bérrendezésére és infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van a jövőben. Ahhoz, hogy korszerű oktatással megfelelő képzettségű szakemberek kerülhessenek ki a magyar iskolákból. 

Az Európai Unió ezen a téren megtette az első lépéseket, amelyek az önállóság irányába mutatnak. 2022 februárjában az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy biztosítsa az EU ellenálló képességét, technológiai vezető szerepét és ellátásbiztonságát a félvezető technológiák és alkalmazások terén. A csomag legfontosabb eleme a chipekről szóló európai rendeletjavaslat, amelynek vélt elfogadása esetén javítani fogja Európa versenyképességét és elő fogja segíteni mind a digitális, mind a zöld átállás megvalósítását. A koronavírus-járvány nyomán világszerte félvezetőhiány (chiphiány) alakult ki, ez pedig nyilvánvalóvá tette, hogy a félvezető-értéklánc globális szinten milyen rendkívüli mértékben függ a piaci szereplők igen szűk körétől a jelenlegi, igen összetett geopolitikai környezetben. Ugyanakkor arra is rávilágított, mennyire fontosak a félvezetők az európai ipar és társadalom egésze számára.

Eseménynaptár
Következő esemény
2023.10.17 10:00
Következő esemény
2023.06.08 09:30