Ezt közölte Sziklai István, a projekt szakmai vezetője csütörtökön Debrecenben.
Az Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére című pályázattal 481,2 millió forint európai uniós támogatást nyertek el a projekt megvalósítói - mondta az egyetemi tanár.
A hallássérültek és a siketek nemcsak rosszul vagy egyáltalán nem értik a beszédet, hanem rosszul is beszélnek. A rosszul értés csökkenthető, ha a beszédet markánsabban segíti a látás. Ugyanez érvényes a beszéd minőségének javítására, mivel a helyes beszédet és a hallottat a látás segítségével össze lehet hasonlítani, és folyamatosan korrigálni - magyarázta a professzor a projekt nyitórendezvényén. A projekt két, együtt is alkalmazható eljárást kínál a beszéd vizualizációjára - tette hozzá.
Czap László egyetemi docens, a projekt kitalálója a részletekről elmondta: a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder a hang vizualizálására szolgál, míg a Miskolci Egyetemen kifejlesztett úgynevezett beszélő fej, azaz az artikulációt megjelenítő háromdimenziós fejmodell képezi az alapját a most induló fejlesztéseknek.
Az új technológia komplex oktatási rendszerbe foglalja a beszédfolyamat audio-vizuális megjelenítését, valamint a beszéd hangképeinek és artikulációjának vizuális megjelenítését. A tervezett modell azáltal, hogy a szavak helyes artikulációját is megmutatja, lényegesen hatékonyabb a jelenleg alkalmazott rendszereknél - sorolta Czap László.
A kifejleszteni kívánt technológia részben nyelvfüggetlen, részben könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer terjesztése az interneten történik, szabad hozzáférésű alkalmazásban - fűzte hozzá.
Sziklai István a kutatás elméleti alapjáról elmondta: az agyban az akusztikus és vizuális modalitás optimális összekapcsolódása teszi lehetővé a legjobb beszédérthetőséget. A hallássérültek esetében minél erősebb az akusztikus jel torzulása, annál inkább támaszkodnak a vizuális jelre.
Várakozásaik szerint ez akkor is teljesül, ha a vizuális jel nem a beszélő képe, hanem a hang vizuális átirata. Ennek igazolása az agyi plaszticitás bizonyításának egy újabb jelentős állomása lenne – tájékoztatott a professzor.
A projektben három debreceni és öt miskolci kutatócsoport vesz részt.
