Vályi-Nagy Vilmos bevezető előadásában kitért arra, hogy erősödött, de a jövőben még tovább fog javulni az együttműködés a szakmai szervezetek és a kormányzat között. Hangsúlyozta, hogy önálló infokommunikációs operatív programra van szükség a 2014-20-as uniós költségvetési időszakban. Kifejtette, hogy az információbiztonság jelentősége a jövőben erősödni fog, ezért a közigazgatás részéről mindenképpen szükség lesz forrásbővítésre. Az informatika oktatása a közneveléstől az egyetemig is jelentősebb forrásokhoz fog jutni és nagyobb figyelmet szentelnek a digitális írástudás bővítésre is. Az elektronikus közigazgatással kapcsolatban elmondta, hogy mostanra már rendelkezésre állnak azok a jogi szabályozók, amelyek a közszolgáltatások fejlesztését érdemben gyorsíthatják. A kutatás fejlesztési területen vitáik vannak Brüsszellel, rugalmatlannak tartja azokat a kereteket, amelyek az egyes programokat, projekteket meghatározzák. Az infokommunikációért felelős államtitkár végezetül kifejtette reményét, hogy azzal a lendülettel folytatódik a munka, amelyet az elmúlt hat hónapban tapasztalt a választási kampány alatt.
Kalmár István, az NHIT elnöke visszautalt az egy hónapja rendezett, információs társadalom kontra magyar társadalom rendezvényre, amelynek lényegi mondanivalója az volt az elnök szerint, hogy ki kell mondani a valóságot. Úgy véli, a rendezvény után beindult egyfajta gondolkodás ezzel kapcsolatban. Az elnök szerint még ma sem a súlyánál kezelik a közigazgatásban az infokommunikációt, és kicsi az elterjedtsége az infokommunikációs eszközöknek a lakosságban és a vállalatoknál is. Külön említette a frekvenciagazdálkodás jelentőségét, valamint azt, hogy nem lenne szerencsés, ha elavult infrastruktúra kerülne be az országba.
Laufer Tamás elnök beszámolójából kiragadni is nehéz az IVSZ által elvégzett munkákat, talán leginkább a helyszínen kiosztott beszámoló képes ezt összefoglalni. Előadásának fő hangsúlya az aktív és élő kormányzati érdekérvényesítés. Megemlítette, az IKT vállalatok alapítási lehetőségeinek könnyítését, a pénztárgép munkacsoport munkáját, az IVSZ keretében beadott EU FP7 pályázatokat, az agyelszívás jelenségére alakult munkacsoportot, az informatika oktatásának problémáját, a mérnökképzés népszerűsítését, és a Digitális Otthon Programban való kezdeményező szerepet.
Dobos Attila, főtitkár a nők alulreprezentáltságának témájával kezdte előadását. Kifejtette, hogy a Nők a Tudományban Egyesülettel elkezdték az együttműködést és áprilisban megszervezték a Girl’s day elnevezésű rendezvényt annak apropóján, hogy rendkívűl alacsony, az EU átlag alatti a nők aránya az IT szektorban. Kihangsúlyozta a Start up konferenciát és azt, hogy szoftverfejlesztési tanúsítványt hoztak létre az iparági minőség biztosítása érdekében. Szólt még a nemzetközi projektekről, valamint arról, hogy konferencia-cunami volt tapasztalható az elmúlt időszakban, és kifejtette, hogy az IVSZ-el rövidebb, jobb interaktívabb rendezvényeket szeretnének.
Az IVSZ 2013-as terveiről az elnök és főtitkár tartott előadást. Laufer Tamás kifejezte, hogy erős és politikától független IVSZ-t szeretne. Veszélyként felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós források jellemzően nem a Közép-Magyarországi régióban lesznek. A főtitkár a szoftver-export fejlesztését, a 2014-20-as tervezésében való részvételt, az oktatási területen való koncepciókészítést hangsúlyozta ki. Emellett tovább erősítenék a start up tevékenységeket és a számítógépes játékipar fejlesztését.
A vállalatok között hosszú vita alakult ki a start up terminológiájával kapcsolatban, majd elkezdődött a jelöltek bemutatkozása.
Budafoki Róbert, a T-Systems vezérigazgatója a jelöléstől visszalépett, de nem foglalt állást senki mellett. Elnökjelölti beszédében kihangsúlyozta, hogy több érdekképviseletet, több publicitást szeretne az IVSZ-ben. Elismerte azt, hogy az elmúlt hat hónapban kimagasló volt az IVSZ munkája, és azt szeretné, ha ez fennmaradna.
Hegedűs Gábor, a kancellar.hu vezérigazgatója kortesbeszédében kifejtette, hogy nagyon fontos egy IVSZ-elnöknél, hogy mennyi munkát tud erre fordítani. Kiállt a piacbővítés mellett és a különadó ellen, erősítené a KKV-k képviseletét és a KEF-es együttműködést. A bemutatkozó beszédeket követően végül visszalépett.
Laufer Tamás, jelenlegi elnök szerint minden eddiginél magasabb presztizsű a szervezet, és a kampány is azt mutatja, hogy fontos az IVSZ. Minden IKT-ba fektetett pénz négyszeresen térül meg, és nagyon fontos látni, hogy 600 Mrd-os piac lehet a következő időszakban. Az elnök szerint konfrontálódott az IVSZ, ha kell, és minden eddiginél többen vettek részt a munkában a tagságból. „Szavazzatok a folytonosságra” fejezte be Laufer Tamás a hozzászólását.
Papp István, a Microsoft ügyvezetője kifejtette, hogy az elmúlt egy évtizedben túl nagy volt a változás az informatika világában, de ezt nem követte le az IVSZ. Szükségesnek tartja a tagdíj-szabályzat felülvizsgálatát, azt, hogy a távközlési tudás visszakerüljön az IVSZ-be. Szerinte rossz megközelítés, hogy egy céget úgy értékelünk, hogy magyar KKV, vagy nemzetközi multicég. Tíz pontban szedte össze szakmai programját.
Papp Péter szerint nem jó az, hogy az IVSZ nem mondja ki a szakvéleményét, hogy nem szólt bele a KEF-normatívába, hogy KSH-adatokról szól az iparági beszámoló és hogy a sajtóból értesül az elnökség tevékenységéről. Ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy mindezzel feltörte a jeget, és valami megmozdult az IVSZ-ben. Végezetül visszalépett Papp István javára.
A végső szavazáskor két jelölt maradt. A titkos szavazás eredményeként Laufer Tamás a szavazatok 56,7 %-át , Papp István pedig a szavazatok 43,2 %-át kapta.
Új elnökségi tagokat is választott az IVSZ Bojta János, Budafoki Róbert és Vinnai Balázs személyében.
- szerkesztőség -
