Sridhar Ramaswamynál nem volt alkalmasabb ember arra, hogy kitaláljon egy a Google-nál jobb internetes keresőt. A szakember 15 évet húzott le a Google-nál, amelynek utolsó időszakában a cég teljes hirdetési osztályát ő vezette tízezer ember főnökeként. Nála senki nem tudta jobban hogyan kell egy jó keresőt működtetni.
Egy másik öreg motorossal, szintén volt Google- és YouTube-vezetővel, Vivek Raghunathannal összeállva megalapították a Neeva nevű céget, hogy létrehozzák a jövő keresőmotorját – írja a startup történetét bemutató esettanulmányában a Verge magazin.
Komoly feladvány
Hogy mekkora feladatra vállalkoztak arról mindent elmond a Google statisztikája. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok szerint a Google uralja a világ keresőpiacának 90 százalékát. A Google az alapértelmezett keresőmotor szinte az összes böngészőben és a világ majdnem minden számítógépén. Jellemző, hogy nem keresünk az interneten, hanem „kiguglizzuk”, amire kíváncsiak vagyunk.
A Google óriási informatikai mérnöki tudást, anyagi erőforrásokat és politikai befolyást mozgósít annak érdekben, hogy ez a dominancia, vagy inkább de facto monopólium fennmaradjon.
Rögös út helyett sziklás patakmeder
A két volt Google-főnök ennek ellenére belevágott a cégük nevével egyező elnevezésű Neeva keresőmotor fejlesztésébe. Néhány év alatt eljutottak oda, hogy a Neeva tudása a technikai paraméterek és a felhasználói tesztek alapján megközelítette a Google-ét. Akik kipróbálták, szerették és a cégalapítók lelkesen tervezték a jövőt.
Mielőtt azonban továbbléphettek volna, kifutottak a pénzükből és le kellett húzniuk a cég rolóját. Ha csak felületesen áttekintjük, milyen technikai kihívás egy keresőmotor fejlesztése, illetve milyen mértékben uralja ezt a piacot a Google, akkor inkább az a kérdés, érdemes volt-e egyáltalán megpróbálni egy új kereső kifejlesztését?
Mi kell hozzá?
A The Verge cikk részletezi, milyen technológiai tudással kell rendelkeznie egy keresőnek. Mindenekelőtt fel kell építeni a lehetséges keresési találatok adatbázisát az interneten fellelhető sok milliárdnyi folyton változó információból. Ki kell szűrni ezek közül a mesterséges intelligenciával generált kamukat és létre kell hozni egy preferencia-sorrendet, ami előre sorolja a relevánsabb találatokat.
A Google állítása szerint a keresések 15 százaléka minden nap teljesen új. Ezért egy keresőmotorra különösen igaz, hogy amíg létezik, addig folyamatosan kénytelen tanulni. Ez az újabb és újabb találati lehetőségek végeláthatatlan, fáradhatatlan kutatásával jár.
Így aztán bárki, aki keresőmotor fejlesztésére adja a fejét azzal szembesül, hogy egyensúlyoznia kell a találati listák feldobásának gyorsasága, az adatbázis-építés és -fenntartás költsége és a találatok minősége között. Ezek ugyanis egymás rovására változtathatók.
Ki dönti el, hogy mit lát a felhasználó?
Két éven át építették, okosították, finomították újabb és újabb fejlesztési körökben Neevát, mire túljutottak a kereső első változatához. A laikus felhasználókkal végzett tesztek azt mutatták, hogy az emberek még mindig valamivel jobbnak tartják a Google-t, mint a Neevát.
A fejlesztőknek ezen a ponton újra fel kellett tenniük maguknak a kérdést: miért is próbálják legyőzni Dávidként Góliátot? A válasz nem változott. Nem a Google technikai színvonala ellen volt kifogásuk, hanem üzleti modellje ellen. Ramaswamy szerint a hirdetéseket preferáló rendszer hosszú távon nem produkál jó tartalmat a felhasználóknak.
A hirdetések felhígítják a találatokat. Nem azt tolják a felhasználó elé, amire kíváncsi, hanem azt, amit valaki más szeretne, hogy lásson. A Neeva ezen próbált változtatni.
Az alapértelmezett beállítások problémája
Ez elvileg találkozhatott volna az internetezők tetszésével is, ám hogy idáig eljussanak, ahhoz át kellett volna magukat verekedni a felhasználók makacsságán. A technológiai ipar szakértőinek körében ismert problémán, hogy az emberek nagyon nehezen változtatnak megszokott, alapértelmezett beállításaikon.
Ramaswamy elmondása szerint az elég jó terméken túl valójában az a Google sikerének kulcsa, hogy pénzt nem kímélve alapértelmezett keresővé tették a Google-t az internet világában. Hírek szerint például az Apple-nek évente 15 milliárd dollárt fizetnek azért, hogy a Safari böngészőn a Google legyen az alapértelmezett kereső. A Mozilla és a Firefox esetén állítólag 450 millió dollár az éves cech.
Ez a de facto piaci monopólium az európai versenyhatóságnak is feltűnt. Eljárást indítottak a Google ellen, és vétkesnek találták a versenyszabályok megsértésében.
Így most, ha valaki például egy új androidos okos mobilt aktivál, akkor az feladja a lehetőséget, hogy kiválassza a neki tetsző keresőt. A felhasználók persze minél előbb túl akarnak jutni az ilyen kezdeti beállításokon. Ezért gyorsan eljutnak ahhoz, amit már ismernek: a Google-hoz.
Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója szívesen mondogatta, hogy a versenytárs keresők csak egy kattintásra vannak a Google-től. A felhasználó választhat másikat, ha a Google nem tetszik neki. Josep Pujol, az egyik konkurens keresőt fejlesztő Brave fejlesztési vezetője hozzátette ehhez: A versenytársak valójában egy kattintásra és 14 millió dollárra vannak a Google-től.
Ezzel jelezte, hogyan tesz különbségek a hasonló minőségű termékek között az, hogy mekkora anyagi erő áll a terjesztésük mögött.
A Neeva végül 2023 áprilisáig bírta pénzzel a reménytelen versenyt. A Google keresőüzletága az ezt megelőző évben 2022-ben 160 milliárd dollár bevételt ért el. (Ez Magyarország éves GDP-jét megközelítő összeg.)
A The Verge szerkesztői szerint egy ilyen piaci súlyú szereplő mellett a Neevának valójában szó szerint nem is volt keresnivalója. A Google lenyeli azt a jövedelmet, amit az internetes keresőmotorokkal meg lehet keresni.
