Magyarország a valaha volt legnagyobb, nagyjából 100 millió dollár - majdnem 40 milliárd forint - értékű űrprogramját hirdette meg, amelynek egyik célja, hogy ismét magyar űrhajós jusson a világűrbe. Emellett Magyarország együttműködési megállapodás írt alá az Európai Űrügynökséggel, ennek köszönhetően öt év alatt mintegy négymilliárd forintnyi támogatást kapnak magyar kis- és közepes vállalkozások a nagy európai projektekhez szükséges technológiai háttér kifejlesztéséhez. Ahogy az Infotér konferenciáján is elhangzott, minden kkv előtt nyitva áll az “ajtó”, hogy a legmodernebb technológiáknak megfelelő “űrben” használható eszközöket állítsanak elő. Ebben már azért van múltja a magyar cégeknek: az utóbbi évtizedekben több mint 140 magyar eszköz jutott ki a világűrbe, s mindegyik teljesítette is a misszióját.
Szerencsére több magyar vállalkozásnál, köztük startupoknál folyik az űripari munka. Alig több, mint egy éve indult el az ESA BIC Hungary, vagyis az Európai Űrügynökség üzleti inkubációs programja Magyarországon, a startupok és a kezdeményezést hazai szinten képviselő Design Terminal november végén kiadott tájékoztatása szerint jelenleg 11 aktív résztvevője van a programnak. Van, amelyik nanoműhold-missziókhoz nyújt felhőalapú, elemző alkalmazást, és olyan is, amely DNS- és biomarker alapján szabja személyre az űrutazók táplálkozási programját vagy éppen a nem kívánt metánszivárgást szüntetné meg műholdas adatszolgáltatással. Az ESA BIC Hungary fő célja sikeres űripari startupok fejlesztése Magyarországon. És hogy ez miért fontos terület? Fontos látni, hogy az űripari fejlesztések a mindennapjainkra is hatással vannak. Ezek a találmányok a hétköznapi életünket könnyítik meg. A 12-24 hónapos inkubációba bekerülő induló vállalkozások többek között 50 ezer euró ösztöndíjat kapnak az üzleti mentorálás és jogi, technikai támogatás mellett. A szakterületükön kiváló mentorokon kívül 15 technológiai partner is segíti a startupokat. Két csapat már le is zárta a képzési folyamatot. A vállalkozásfejlesztési előadások, workshopok, üzleti és közösségi találkozók hatékonyságát együttműködések és sikeres befektetési körök mutatják.
A 27G Technology a világ legkisebb doziméterét fejleszti, és legújabb eredményük, hogy sikeresen integrálták első repülő prototípus példányukat a Budapesti Műszaki Egyetem új, MRC-100 jelzésű műholdjába. Az MRC-100 lesz a következő magyar műhold, indítását a SpaceX Falcon rakétájával fogják elvégezni 2023 tavaszán.
A Mindrove pedig bioszenzoros eszközöket fejleszt az űrhajós jelöltek mesterséges intelligenciával támogatott agytréningjéhez. Ők az ESA BIC programon belül kerültek kapcsolatba a Fit4Race nevű céggel, akik a csúcsteljesítmény gátjait segítenek leküzdeni központjukban. Nekik köszönhetően a Mindrove már extrém sportolókon is végzi a neurofeedback tesztelést. Mesterséges intelligenciával és műhold adatok segítségével támogatja a gazdálkodókat a SpaceCrop abban, hogyan optimalizálják vízfelhasználásukat. Ők idén egy 210 ezer eurós befektetést húztak be.
Jelen és a jövő után a figyelemre méltó múlt
Ha magyar űrhajósról, űrprogramról, űrutazásról van szó, akkor jó eséllyel a legtöbb embernek Farkas Bertalan jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen mostanáig ő volt az egyetlen magyar, aki az űrben járt. Mégpedig 1980. május 26-án ment a világűrbe a szovjet gyártmányú Szojuz-36 űrhajó fedélzetén Valerij Kubaszov szovjet parancsnokkal. Farkas Bertalan hét napot, 20 órát és 45 percet töltött a kozmoszban, visszaemlékezése szerint leírhatatlan érzés volt meglátni Magyarországot a világűrből - írta a National Geographic az akkori űrutazásról szóló összefoglalójában. Farkas Bertalan és Valerij KUbaszov hét napot és több mint 20 órát töltött a világűrben, majd 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban.
Bár Farkas Bertalan űrutazása 42 évvel ezelőtt történt, Magyarország már korábban kapcsolatba került a világűrrel. Bay Zoltán Bay Zoltán és csoportja Budapesten, 1946-ban hajtotta végre a világhírű holdradar-kísérletét, mellyel kezdetét vette a magyar űrkutatás máig tartó sikertörténete. A magyar űrprogram hivatalos oldala sorolja a további mérföldköveket. A Szputnyik-1 műhold fellövését megelőzően 1957-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémián az optikai műholdkövetéssel foglalkozó kutatócsoport. 1961-ben a Ferencz Csaba mérnök hallgató vezetésével létrejött Rakétatechnikai Tudományos Diákkör lefektette az alapjait az ELTE, a BME és az ELKH EK űrkutató csoportjainak, melyek máig sikeresen működő kutatóműhelyek. Az első komoly fellendülést az Interkozmosz együttműködéshez való 1967-es csatlakozás hozta el. 1970-ben a felsőlégkör kutatása céljából indított Vertyikál–1 kutatórakétán repült az első magyar űrműszer, a Tánya mikrometeorit-csapda. A műszer 1972-ben az Interkozmosz–6 műholdon már Föld körüli pályán is bizonyított. Farkas Bertalan űrutazása után is voltak kiemelkedő események, 1986-ban a Vénusz és a Halley-üstökös vizsgálatára indított Vega–1 és Vega–2 űrszondák műszereit a szovjetek mellett Magyarország és Csehszlovákia biztosította.
Az elején a magyar űrhajós kiválasztásával indultunk, a végére pedig annyi, hogy az Infotér gratulál mindenkinek, aki elindult a “versenyen” és itt - az Infotér - oldalain természetesen beszámolunk majd az újabb fejleményekről.
______
Forrás: https://ng.24.hu/tudomany/2022/05/26/az-elso-magyar-urhajos-elindult-a-vilagurbe/
