Czerván György előadásában kiemelte, hogy a precíziós gazdálkodás elemei mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké váltak. Elsősorban a nagyobb jövedelmet garantáló szántóföldi növénytermesztésben vannak jelen, ám minden más agrárgazdasági ágazatban van létjogosultságuk. A magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van, amely az új technológiák révén kihasználható lesz.
A szenzorok, drónok, robotok használatával a szántóföldi gazdálkodásban 50-80 euró/Ha költségcsökkentést lehet elérni, miközben 5-15 százalékkal növekednek a termésátlagok. A zöldségtermesztésben lehetőség van a fagyveszély előrejelzése, megfelelő technológiával pedig akár automatikus fagyvédő öntözés indítására is. Az üvegházi zöldségtermesztésben a termesztő közeg minden eleme mérhető és szabályozható, ez azonos minőségű, de nagyobb mennyiségű termelést tesz lehetővé. A gyümölcs és szőlő telepítése már precíziósan, GPS-technológia segítségével történhet. Ebben az ágazatban lehetővé vált az is, hogy minden egyes növényről külön gyűjtsük az adatokat. Ez csökkenti a kijuttatott vegyszer mennyiségét, hatékonyabbá teszi a védekezést. Drónok segítségével mérhető a talajnedvesség, humusztartalom, sőt egyes típusok képesek a műtrágya, vegyszer célzott kijuttatására is. Az állattenyésztésben mód van egyedi adatgyűjtésre és erre épülően egyedi takarmányozásra és gyógyszeradagolásra. Az erdészet területén szenzorok segítségével nyert adatokból pontosan tervezhető az erdőtelepítés, önjáró erdészeti gépek alkalmazásának lehetősége, mikroklíma mérőállomás hálózat kiépítése.
Nemrég megszületett a Digitális Agrár Stratégia, amely hosszú távon meghatározza a magyar mezőgazdaság digitális átalakulását. Ez nem önálló ágazati stratégia, hanem a már kitűzött ágazati célokhoz igazodó olyan dokumentum, amely a magyar mezőgazdaság modernizálását kívánja előmozdítani – tette hozzá Czerván György.
