Jelezte, a közelmúltban részt vett a kínai pénzügyi csúcs rendezvényein és elképesztő volt látni azt a pezsgést, amelyet a fintech cégek idéztek elő Kínában. „Európában először szabályozunk, utána jöhetnek az innovációk, Kínában pont fordítva történik, először az innovációk jelennek meg, utána lépnek és szabályozzák a folyamatokat” – mondta Matolcsy György, de nem foglalt állást amellett, hogy melyik a jó megoldás.
Innováció és válság
Minden pénztörténeti korszakban, minden globális pénzügyi központ működésében együtt van jelen az innováció és a válság – mutatott rá. Minél erősebbek az innovációk, annál komolyabb a kockázata, hogy a folyamatok válságot idéznek elő, miközben az is igaz, hogy a válságból való kilábalás az innovációk sorát hozza. A pénz fontos a társadalmak számára, mert képes a technológiát és az információt is közvetíteni, ez a szerepe a jövőben még erősödhet is, új pénzkorszak következik – mondta Matolcsy György.
Nagy Márton, az MNB alelnöke a svájci népszavazás eredményére emlékeztette a hallgatóságot, amelyen a svájciak úgy döntöttek, hogy a bankrendszernek joga van pénzt teremteni. Kiemelte: a pénzügyi rendszerekben a régi megoldások már nem működnek, a tartalékráta-alapú klasszikus pénzügyi rendszer már a múlté. A jegybankok pénzt teremtenek és a bankok ezt multiplikálják, megsokszorozzák, napjainkban már 90 százalékban a bankoké a főszerep a pénzteremtés terén. A jegybankok most a keretek szabályozásával, vagy épp az elszámolási feltételek meghatározásával, a pénzügyi szereplők felügyeletével igyekeznek keretek között tartani a pénzügyi rendszert.
Maga a pénzteremtés prociklikusságot idéz elő, azaz felerősíti az adott gazdasági folyamatokat, a bankok is prociklikusan tevékenykednek. A kérdés az, hogy ennek mértéke a mekkora, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatnak lehet káros hatása is. A kilengéseket a pénzügyi stabilitás érdekében keretek közé kell szorítani, a hatásokat tompítani szükséges, erre jó példa volt a jegybank növekedési hitelprogramja – jelezte Nagy Márton.
Pénzügyi közvetítés
Az MNB alelnöke szerint a bankok a gazdaság érhálózatát jelentik. Ezért nagyon fontos, hogy a bankrendszer miként viszonyul a digitalizációhoz, ami lényegében felgyorsítja majd a folyamatokat, fontos, hogy a bankrendszer hogyan tudja ellátni gazdaság támogató szerepét.
Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke szerint a korábbi évek egyik fő tévedése az volt, hogy a bankrendszer, a banküzem, a pénzügyi közvetítés csak egy üzlet, amelynek egyetlen célja a pénzintézetek tulajdonosainak haszonszerzése. A valóság az, hogy a pénzügyi közvetítés fő feladata a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása – fűzte hozzá. Windisch László kiemelte: ma már a pénzügyi közvetítés alapvető társadalmi, gazdasági funkciót tölt be, egyfajta közszolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja a közjó szolgálata.
A most megjelent kötetra jegybank könyvsorozatának negyedik tagja az elmúlt tíz év, és az előtte lévő évek, évtizedek történetéről szól, a kötet szerkesztői az MNB szakértői, vezető munkatársai, Virág Barnabás és Fábián Gergely.
(Fotó: MTI)
