A megváltozott tandíjrendszer a pályaválasztás alapos átgondolására készteti a szülőket és a diákokat: nem mindegy, milyen költségen, mekkora fizetéshez lehet később jutni. A hazai elektronikai ágazat szervezeteit tömörítő Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) szerint a természettudományos, ezen belül is a mérnöki és informatikai képzés választása nem csak az átlaghoz képest magasabb jövedelmet, de kiszámíthatóbb munkahelyet is biztosíthat. Mérnöki végzettséggel sokfelé, nem csak ipari területen lehet elhelyezkedni, és egy jól beszélt idegen nyelvvel nem ritka a hétszázezres bruttó fizetés sem.
A frissdiplomas.hu oldal számításai szerint a leggyorsabban megtérülő diploma a mérnököké és az informatikusoké: akár 16 hónap alatt megkereshetik a tandíjuk összegét, de a legtöbb állami ösztöndíjas hely is ezekhez a területekhez kapcsolódik. A magyar elektronikai ipar részesedése a hazai termelésből arányát tekintve a világon a harmadik legmagasabb, miközben már évek óta kevés Magyarországon a megfelelően képzett, idegen nyelvet jól beszélő szakember. Ezt a hiányt is tükrözi az átlagosnál jóval magasabb fizetésük.
„Mérnöki végzettséggel, megfelelő ipari tapasztalattal és legalább egy jól beszélt idegen nyelvvel nem ritka a hétszázezres bruttó fizetés sem. Korábban kevés diák mérlegelte, hogy milyen keresetek érhetők el egy adott pályán, most a tandíj miatt muszáj előre kalkulálni. Az elmúlt két évtized munkaerő-piaci tapasztalatai megerősítik, hogy mérnöknek lenni jó befektetés” – mondta Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, aki szerint mérnöki végzettséggel sokfelé, nem csak ipari területen lehet elhelyezkedni. Ennek az az oka, hogy a mérnöki gondolkodásmódot számos vállalat preferálja.
„A mérnöki fejlesztői munka az egyik legkreatívabb a világon, amit jól példáz az első magyar műhold, a Masat-1 megvalósulása a Műegyetemen. Erre a tudásra ráadásul vevő a piac. De ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon, sok energiát kell a tanulásba és a tapasztalatszerzésbe fektetnie. Ez fáradságos út, de anyagilag és a szellemi minőséget tekintve is megéri ” – hangsúlyozta Kazi Károly, a magyar tulajdonú, elsősorban műholdas kommunikációs egységeiről és saját gyártású robotrepülőjéről ismert Bonn Hungary ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint az olyan komplex mérnöki feladat megoldása, mint a Masat-1 elkészítése, jól jelzi a hazai kreativitást és mérnöki szellemi potenciált.
„Magyarország a nagy elektronikai gyártók legerősebb központja a régióban, ezért itt mindig szükség lesz a megfelelő tudású szakemberekre. Ezeknél a vállalatoknál és a külföldi hálózatuknál szerzett szaktudást egy rátermett munkavállaló hosszú évekig tud itthon kamatoztatni” - mutatott rá Hetényi Márk, a főleg elektronikai gyártással foglalkozó, a legnagyobb technológiai márkák számára szállító, hazánkban húsz éve működő Flextronics regionális főigazgatója.
„A mérnökök és informatikusok talán leggyorsabban megtérülő tudás-befektetése a közepes és kisvállalkozások területe. Ha a diplomával felvértezett vállalkozó megtalálja a piaci rést, ahol egyetemi tanulmányain szerzett tudást párosíthatja kreativitásával és innovatív képességeivel, eredményesen pályázik, pályafutása meredeken emelkedik” – mutatott rá Lambert Miklós, a Magyarországi Elektronikai Társaság elnöke, amelynek tagjai sorában dominálnak a kkv-k.
„Az elektronikai ágazat még nagyon sok elhivatott műszaki embernek képes munkát és szellemi kihívást adni, így a műszaki felsőoktatás erősítése az egyén és az ország egésze számára is fejlődést, továbblépést jelent. Ehhez azonban a fiatalokban már korán érdemes felkelteni a természettudományos érdeklődést” – fogalmazott Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója, majd hozzátette: nagyon fontos további eredmény lenne egy kormányzati felelős kinevezése az ágazat számára.
A NEK tagjai arra bátorítják a fiatalokat, hogy lehetőleg természettudományos, ezen belül is műszaki pályát válasszanak.
